107.
Malajzia – délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében. Két, 600–650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll.
A nyugati részen, északon Thaiföld, délen Szingapúr határolja. A keleti részen (Borneo szigetén) északon körülöleli Bruneit, délen pedig Indonéziával határos.
Főváros – Kuala Lumpur (1 768 000), a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Nagyobb városok – Subang Jaya (1 683 589), Port Klang (936 664)), Ipoh (657 892)
Államforma – szövetségi választói (alkotmányos) monarchia. Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, általánosságban úgy nevezik, mint Malajzia Királya, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik. Őt 5 évente választják meg a Maláj államok 9 örökletes szultánja közül. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament kezében van. A Képviselők háza 222 tagú és öt éves a mandátumuk, a Szenátus 70 tagú és 3 évre választhatóak. Utóbbiból a király 40 szenátort nevez ki.
A végrehajtó hatalom a kabinet kezében van. Ezt a miniszterelnök vezeti, akinek a Képviselők Háza tagjának kell lennie. A kabinet a parlament ellenőrzése alatt áll.
Hivatalos nyelv – a maláj.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 50%-a maláj, 12%-a ómaláj bennszülött, 23%-a kínai, 7%-a indiai (főleg tamil) és 8%-a egyéb. A városi lakosság aránya: 58%, a születéskor várható élettartam: férfiaknál 69 év, nőknél 75 év, a népességnövekedés: 1,86%, az írástudatlanság: 11,1%.
A hivatalos nyelv mellett beszélik még az angolt, a kínait, a tamilt, a telugut, a thait és egyéb törzsi nyelveket.
A lakosság vallási megoszlása: 53%-a szunnita muszlim, 17%-a buddhista, 12%-a taoista és konfuciánus, 7%-a hindu, 6%-a keresztény és 5%-a egyéb vallású.
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1957. aug. 31.
Terület – 330 803 km² (66.)
Népesség – 2018-as becslés – 31 792 000 (41.)
Népsűrűség – 98 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 326 933 millió USD (35.), egy főre jutó – 9508 USD/fő (63.)
Pénznem – ringgit (MYR)
Időzóna – UTC +8
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – MAL, jobboldali
Hívószám – +60
Internet – .my
Történelme – az időszámítás első századaiban már centralizált hindu–maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu–maláj birodalomban egyesült. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt.
Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre.
Szingapúr 1965-ben kivált, és független állam lett.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést ért meg Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriás-beruházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya (nemrég még a világ legmagasabb épülete volt), Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, a Sepang Formula-1 pályája, az új közigazgatási főváros, Putrajaya.
Kuala Lumpur – városkép
Kuala Lumpur – a királyi palota
Közelebbről
Díszőrség a palota bejáratánál
Kuala Lumpur – a Petronas-ikertornyok, nemrég a világ legmagasabb épületei voltak a maguk 452 m magasságával
Kuala Lumpur – Az Abdul Samad szultán épület. A mór stílus remeke.
Közelebbről
Kuala Lumpur – a Masjid Negara, nemzeti mecset
Kuala Lumpur – kínai negyed
Kuala Lumpur – buddhista templom a kínai negyedben
Kuala Lumpur – a Sri Mahamariamman, a főváros legrégibb hindu temploma
Kuala Lumpur – belváros
Kuala Lumpur – a Nemzeti Múzeum
Kuala Lumpur – az iszlám szépművészeti múzeum
Kuala Lumpur – Convention Centre, konferencia- és kiállítási központ
Kuala Lumpur – a háborúkban elesettek emlékműve
Kuala Lumpur – a vízililiom szökőkút, háttérben a hősök szoborkompozíciója
Kuala Lumpur – a nemzetközi repülőtér
Kuala Lumpur – a vasútállomás, a mór stílus jelen van itt is
Kuala Lumpur – utcakép
Kuala Lumpur – magasvasút
Kuala Lumpur – vásárcsarnok
Kuala Lumpur – Pasar Seni bevásárló utca
Kuala Lumpur – belvárosi park
Putrajaya – az újonnan felépített közigazgatási főváros
Putrajaya – a miniszterelnöki rezidencia
Putrajaya – a parlament épülete
Putrajaya – az igazságügyi palota
Putrajaya – mecset
Közelkép
Melaka – a Famosa-erőd, az óváros világörökség
Melaka – a főtér, világörökség
Melaka – keresztény templom az óvárosban
Melaka – mecset
Feldíszített riksákkal a turistákért
Alor Setar – a TV-torony és szökőkút
Alor Setar – utcakép óratoronnyal
Alor Setar – a szultáni palota bejárata
Alor Setar – mecset
Alor Setar – a mecset parkja
Kedah – a rizsmúzeum
Penang-Georgetown – városháza, az óváros világörökség
Penang-Georgetown – Viktória királynő óratorony
Penang-Georgetown – óvárosi utca
Penang-Georgetown – a Nagore Durgha Sheriff mecset
Penang-Georgetown – utcakép
Kuching-Sarawak – muzulmán temető
Nyomortanya a civilizáció közvetlen közelében
Kuching-Sarawak – közigazgatási központ
Sarawak – jellegzetes, közös teraszos házak
Kuching-Sarawak – iban táncosok
Sarawak – idős asszony
Sarawak – hagyományos viseletben
Kuala Terengganu – az iszlám egyetem
Teluk Intan – ferde víztorony
Kedah – a Langkawi híd 700 m. magasságban
Útban a Batu Cave felé, hindu zarándokhely
A Batu-barlangok. Hindu búcsúhely, 272 lépcső vezet a barlanghoz, itt áldoznak Murugan istennek thaipusan idején
Kek Lok buddhista templom
Genting Highlands – kalandpark és kaszinóváros
Műszaki bolt
Halottak napján nekik áldoznak élelmet
Olajpálma ültetvény. Ez biztosítja a pálmaolaj/pálmazsír termelését amely a margaringyártás alapanyaga. Egyébként étolajként használják.
A Maláj-félszigeten és Borneo szigetén élő Rafflesia arnoldi, egy parazita növény, átmérője közel 1 m. és tömege 15 kg. átlagot is elér
Maláj alma
Diáklányok ebédidőben
Reggel falun
Falusi ház
Itt a lótuszvirág eladó
Városi hölgyek
Esküvő
Halpiac
Kifőzde
Közlekedés a dzsungelben
A Cameron-felföld, teaültetvényekkel
Kuan Yin istennő szobrai. Kultusza hasonló a keresztény Máriához
Buddha szobrok
Kis Buddha
Őslakos Borneó szigetén. Nomád, vadászó és gyűjtögető törzs tagja
Őslakos nők
Monszun idején
Kisvárosi hazafi
Táncosok
Hagyományos sabah viselet Borneó szigetén
Helyi szépség