113.
Marshall-szigetek – Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver-kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől.
Főváros – Majuro (27 797)
Nagyobb városok – Ebeye (15 100), Laura (2 675), Ajeltake (1 596).
Államforma –elnöki köztársaság. A hatályban lévő alkotmány, amelyet 1979-ben fogadtak el, egy vegyes, elnöki és parlamentáris demokráciát rögzít. Az elnököt a 33 tagú szenátus választja meg. Ő az állam feje és a kormányfő is egyben. A választásokat négyévente tartják, erre jogosult minden 18 évét betöltött felnőtt lakos.
A törvényhozó testület kétkamarás: a képviselőház és a szenátus. Hagyományos értelemben vett politikai pártok még nem léteznek. A jelenlegi csoportosulásoknak nincs párt-székhelye, vagy belső szervezete, inkább nevezhetők frakciónak, érdekközösségnek.
Hivatalos nyelv – a marshall-szigeteki angol.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népcsoportok etnikai megoszlása: 97% mikronéz és 3% amerikai. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik. Fontosabb termény a kókuszdió. A kopra feldolgozása és a kézművesség képviseli az ipart. Jelentős az idegenforgalom.
A globális felmelegedés miatt nő a tengerszint. Kutatók szerint kevesebb, mint 100 év alatt a szigeteket elnyeli az óceán. Az Amerikai Egyesült Államok kész befogadni az összlakosságot.
A népesség a hivatalos nyelv mellett a helyi nyelveken is beszél.
A vallás szerinti megoszlás 90%-a a lakosságnak protestáns, 8,5%-a a katolikus egyház tagja.
Függetlenség – az Amerikai Egyesült Államoktól – kikiáltva 1979. május 1, elismerve – 1986. okt. 21.
Terület – 181 km² (213.)
Népesség – 2016-os becslés – 53 066
Népsűrűség – 313 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 209 millió USD,egy főre jutó – 3449 USD/fő (120.)
Pénznem – amerikai dollár (USD)
Időzóna – UTC +12
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – MH, jobboldali
Hívószám – +692
Internet – .mh
Történelme – az i. e. 2. évezredben már lakott volt a terület. Az első európai a spanyol Alonso de Salazar volt, aki 1526-ban fedezte fel a szigeteket.
A szigetcsoport nevét az 1788-ban itt járt John William Marshall brit kapitány emlékére kapta. 1885-ben német gyarmat lett.
1914-ben Japán megszállta a szigeteket, és katonai támaszpontokat létesített. Ezt jóváhagyva, a Népszövetség 1920-ban felhatalmazta Japánt a szigetcsoport közigazgatására.
1944. január 31-én a Kwajalein-atollról kiindulva az amerikaiak elfoglalták a szigeteket. 1947. július 18-án megalapították a Csendes-óceáni Gyámsági Területet, és az Amerikai Egyesült Államok közigazgatása alá rendelte az ENSZ. Az USA nukleáris fegyverek tesztelésére használta a Bikini- és Eniwatok-atollokat 1958-ig.
1973-ban a szigetcsoport kilépett a Mikronéziát alkotó szigetek szövetségéből. 1979. május 1-jén az USA elismerte a Marshall-szigetek alkotmányát és kormányát, Amata Kabua-t elnökké választották. Ez a nap lett az ország nemzeti ünnepe, az alkotmány napja.
A „Marshall-szigeteki Köztársaság” elnevezés 1982-ben vált hivatalossá. 1986. október 21-én az USA hivatalosan is „szabadon társult' államává fogadta, függetlenedve a gyámsági területtől.
1990-ben az ENSZ megszűntette a gyámságot és elismerte független államként, majd 1991-ben felvette tagjai sorába a Marshall-szigeteki Köztársaságot.
Majuro – városkép
A globális felmelegedés miatt reális a veszély, hogy az óceán vízszintje megemelkedik és akkor ez a kis ország teljesen eltunik
Majuro – a parlament
Városháza a Bikini-szigeten
Majuro – templom
Temető
A főváros főutcája
Repülőtér
Alig fér el a kifutópálya
„Isten hozott” erre a távoli szigetvilágra
Jellegzetes ház
Arcok
Turistaváró férfiak
Betonbunker a Bikini-szigeten, a kísérleti atomrobbantás megfigyelésére
Házak a tengerparton
Jellegzetes csónakjaik
Katonai eskütétel
Az édes semmittevés útjai
Leányparádé
Hagyományos legyezők
Nemzeti ünnepen
Ritka ékszer, a fekete igazgyöngy.
Helyi szépség