1 of 94

112.

2 of 94

3 of 94

Marokkó – hivatalos nevén Marokkói Királyság, arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédjai, északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara.

Főváros – Rabat (577 827)

Nagyobb városok – Casablanca (3 359 818), Fez, (1 112 072), Marrakesh (928 850), Agadir (421 844).

Államforma – alkotmányos monarchia. A mai alkotmányt 2011-ben fogadták el. Ez kimondja, hogy Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia.

A király, az alkotmány szerint, domináns szerepet tölt be, ő az állam feje, egyben a hadsereg főparancsnoka is.

Korábban a miniszterelnököt a király önhatalmúlag választhatta ki, a reformok óta azonban a választásokon győztes politikai párt jelöltjét nevezi ki. A parlamentet is a miniszterelnök oszlathatja fel, minisztereket nevezhet ki, válthat le. Ő gyakorolja a végrehajtó hatalmat.

A parlament már az 1996-os reform után 2 kamarás lett. Az alsóház neve a Népgyűlés, a felsőházé Szenátus. A Népgyűlés 325 képviselőből áll, őket öt évre választják. A Népgyűlésben 30 nő is helyet kap. A Szenátus 270 főből áll, ez a létszám a különböző regionális tanácsokból áll össze. A Szenátus harmadát 3 évre választják, tehát minden 3. évben újraválasztják a szenátus harmadát.

Hivatalos nyelv – arab.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország lakosságát nagyobb részt arabok (60%), berberek (40%) és ezek keverékei alkotják. A népesség egy kis része még mindig nomád illetve félnomád életmódot él. Ők inkább a berberek közül kerülnek ki, akik főleg az ország déli területein élnek. A lakosság 60%-a városi lakos.

A hivatalos nyelv mellet több berber nyelvet is beszélnek (tachelhit, tamazight, ghomara, tarifit, senhaja de srair).

Az ország 100%-a muzulmán vallású.

Függetlenség – Franciaországtól – 1956. március 2.

Terület – 446 550 km² (58.)

Népesség – 2014-es népszámlálás – 33 848 242 (39.)

Népsűrűség – 77 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 110 009 millió USD (61.), egy főre jutó – 2937 USD/fő (128.)

Pénznem – marokkói dirham (MAD)

Időzóna – UTC +0

4 of 94

Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – MA, jobboldali

Hívószám – +212

Internet –. ma

Történelme – a legnyugatibb arab ország, Marokkó története a közel ezer esztendős föníciai hódítással kezdődött. Az i. e. 12. században létesültek a nagy tengerparti városok (Tanger, Szalá, Casablanca). A föníciai fennhatóságnak a római légiók érkezése vetett véget, akik az i.u. 42-ben a tengerparttól távol eső, belső területeket is meghódították. A vandálok uralma (429 – 534) után a terület a 6. században a Bizánci Birodalom része lett. A 7. században zajlott az iszlám gyors terjeszkedése. Az idriszidák fővárosa Fez volt, Marokkó kulturális központtá vált és jelentős regionális hatalommá. Az idriszidák 11. századi bukása után az arab telepesek elvesztették politikai hatalmukat Marokkó térségében. Berber dinasztiák uralkodtak országszerte.

A 15. században kezdődött a spanyol és portugál hódítás, tengerparti településeket foglaltak el.

Marokkó volt az első ország, amely elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét 1777-ben.

Franciaország már az 1830-as évek elejétől erős érdeklődést mutatott. 1904-ben Franciaország és Nagy-Britannia megállapodott a befolyási övezetek felosztásáról Marokkóban.

Az I. és a II. világháborúban is szolgáltak marokkói katonák (goumieres) a francia hadseregben. Voltak marokkói katonái, a spanyol polgárháború idején, a francoista hadseregnek is.

A nacionalista politikai pártok a II. Világháború után jelentek meg a francia védnökségekben. Marokkó függetlensége melletti érvelésüket az Atlanti Chartára alapozták. Az Isztiklal (Függetlenségi) Párt 1944-es kiáltványa a legkorábbi, nyilvános függetlenségi igény. Ez a párt nevelte ki fokozatosan a nacionalista mozgalom legtöbb vezetőjét. A franciák 1953-ban Madagaszkár szigetére száműzték V. Mohammed szultánt. 1955. október 1-jén indultak meg az újonnan felállított "jais al-tahrir" (Felszabadítási Hadsereg) hadműveletei. A franciák beleegyeztek V. Mohammed visszatérésébe és a következő év elején tárgyalások kezdődtek a marokkói függetlenségről.

1956. március 2-án Franciaország megállapodott a marokkói szultánnal a függetlenségről, majd április 7-én a spanyolok is lemondtak a védnökségről.

Marokkó 1969 júniusában II. Hasszán alatt egységes független királysággá alakult az északi spanyol, a déli francia és Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyesítésével.

1975 óta megszállás alatt tartja a korábbi spanyol gyarmatot, Nyugat-Szaharát.

