117.
Mianmar – hivatalosan a Mianmari Államszövetség Köztársasága (volt Burma), állam Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen.
Banglades, India, Kína, Laosz és Thaiföld között helyezkedik el, délre az Andamán-tengerrel és a Bengál-öböllel határos.
Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmáról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának. Nem véletlen, hogy pl. a Fehér Ház Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát
Főváros – Naypytaw (924 608). Kialakulóban van, 2005 óta tette fővárossá a katonai rezsim.
Nagyobb városok – Rangoon (5 360 512), Mandalay , (1 319 452), Mawlamyaing (253 734).
Államforma – elnöki köztársaság egy katonai diktatúra keretén belül. Az állam és a kormány feje az elnök. A legtöbb minisztériumi és a kabineti állásokat katonatisztek töltik be, kivétel az egészségügyi, oktatási, munkaügyi, valamint a gazdaságfejlesztési minisztérium, amelyeket civilek töltenek be.
Az 1990-ben törvényesen választott parlament emigráns kormányt alakított.
A burmai emberi jogok földbetiprása régóta aggodalommal tölti el a nemzetközi közösséget. Egyetértés van abban, hogy a katonai rezsim egyike a világ legelnyomóbb és visszaélésekkel teli rendszereinek.
Hivatalos nyelv – a burmai.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség 68%-a burmai, 9%-a san, 7%-a karen, 4%-a rakin, 3%-a kínai, 2%-a indiai, 2%-a mon, 2%-a csin, 3%-a pedig egyéb nemzetiséghez tartozik.
A lakosság 88%-a buddhista, 4%-a muszlim, 3%-a baptista, 1%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású, 3%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól –1948. január 4.
Terület – 676 578 km² (40.)
Népesség – 2014-es népszámlálás – 51 486 253 (25.)
Népsűrűség – 80 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 66 478 millió USD (71.), egy főre jutó – 1242 USD/fő (158.)
Pénznem – mianmari kyat (MMK)
Időzóna – UTC + 6:30
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – MYA, jobboldali
Hívószám – +95
Internet – .mm
Történelme – a legrégibb régészeti emlékek barlangfestmények. A monok voltak az elsők Délkelet-Ázsiában, akik felvették a théraváda buddhizmust. A tibeti-burmai nyelvű pyu nép az 1. század után érkezett, és több városállamot alapított az Irrawaddy völgyének középső részén. A monok és a pyuk távolsági kereskedelme Indiáig és Kínáig terjedt. A tibeti-burmai nyelvű burmaiak, királyságot alapítottak Bagan környékén 849-ben. Anawratha király (1044-1077) uralkodása idején befolyásuk kiterjedt a mai Burma egészére. Amikor Anawratha elfoglalta a monok fővárosát, Thatont 1057-ben, a burmaiak átvették a monoktól a théraváda buddhizmust. A mon írás alapján kidolgozták a burmai írást. Virágzott a kereskedelem, és Bagan királyságban országszerte nagyszerű templomok és pagodák épültek – sok ma is áll. Bagan ereje lassan hanyatlott a 13. században. Kubilaj kán mongol csapatai 1277-ben behatoltak Észak-Burmába. Bagan két évszázadon át uralkodott az Irrawaddy vidékén.
Az Egyesült Királyság 1824-ben kezdte meg Burma meghódítását és 1886-ban kebelezte be azt Brit Indiába. Burma Brit India tartománya volt 1937-ig, amikor különálló önkormányzó gyarmattá alakították
A britek elősegítették a kereskedelem és az infrastruktúra fejlődését, indiaiakat és kínaiakat telepítettek be, akik gyorsan kiszorították a városokból a burmaiakat. A gyarmati időszakban előfordultak vegyes házasságok európai telepesek és burmai nők között, valamint a britekkel érkezett angol nyelvű indiaiak és a burmaiak között. Így született az angol nyelvű burmai közösség. Ez a közösség befolyásos volt a gyarmati uralom idején és azután is az 1960-as évek közepéig. A II. Világháborúban itt volt a délkelet-ázsiai hadszíntér fő frontvonala. A brit közigazgatás összeomlott a japán csapatok előrenyomulása következtében, megnyíltak a börtönök, előjöttek a rejtőzködők. A britek a Brit Indiai Hadsereg legjobb csapataival ellentámadást indítottak és 1945 júliusára visszafoglalták az országot.
1948. január 4-én az ország függetlenné vált Burmai Unió néven.
A demokratikus uralomnak Ne Win tábornok 1962-es katonai puccsa vetett véget. Ő közel 26 éven át maradt hatalmon. Uralkodása idején vezérfonala a „Burma útja a szocializmushoz” című mű volt. Ebben az időszakban Burma a világ egyik legszegényebb országává vált.
1990 májusában a kormány szabad választásokat szervezett csaknem 30 év után. Aung San Suu Kyi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) a 489 képviselői helyből 392-t megszerzett. A SLORC semmisnek nyilvánította az eredményt, megtagadta lemondását. A katonai rezsimet 1992 óta Than Shwe vezeti. A legtöbb etnikai gerillacsoporttal tűzszünetet kötött, napjainkban viszonylagos béke uralkodik.
