119.
Moldova – hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, (oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam Kelet-Európában. Határai: északon, keleten és délen Ukrajna, nyugaton pedig Románia. Moldova keleti része, a Dnyeszter-menti Köztársaság, (vagy rövidebben Transznisztria), szakadár de facto állam, amelyet azonban egyetlen ország sem ismert el. Az országnak nincs tengerpartja. Romániai határát a Prut és az Alsó-Duna képezi, míg Transznisztriától a Dnyeszter választja el.
Főváros – Kisinyov (532 513)
Nagyobb városok – Tiraspol (133 807), Balti (102 457), Bender (91 027), Ribnita (47 949).
Államforma – köztársaság. A törvényhozói testület, a parlament 101 képviselőből áll. Ezeket, általános választásokon négy éves mandátummal ruházzák fel a választók. Az államelnököt (államfő) a parlament választja meg. Biztosítja a végrehajtó hatalom működését, ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, ez pedig kormányt alakít. Mindkettőt a parlament hagyja jóvá, minimum 52 képviselő szavazatával.
Elvben az ország igazságszolgáltatása független a többi hatalmi ágtól.
Hivatalos nyelv – a moldáv (román) valamint az orosz, ukrán és gagauz.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – lakossága etnikailag heterogén, számbeli többséget alkotnak a moldovánok vagy moldávok, akik a román nyelv keleti (moldvai) dialektusát beszélik, ám nyelvüket a szovjet okkupáció alatt erős orosz behatás érte. A lakosság etnikai összetétele; moldovánok (románok) 78,2%, ukránok 8,4%, oroszok 5,8%, gagauzok 4,4%, bolgárok 1,9% és egyéb 1,3%. Az oroszok és ukránok száma és aránya jelentősen csökkent az utóbbi években.
Az orosz nyelvet – minthogy Moldova egykori szovjet tagköztársaság – a lakosság 99%-a beszéli, és még mindig domináns nyelv a kultúrában, a művészetben és a közigazgatásban.
A lakosság 93,3%-a ortodox keresztény. A gagauzok (ortodox keresztény törökök) és bolgárok az autonóm Gagauziában élnek, ahol többséget alkotnak.
Függetlenség – a Szovjetuniótól – kikiáltva 1991. augusztus 27 – elismerve 1991.december 25
Terület – 33 846 km² (137.)
Népesség – 2014-es népszámlálás – 3 550 900 (132.)
Népsűrűség – 105 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 7944 millió USD (147.), egy főre jutó – 1668 USD/fő (146.)
Pénznem – moldován lej (MDL)
Időzóna – UTC + 2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – MD, jobboldali
Hívószám – +373
Internet – .md
Történelme – mai területére számos hódító érkezett: mások mellett a szarmaták, gótok, hunok, avarok, magyarok, szlávok, besenyők és mongolok.
A folyamatos tatár támadások után létrejött az első független Moldva, 1359-ben. Területe szinte a mai területének felelt meg. A középkor vége felé a mai Moldovai Köztársaság területe alkotta a Moldvai Fejedelemség-et, amelyet a helyiek már akkor is Moldovának hívtak. 1538-ban, a fejedelemség vazallus állama lett az Oszmán Birodalomnak, de ennek ellenére megtartotta a belső és a külső – részleges – autonómiáját. Így egész Moldova adófizetője lett a 16. században a törököknek. A középkori Moldva fénykora – ami ekkor Moldovához tartozott – Ştefan cel Mare (III. István; 1457-1504) uralma idején volt, akit a kortársak is a „Nagy” melléknévvel illettek.
1812-ben Bukarestben békét kötött Oroszország és Törökország, ennek értelmében Oroszországhoz csatolták a Moldvai Fejedelemség keleti részét. Ezt a területet kezdetben az oroszok Moldávia és Besszarábia területnek nevezték és jelentős autonómiát adtak neki. 1828-ban megszüntették önkormányzatát és felállították Besszarábia kormányzóságot. Ez volt az oroszosítás kezdete. Moldva nyugati része – ami nem tartalmazta a mai Moldovát – önálló fejedelemség maradt és 1859-ben egyesült Havasalfölddel a Román Királyságban.