5 of 94

Rabat – városkép

6 of 94

Rabat – a királyi palota bejárata

7 of 94

A királyi gárda

8 of 94

Rabat – a parlament

9 of 94

Rabat – folyóparti városkép

10 of 94

Rabat – a Hasszán-mecset

11 of 94

Rabat – az óváros falainál, a díszszázad tagjaival

12 of 94

Rabat – V. Mohamed, a nemzeti felszabadító mozgalom vezetőjének mauzóleuma és mecset

13 of 94

Rabat – a Szent Péter katedrális

14 of 94

Rabat – kasbah (óváros) a Bou-Regreg partján

15 of 94

Rabat – az Oudayas kasbah (óváros) bejárata

16 of 94

A kasbah szívében

17 of 94

Rabat – a Chellah, középkori erődített muzulmán nekropolisz bejárata

18 of 94

A nekropolisz romjai

19 of 94

Rabat – az V. Mohamed-sugárút

20 of 94

Rabat – a Bab el Had városkapu

21 of 94

Rabat – modern belváros, villamossal

22 of 94

Rabat – üzletközpont

23 of 94

Rabat – a Szépművészeti Múzeum

24 of 94

Casablanca – az ország gazdasági központja

25 of 94

Casablanca – belváros

26 of 94

Casablanca – a francia art deco építészeti stílusa ide is eljutott

27 of 94

Casablanca – a királyi palota

28 of 94

Casablanca – a II. Hasszán mecset

29 of 94

Casablanca – óvárosi kép

30 of 94

Casablanca – a Habous-negyed

31 of 94

Óvárosi utcakép

32 of 94

Casablanca – teaárusok

33 of 94

Fez – a Quaraouiyine, a világ egyik legrégibb iszlám egyeteme

34 of 94

Fez – az ország kulturális központja. A képen, a medina központjában van a Chouara Tannery, közel ezer éves cserzőműhely, világörökség

35 of 94

Fez – a Kék kapu, ez az 1200 éves medina bejárata

36 of 94

Fez – az el Bali medina, világörökség

37 of 94

A medina sikátorai

38 of 94

Fez – a bazár

39 of 94

Fez – a királyi palota

40 of 94

Marrakesh – városkép, az ország turisztikai központja

41 of 94

Marrakesh – a Kutubia mecset

42 of 94

Marrakesh – a Királyi Színház

43 of 94

Marrakesh – a Jemaa el Fna, a világ talán legnagyobb szabadtéri konyhája

44 of 94

Marrakesh – a repülőtér

45 of 94

Marrakesh – a vasútállomás

46 of 94

Marrakesh – a Majorelle-botanikus kert

47 of 94

Marrakesh – óvárosi piac

48 of 94

Marrakesh – medina, világörökség

49 of 94

Marrakesh – szőnyegvásár

50 of 94

Agadir – az óváros

51 of 94

Agadir – tengerparti sétány

52 of 94

Ait ben Haddou – erődítményváros, világörökség. Több amerikai film forgatásának színhelye

53 of 94

Asilah – a portugálok által 1471-ben épített erőd

54 of 94

Chefchaouen – az ország legkékebb városa

55 of 94

Chefchaouen – utcakép

56 of 94

Essaouira – medina, világörökség

57 of 94

Essaouria – halásztelepülés, a háttérben az erőd

58 of 94

Meknes – a Bab Mansur, az ország legszebb városkapuja, világörökség

59 of 94

Meknes – a városfalak tövében

60 of 94

Meknes – mecset a városfalak mögött

61 of 94

Tetouan – a királyi palota a városközpontban, világörökség

62 of 94

Tetuán –városkapu a medinához

63 of 94

Tetuán – a medina, világörökség

64 of 94

Tanger – Herkules barlangjai, 2011-ben megnyitott természeti csoda

65 of 94

Tanger – a főtér

66 of 94

Volubilis római kori romjai, világörökség

67 of 94

Házak a Dades-szorosban

68 of 94

Moulay Idriss szentélye és mauzóleuma, ő vezette be az iszlám vallást 789-ben

69 of 94

Mazagan – portugálok által épített erődítmény, világörökség

70 of 94

Sivatagi kép

71 of 94

Férfi portré

72 of 94

Női portré

73 of 94

A mindennapok fontos eleme a tea kultúrája

74 of 94

Szerpentínek az Atlasz-hegységben

75 of 94

Teraszos földművelés

76 of 94

Jellegzetes település a hegyekben

77 of 94

Pálmafák a havasok szomszédságában

78 of 94

Jellegzetes vidéki kép

79 of 94

Vidéki asszonyok

80 of 94

Szuvenírek

81 of 94

Safi – jellegzetes fémveretes, gyönggyel kirakott kerámia

82 of 94

A hagyományos fémművesség termékei

83 of 94

Berber asszonyok

84 of 94

A kuszkusz nemzeti eledel

85 of 94

Kapuzár és kopogtató

86 of 94

Jellegzetes főzőedények

87 of 94

Fűszerkínálat

88 of 94

Hagyományos papucsok

89 of 94

Hagyományos viseletek

90 of 94

Hagyományos esküvő

91 of 94

Jellegzetes tőrök, eredetük a 11. századig vezethető vissza

92 of 94

Zenészek

93 of 94

Helyi szépség

94 of 94

  • Készítette: Fehér László – 2011 május, átdolgozva 2018

feherlaszlo43@gmail.com

www.feherlszlo43.5mp.eu

Zene: Harem Nights Acoustic North African Band