116.
Mexikó – természet-földrajzilag észak-amerikai, történelmi és kulturális alapon közép-amerikai ország. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam.
Főváros – Mexikóváros (8 918 653)
Nagyobb városok – Ecatepec de Morelos (1 656 107), Guadalajara (1 495 189), Puebla (1 434 062).
Államforma – az 1917-ben elfogadott alkotmány szerint Mexikó egy képviseleti, demokratikus és szövetségi elnöki köztársaság. A végrehajtó hatalom az elnököt illeti meg, aki egy személyben az államfő, a kormányfő és a hadsereg főparancsnoka.
A gyakorlati végrehajtás a kormányzóságok kezében van és ez három szinten valósul meg: szövetségi, egyes államok és helyhatósági szinten. Közigazgatásilag 31 szövetségi államra és egy szövetségi körzetre tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal (Mexikóváros) az ország fővárosa, területén találhatóak az ország működését irányító minisztériumok (secretarias).
A törvényhozó hatalom a kétkamarás Szövetségi Kongresszus kezében van. A képviselőház 500 tagot számlál, míg a szenátus 128 tagot.
Az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság vezeti, tagjait az elnök és a szenátus nevezi ki.
Hivatalos nyelv – a spanyol.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: 60%-a mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), indián 30%, 9% fehér (spanyol, európai) és 1% fekete.
A de facto hivatalos nyelv – és a mindennapi érintkezésben, közigazgatásban és a médiában használt – a spanyol, a mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd nyelvváltozathoz.
Az uralkodó vallás a római katolikus (83%).
Függetlenség – Spanyolországtól – kikiáltása 1810. szeptember 16. - elismerése – 1821. szeptember 27.
Terület – 1 972 550 km² (14.)
Népesség – 2017-es becslés – 123 675 325 (11.)
Népsűrűség – 63 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 1 076 914 millió USD (15.), egy főre jutó – 8444 USD/fő (72.)
Pénznem – peso (MXN)
Időzóna – UTC -8 – -5 között
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – MEX, jobboldali
Hívószám – +52
Internet –. mx
Történelme – közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációk. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.
Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált.
A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt az ország függetlenségét elismerni.
1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett. Bénito Juárez, a szapoték indián származású, liberális elnök és jogász (1857-72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Ez az időszak a liberális reformok kora, spanyolul La Reforma. Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt a katolikus klérus és konzervatív mexikóiak támogatták. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot.
Ezután következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.
Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak. Ez után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. L. Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földreformot és államosításokat hajtottak végre. 2006-ban az új elnök Felipe Calderón lett, majd 2012-től napjainkig Pena Nieto.
Mexikóváros – városkép
Mexikóváros – a Nemzeti Palota, a mindenkori államelnök székhelye
Mexikóváros – a képviselőház
Mexikóváros – a kormánypalota
Mexikóváros – modern városkép
Mexikóváros – a Metropolitan katedrális, a főváros szimbóluma, a belvárossal együtt a világ kulturális örökségének része
Zarándokok érkezése
Mexikóváros – ünnepi díszben az Alkotmány-tér, világörökség
Azték táncosok az téren
Mexikóváros – a Xochimilco kastély, ma történelmi múzeum
Mexikóváros – a Chapultepec kastély, ma történelmi múzeum
Mexikóváros – a Chapultepec-tó, szórakozó központ
Mexikóváros – sétahajók a Chapultepec-tavon
Mexikóváros – a Szent Ferenc templom homlokzata
Mexikóváros – A Guadelupei Miasszonyunk temploma, zarándokhely
Mexikóváros – belvárosi utcakép
Mexikóváros – a Cervantes-színház