�
„Isten hozott” az új, közigazgatási fővárosba
Naypytaw – az elnöki palota
A palota másik szárnya ad otthont a parlamentnek
Naypytaw – az Uppatasanti pagoda
Közelebbről
Naypytaw – a drágakő-múzeum
Naypytaw – a katonai diktatúra felvonultatása
Rangoon – a városháza
Rangoon – a Legfelsőbb Bíróság
Rangoon – a Szule pagoda, a legenda szerint Buddha születésekor épült, tehát közel 2600 éves
Rangoon – a nemzet hőseinek emlékműve és temetője
Rangoon – kórház
Rangoon – koloniális épületek a belvárosban. Zömmel penészesek, elfeketedtek az esőzések miatt
Rangoon – a gyarmati idők emlékei a belvárosban
Rangoon – a Shwedagon (Arany)-pagoda, az ország legszentebb helye, minden idők egyik legpazarabb és legnagyobb költséggel épült temploma.
Imádkozók a pagoda udvarán
A pagodabelső tere
Turisták pihennek a sztupák árnyékában, ahol minden arany ami fénylik
Vallási szertartás résztvevői a pagodában
A pagoda udvara
Rangoon – a főút
Rangoon – utcakép
A chinthe, mitikus oroszlánok a pagodák, templomok, fontosabb közigazgatási épületek bejárata előtt, az ország egyik jelképe
Tömegközlekedés
Rangoon – utcai piac
Rangoon – utcai kifőzde
Rangoon – rakhine leányok a Víz-fesztiválon
Mandalay – óratorony
Mandalay – a Fehér Pagoda
A világ legnagyobb könyve 729 márványlapon, mindegyik külön sztupában
Mandalay – az Aranypagoda, fából és kőből készült kolostor
A kolostor belseje
Mandalay – a volt királyi palota
A palota körzete
Mandalay – táncosok a Thingjan fesztiválon
Mandalay – Buddha szobra, csak férfiak látogathatják, 15 cm vastag aranyfólia réteggel adakoztak eddig a hívek
Mandalay – vallási, buddhista szertartás
Mandalay – a világ leghosszabb (396 m) teakfából épített hídja
Bagan – templomok, pagodák. Főváros volt 1057-1287 között
Közelebbről
Bagan – az Ananda-templom a 12. századból
Bagan – buddhista templom
A templomok környékén törvényszerűen megjelennek az árusok
Bago – a Kanbawzathadi-palota, volt királyi szákhely a 16. században
A Shwe-Yan-Pyay-kolostor, vörösre festett teakfából épült
A Kyaiktiyo-pagoda az Arany Szikla felett (a szikla aranyfóliával borított), a legenda szerint a gravitáció sem érinti
Mrauk U – a 15. század legerősebb rakhine (arakáni) királyság fővárosa
A volt főváros egyik fennmaradt temploma
Halin – ez a kőtömb jelzi az egyetlen kulturális világörökséget, amelyet elfogadott a katonai kormányzat
Ez a világörökség az ősi Pyu város templomai, pagodái
Inle-tó – jellegzetes cölöpházak a tóparton
Indein – buddhista pagodacsoport az Inle-tó mellett
Inle-tó – úszó farm, karókkal rögzített termőréteg biztosítja a termést
Inle-tó – hagyományos halászat
Inle-tó – úszó piac
Inle-tó – a Phaung Daw-pagoda, kimagasló buddhista zarándokhely
A pagoda féltve őrzött kincse az öt darab letakart Buddha-szobor
Inle-tó – a Phaung Daw fesztivál
Közelebbről
A Taung Kalat kolostor a szikla tetején
Monyva – a Thambuddhei Paya, buddhista templom
Buddhista apácák a reggeli alamizsnagyűjtésen
Cserépedények
Gyerekek a hagyományos thanaka kifestéssel
Halpiac
Kakku törzsbeli asszonyok a Telihold-fesztiválon
Hagyományos kalapok, hagyományos formákkal
Padaung (hosszúnyakú) törzsbeli asszonyok a rézből készült spirálokkal
Jellegzetes falusi ház
Hagyományos kétkerekű kordé
Munka a rizsföldeken
Férfiak jellegzetes viselete a londzsi (longy)
Mohinga – nemzeti eledel, rizzsel és tésztával készült halászlé
Az elefántokat állandó jelleggel használják az erdőkitermelésben
Noviciátusi ünnepség, itt veszik fel a fiatalok a sangha-t, Buddha ölelését
Férfi portré
Női portré
Ramayana táncosok
Csónakokkal közlekednek a Yangon folyó két partja között
Tetovált asszony
Hagyományos esküvő
Szaung gauk, a burmai hárfa
Nemzeti állat a bengáli tigris
Kandawgyi-tó – úszó vendéglő
Helyi szépség