Az 1917-es orosz forradalom után Besszarábiában parlamentet szerveztek az orosz szövetségi államon belül. 1918. február 6-án kikiáltotta függetlenségét Oroszországtól. Január 1-jétől román csapatok állomásoztak a térségben. 1918. április 9-én Besszarábia úgy döntött, hogy egyesül a Román Királysággal. 1918 után Besszarábia román uralom alatt volt 22 évig. 1939 augusztusában aláírták a Molotov–Ribbentrop-paktumot, ami kimondta, hogy Besszarábia szovjet érdekszférában fekszik. A szovjet területi követelés újjáéledt. 1940. június 26-án Románia ultimátumot kapott a Szovjetuniótól. Ebben a Szovjetunió a román hadsereg és közigazgatás azonnali kivonását követelte Besszarábiából és Észak-Bukovinából; ellenkező esetben háborúval fenyegetett. A szovjet kormányzat önálló moldovai, a romántól különböző etnikai tudat kiépítésére törekedett. Ennek elméleti alapja a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság léte volt. Hivatalos szovjet álláspont szerint a moldován nyelv különbözött a romántól.
A többi periférikus helyzetű szovjet köztársasággal együtt Moldova is 1988-ban indult meg a függetlenség útján; az 1989. augusztus 31-i nyelvtörvény bevezette a moldován nyelv latin betűkkel való írását és államnyelvvé tette azt. A helyi parlamentbe az első szabad választásokat 1990. februárban és márciusban tartották. A Szovjeunió felbomlása után Moldova 1991. augusztus 27-én kiáltotta ki a függetlenségét.
Kisinyov – városkép
Kisinyov – az elnöki palota
Kisinyov – a parlament
Kisinyov – a városháza
Kisinyov – a Diadalív
Közelebbről
Kisinyov – a központi bazilika
Kisinyov – a bazilika parkja
Kisinyov – belvárosi kép
Kisinyov – III. István szobra, a főváros emblematikus pontja
Közelebbről
Az „Örökkévalóság” a Nagy Honvédő Háború áldozatai előtt tiszteleg
Közelebbről
Kisinyov – az Afganisztánban elesett áldozatok emlékműve, az előtérben a Fájdalmas anya szobra
Kisinyov – az Állami Opera és Balett
Kisinyov – a Nemzeti Múzeum
Kisinyov – a Néprajzi és Természettudományi múzeum
Kisinyov – a Nemzeti palota, koncertterem
Kisinyov – az Orgonaház, a moldovai filharmonikusok székhelye
Kisinyov – a vasútállomás
Kisinyov – a „Városkapu”-nak nevezett tömbházak
Kisinyov – a központi piac
A piac bejárata
Kisinyov – modern üzletközpont
Kisinyov – kereskedelmi ház
Kisinyov – ünnepi felvonuláson
Kisinyov – a víztorony, a főváros egyik jelképe
Kisinyov – a Dendrárium-park
Kisinyov – a holokauszt emlékmű
Kisinyov – városi park
Kisinyov – ebben a házban töltötte hároméves száműzetését Puskin, itt írta az Anyegint
Kisinyov – utcakép
Kisinyov – a Ciuflea-kolostor
Balti – városközpont
Cahul – az egyetem
Capriana kolostor
Az Ó-Orhei, középkori város egyik fennmaradt tanúja
Ó-Orhei – barlangtemplomok
Soroca – az erőd
Soroca – az utókor emelte a nemzet nagyjainak a Hála gyertyáját (29,5 m)
Tipova – kolostor
Tiraspol (a szakadár országrész fővárosa) – utcakép
Tiraspol – városháza
Tiraspol – Szuvorov tábornok emlékműve, a város lakosai városalapítóként emlékeznek rá
Tighina (Bender) – erőd
Milestii Mici – az ország legnagyobb borospincéjének „cégére”
A borospincében
Népviseletben
Gagauz (keresztény törökök) népviselete
Falusi gazda
Falusi utca
Jellegzetes falusi ház
Falusi család
Vadul lui Voda – pihenő- és üdülővároska a Dnyeszteren
Vadul lui Voda – a halászok is kedvelik
Sétahajó a Dnyeszteren
Készen a hagyományos fogadtatásra
Innen indult a világhír felé az O Zone együttes. Egy slágerük a kísérőzene
Kerámia
Márciuskák, a tavasz hírnökei, egyben ajándék szeretteiknek
A menyasszony felkészítése
Helyi szépség