108.
Malawi – állam Délkelet-Afrikában, Tanzánia, Zambia és Mozambik között. Afrika harmadik legnagyobb tava – a Nyasza- (vagy Malawi)-tó mentén terül el. Az állam keleti határának kétharmada a Nyasza-tóban húzódik. A tó 587 km hosszú és 84 km széles.
Gazdaságilag rendkívül elmaradott ország, és nagymértékben függ a fejlesztési segélyektől. A lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik.
Főváros – Lilongwe (1 077 116)
Nagyobb városok – Blantyre (1 068 681), Mzuzu (175 345)), Zomba (101 140), Kasungu (59 696)
Államforma – elnöki köztársaság.
A jelenlegi alkotmányt 1995-ben vezették be. Ennek megfelelően az elnök az államfő és a kormányfő is egyben. Mandátuma öt évre szól. Van egy első elnökhelyettese, aki vele együtt indul a választásokon és egy másod-elnökhelyettes, akit az elnök is kinevezhet, de ő nem lehet a kormányzó párt tagja.
A miniszterek alkotják a kabinetet és az elnök vezetésével gyakorolják a végrehajtó hatalmat.
A törvényhozó hatalom az egykamarás nemzetgyűlés kezében van. Ennek 193 képviselője van, ezek mandátuma is ötéves ciklusra érvényes. Annak ellenére, hogy az alkotmány előírja egy másik kamara felállítását is – a szenátust – a gyakorlatban ez nem valósult meg. A szenátus lenne hivatott képviselni a különböző földrajzi régiók arányos képviseletét, valamint a fiatalok és a nők parlamenti jelenlétét is.
Az igazságszolgáltatás elvben független a többi hatalmi ágtól, szerkezete az angol modellt követi.
Hivatalos nyelv – az angol és a cseva.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: 33% cseva, 20% yao, 18% lomwe, 11% ngoni, 9% tumbuka és 9% egyéb nemzetségek. Ezen kívül, kisebb létszámban, megjelennek európaiak és ázsiaiak is.
A hivatalos cseva nyelvet a lakosság mintegy 57%-a beszéli, a többi a különböző törzsek nyelvén kommunikál.
A vallási megoszlás; 69% keresztény, 26% muzulmán, 5 % törzsi és egyéb vallású.
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1964. július 6.
Terület – 118 484 km² (100.)
Népesség – 2016-os becslés – 18 091 575 (65.)
Népsűrűség – 157 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 5720 millió USD (154.), egy főre jutó – 373 USD/fő (191.)
Pénznem – malawi kwacha (MWK)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – MW, baloldali
Hívószám – +265
Internet – .mw
Történelme – az első bantu telepesek az 1. és 4. század között érkeztek a területre. A mai lakosság nagy részét kitevő csevák a 16. században vándoroltak be az ország területére.
Az európaiak David Livingstone felfedezőútjai nyomán ismerték meg, aki 1859-ben érte el a Nyasza-tó keleti partját (amely ma Malawi területe). 1875-ben nevezték ki a tó déli partján megszállt területre az első angol konzult. 1889-re már az egész tavat elfoglalták az angolok, majd 1891-ben Nyaszaföld néven brit védnökséggé nyilvánították az azt körülvevő területet.
1953 és 1963 között Rhodesia-t (a mai Zimbabwe) és Nyaszaföldet gyarmati államszövetségbe tagolták. Ez adta meg a politikai gyújtószikrát egy újabb elégedetlenségi mozgalomnak. A háttérben húzódott a gazdasági érdek is, mivel a helyi földművelőket hátrányosan megkülönböztették, a fehér farmerek számára sokkal jobb terményárazási rendszert biztosított a brit kormányzat.
A függetlenségpártiak élére a külföldről hazatérő Hastings Banda állt, az ő vezetésével alakult meg 1959-ben a Malawi Kongresszus Párt (MCP). Az erős nyomás hatására 1963-ban felbomlott az államszövetség, az ország belső önkormányzatot kapott, majd 1964-ben a brit Nemzetközösség független állama lett. Az elnöki széket Banda foglalta el. A külpolitikában Banda továbbra is nyitott maradt, több afrikai vezetőből ellenszenvet kiváltva kapcsolatot ápolt a rhodesiai fehér rezsimmel, a mozambiki portugál gyarmati rendszerrel és a Dél-afrikai Köztársasággal is. Egyre erőteljesebb személyi kultusz alakult ki körülötte, 1971-ben örökös elnökké választották. A nyolcvanas években megromlott a viszonya Mozambikkal, akik azzal vádolták, hogy támogatja az ottani lázadó RENAMO-mozgalmat. Gazdaságpolitikája sikertelen volt, a lakosság életszínvonala a legrosszabbak közé tartozott és tartozik még ma is a világon. Elhibázott döntésekkel óriási adósságállományt halmozott fel. Az ENSZ által 1994-ben megtartott választásokon megbukott, az elkövetkezőkön mindig más és más miniszterelnöke lett az országnak.
�
Lilongwe – modern városkép
Lilongwe – az új parlament
Lilongwe – közigazgatási palota
Lilongwe – belváros
Lilongwe – óvárosi kép
Lilongwe – az Afrikai Királyi Tüzérség áldozatainak emlékműve, az előtérben Hastings Banda, az ország első elnökének szobra
Lilongwe –mecset
Lilongwe – utcakép
Lilongwe – külvárosi utak
Lilongwe – a Kumbali Kulturális falu, pihenő és szórakozó park
A park zenészei
Iparművészeti termékek
Lilongwe – piaci színkavalkád
Blantyre – városközpont
Blantyre – a Szent Mihály templom
Chongoni – sziklarajzok, világörökség
Livingstonia – keresztény templom
Szobor a misszió előtt
A Mulanje-hegység lábainál
Likoma-szigete – templom
Vidéki asszonyok
Dohányaukció
Halárusok
Jellegzetes falusi kunyhók
A Malawi-tó Nemzeti Park, természeti világörökség
Egy fatörzsből kivájt csónak
A tavat a lehalászás veszélye fenyegeti
Az erdőirtás is veszélyezteti az
ökológiai egyensúlyt
Malomban
Ngoni táncosok
Útmenti piac
Teaültetvény
Maszk
Yao törzsi gyerekek egy körülmetélési és beavatási ceremónián
Falusi ünnepség
Helyi szépség
Zene: Mtengo Mtengo – Lucius Banda