Mexikóváros – a Kék Ház, Frida Kahlo egyéni stílusú festőművész, a 20. századi Mexikó emblematikus alakjának szülőháza
Mexikóváros – a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem könyvtára, világörökség
Mexikóváros – az El Altar, az Egyesült Államokkal folytatott harc elesettjeinek, a nemzet hőseinek emlékműve
Mexikóváros – a Forradalom emlékműve
Mexikóváros – a Függetlenség Angyala
Mexikóváros – a Csempe-ház, azulejo-val ( jellegzetes, arab, spanyol és portugál nyelvterületen elterjedt csempe) borított épület
Belső udvara, a spanyol barokk remeke
Mexikóváros – Benito Suarez, politikus, ügyvéd, többszörös államelnök emlékműve
Mexikóváros – ikertornyok
Mexikóváros – a Soumaya múzeum
Mexikóváros – az Antropológiai Múzeum egyik épülete
Mexikóváros – a Szépművészeti Palota, ez ad otthont a Nemzeti Színháznak és az Operának is
Mexikóváros – a Latin-amerikai Torony
Mexikóváros – óvárosi utca, világörökség
Mexikóváros – a pénzügyi negyed, középen a tőzsde épülete
Mexikóváros – zöld taxik
Mexikóváros – a kézműiparosok vásárcsarnoka
Mexikóváros – lovasrendőr
Mexikóváros – hagyományos charro (jellegzetes mexikói lovas) öltözetben a Függetlenség-napi ünnepen köszönti az államelnököt
Gaudalajara – a katedrális
Gaudalajara – belvárosi utcakép
Gaudalajara – a Cabanas kórház, világörökség
Gaudalajara – a főtér
Guanajuato – színes külvárosi házak
Guanajuato – a San Miguel de Allende katedrális, világörökség
Guanajuato – a színház
Guanajuato – történelmi központ, világörökség
Guanajuato – Jesús Nazareno de Atotonilco szentélye, világörökség
Oaxaca – városközpont, világörökség
Oaxaca – a Monte Albán 2700 éves prekolumbián vallási épületegyüttese, közel 2000 m tengerszint feletti magasságban. Világörökség
Puebla – kolostor a 16. századból
Puebla – történelmi városközpont, világörökség
Acapulco – az elhíresült műugró- bemutató
Mazatlan – óváros
Monterrey – az ország leggazdagabb városa a Sierra Madre lábainál
Chichén Itzá – Maja-tolték romváros, világörökség. A képen a főtemplom
A Cenote Ik Kil, egy 60 m. átmérőjű, 25 méterrel a földfelszín alatti, 40 méter mély természetes kútgödör. Sziklaugró versenyeket is rendeznek itt
A tulai Atlantiszok, tolték piramis és templom romjai
Az Olla barlangok. Ezekben a hatalmas edényekben tárolták az élelmet
A Szárazföldi Királyi Út, világörökség
Campeche – erődített történelmi város, világörökség
Champeche – ősi maja város a trópusi erdőben, világörökség
Cancun – a Riviera Maya névre hallgató turistaövezet központja
Xcaret – 52 lépcső vezet a 7 szinten elhelyezett 365 sírhelyes színes temetőbe
Chihuahua – a kristálybarlang, turisztikai célpont
Palenque – prekolumbián város és Nemzeti Park, világörökség
Az El Pinacate és Altar-sivatag. Bioszféra-rezervátum, világörökség
Monarchlepke (Pompás királylepke)-rezervátum
Querétaro – a ferencesrendi missziók egyike a Sierra Gorda vidékén, világörökség
Teotihuacan – a Nap piramisa, a Hold piramisa, köztük halad a halálsor, világörökség
Taxco – templom a 18. századból
Taxco – a Santa Semana, hagyományos katolikus búcsú
Teotihuacan – történelmi központ
Tijuana – városjelkép a Casino Agua Caliente tornya, szórakozó központ
Tlacotalpan – városközpont, világörökség
Zacatecas – katedrális
Zacatlan – nahua indián férfiak
A Tro-Cortesianus maja kódex, maja írással
Agavé tájegység, a híres tequila alapanyaga, világörökség
Tequila – nemzeti ital
Az olmék civilizáció emléke
Matachines táncosok
Napjainkban is közkedveltek a sokat vitatott bikaviadalok
Baja – 7500 éves barlangrajzok
Az Amerikai Egyesült Államok határvonala
„Pillangó-halászok”
Népviselet
Kandeláber-kaktusz
Kerámia, turistáknak
Mariachi zenekar, a „rancher” (tanyazene) közkedvelt képviselői
Bennszülött leány
Hagyományos, ünnepi öltözetben
Néptáncosok
Jellegzetes mexikói tánc és táncosok
Tarahumara asszonyok
Tortilla, burrito, taco, nachos és mindenféle haza specialitás
Kisvárosi utcakép
Helyi szépség