114.
Mauritánia – állam Északnyugat-Afrikában. Nevének eredete: „maurik” más néven „mórok” földje. Északon Nyugat-Szahara, észak-keleten Algéria, keleten és dél-keleten Mali, délen pedig Szenegál határolja. Az ország legnagyobb folyója a déli határon a Szenegál. Ebbe északról, Mauritánia felől csak néhány időszakos patak folyik.
Az ország élelmiszer-behozatalra és külföldi segélyekre szorul. A kilencvenes években a parttól 80 km-re olajat találtak, de nem kezdtek bele a kitermelésbe.
Az állam bevételének legfőbb tétele a vas- és rézbányászatból származik. A hideg Kanári-tengeráramlás kedvező feltételeket nyújt a halászatnak.
Főváros – Nouakchott (958 399)
Nagyobb városok – Nouadhibou (118 167), Rosso (51 026), Adel Bagrou (47 829), Boghé (42 759).
Államforma – a 2008-as katonai puccs előtt az ország iszlám elnöki köztársaság volt. Ma ismét polgári kormánya van.
Az alkotmányát 1991-ben fogadták el. Ez egyben hitvallás a muzulmán vallás mellett, ugyanis előírja, hogy az állam iszlám állam, a muzulmán vallás államvallás és az államelnöknek muzulmánnak kell lennie.
A parlament 2 kamarás. Az alsóház neve Népgyűlés, amely 81 képviselőből áll, a felsőházé a Szenátus, amely 56 főből áll. A népgyűlés tagjait 5 évre, a szenátus tagjait 6 évre választják. A választójog 18 év felett jár.
Hivatalos nyelv – az arab.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország összlakosságának 82%-a berber, 7%-a volof, 5%-a tukulör, 3%-a szoninke, 1%-a fulbe, további 2%-a pedig arab. Kb. 50 ezer európai él az országban
A lakosság 61,7%-a él városban, 4/5-e pedig az ország 15%-án van összezsúfolva.
A hivatalos nyelv mellett a beszélt nyelvek közé tartozik a francia, hasaniya, fulani, soninke és volof.
Az országban a férfiak átlag 50, a nők 54 évig élnek. A népességnövekedés 2,91%-os.
A vallást tekintve a lakosság 100%-a muzulmán.
Függetlenség – Franciaországtól – 1960. november 28.
Terület – 1 030 700 km² (29.)
Népesség – 2016-os becslés – 3 806 719 (130.)
Népsűrűség – 3,4 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 5092 millió USD (158.), egy főre jutó – 1085 USD/fő (162.)
Pénznem – ouguiya (MRO)
Időzóna – UTC +0
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – RIM, jobboldali
Hívószám – +222
Internet – .mr
Történelme – a mai Mauritánia területét a föníciaiak, majd a rómaiak hódították meg. A római időkben először II. Juba, Numídia volt királya alapított Római kliensállamot i. e. 25-ben, amely fia, Ptolemaiosz haláláig, i. u. 40-ig létezett, majd a Római Birodalom provinciája lett Mauretania néven. Marokkóhoz hasonlóan, a 7. században az arab világbirodalom része lett. Távoli-nyugatnak nevezték el a területet. Az iszlám hatására beindult a kézművesipar és a kereskedelem. A 11. században Mali fennhatósága alá került. ekkor alapították a Mór Birodalmat. A birodalom a 12. században Ghánáig terjedt. Európában pedig Spanyolország jelentős része tartozott a birodalomhoz. Ez a birodalom 1147-ben omlott össze. A 15. század elején a nomád kunta-arabok foglalták el a területet. A portugál hódítók a 15. század végén érkeztek a vidékre. Első támaszpontjukat 1543-ban alapították. Ebben a században lett államvallás az iszlám.
A francia gyarmatosítók a 19. század végén tűntek fel Mauritániában. A franciák betiltották a rabszolgatartást és véget vetettek a nemzetségek közötti háborúknak. A gyarmati időszakban a lakosság nomád maradt, de sok letelepedett ember, köztük olyanok, akiknek elődeit évszázadokkal ezelőtt elűzték, települt be az országba. A Francia Közösség részeként 1958-ban autonóm köztársaság lett, majd 1960. november 28-án elnyerte függetlenségét. Ekkor lett Ould Daddah államelnök az „ország atyja” cím birtokosa. Az egykori Spanyol Szahara déli részét elfoglalta 1976-ban, három évvel később kivonult a területről a gerillatámadások miatt. A következő időszakban több kormányváltás is volt. 1991 júliusában alkotmányt kapott az ország. 1992-ben pedig szabad parlamenti és elnökválasztás volt. Az országban 2005. augusztus 3-án a katonák csendes puccsot hajtottak végre. A 2006-os választáson az ellenzék szerezte meg a parlamenti többséget. 2007. március 25-én Sidi Ould Cheikh Abdallahi lett elnök, akinek hatalmát 2008. augusztus 6-án katonai puccsal megdöntötték.
A 2009. július 18-án tartott elnökválasztáson a katonai puccsot elindító Mohamed Ould Abdel Aziz a szavazatok 52.6%-ával a hivatalos győztes
Nouakchott – városkép, légi felvételről
Nouakchott – az elnöki palota
Nouakchott – a de Gaulle sugárút
Nouakchott – a Nagymecset
Nouakchott – ház koloniális stílusban a francia gyarmati időkből
Nouakchott – halpiac
Nouakchott – kenyérárus
Nouakchott – utcai kirakodás
Nouakchott – vásári nyüzsgés
Nouakchott – tömegközlekedés
Nouakchott – a kevés csapadék állandó vízhiány okoz
Nouakchott – szemét minden mennyiségben
Nouadhibou – városképek
Nouadhibou – halászcsónakok
Chinguetti – városkép
Chinguetti – erőd és mecset, világörökség
Chinguetti – a „száraz” építkezés gyöngyszeme
Chinguetti – a mecset udvarát is ellepte a homok
Oulata – díszített házak
A díszítések motívumai, közelről
Oualata – tere-fere a díszes házakban
Ouadane – erődítmény az oázisban, világörökség
Mhaireth oázisa a kősivaragban
Muzeális értékek őrzője
Vidéki település
Férfi, hagyományos öltözetben
Mór asszony és leánya
Falusi kunyhó
Datolyakínálat
Kecskevásár
Tevevásár
Vidéki életkép
A Korán tanítása egy medreszében
Malomjáték
Jellegzetes sivatagi kép
Temető
A Ráktérítőn
Teaidő
A világ leghosszabb szerelvénye, 300 tehervagon szállítja a vasércet és két személyvagon a lakosságot
Helyi szépségek