103.
�Luxemburg – másként a Luxemburgi Nagyhercegség, minden oldaláról szárazföld által határolt ország északnyugat-Európában. Szomszédai: Franciaország, Németország és Belgium. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik. Luxemburg hivatalosan a Római Birodalom utódállama.
Főváros – Luxembourg (107 247). Eltérően az országétól, magyarul a fővárosnak ez a neve.
Nagyobb városok – Esch-sur-Alzette (32 600), Differdange (23 571), Dudelange (19 421)
Államforma – alkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia. Szervezeti és működési kereteit biztosító alkotmánya 1868-ban lett elfogadva, eszerint Luxemburg örökletes alkotmányos monarchia.
A törvényhozó hatalmat a 60 tagú, öt évre választott egykamarás parlament, a Képviselőház (Chambre de Députés) gyakorolja. Néhány törvényhozási funkciót a nagyherceg által kinevezett 21 tagú tanácsadó Államtanácsra ruháztak, amelynek döntéseitől a törvényhozás eltérhet. A végrehajtó hatalom a nagyherceg kezében van, ő nevezi ki a parlamentnek felelős Minisztertanács tagjait.
A bírósági szervezeti rendszere élén álló Legfelsőbb Bírósága két fellebbezési bíróságból és egy semmítőszékből áll.
Hivatalos nyelv – luxemburgi (nemzeti nyelv), a francia és a német.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség etnikai megoszlása: luxemburgi (55,5%), portugál (16,4%), francia (6,6%) és egyéb nemzetiségű (21,5%).
A luxemburgi nyelv egy német dialektus (rokonnyelv az erdélyi szász nyelvezettel), azonban a két nyelv annyira különböző, hogy az, aki csak az irodalmi német nyelvet ismeri, az nagyon nehezen érti meg a luxemburgi nyelvet. A nyelv 1984-ben kapta meg hazájában a hivatalos nyelv státuszt. A politikai életet a francia nyelv dominálja, míg a többi hivatalos szektort a német nyelv uralja. A luxemburgi nyelv főleg informális, köztes nyelvként funkcionál, de a luxemburgi parlamentben is elsősorban luxemburgiul beszélnek.
Vallás: római katolikus (70,4%), muzulmán (2.3%), egyéb (0,5%), felekezetenkívüli (26,8%)
Függetlenség – a Francia Birodalomtól – 1815. június 9.
Terület – 2 586 km² (169.)
Népesség – 2017-es becslés – 590 667 (170.)
Népsűrűség – 228 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 64 874 millió USD (72.), egy főre jutó – 100 161 USD/fő (3.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – L, jobboldali
Hívószám – +352
Internet – .lu
Történelme – 963-ban Siegfried, az Ardennek grófja megszerezte a Lucilinburhuc nevű kis erődítményt és ott alakította ki grófi székhelyét. IV. Károly német-római császár Vencel nevű féltestvérét 1354-ben megtette Luxemburg hercegévé. 1443–ban a luxemburgi hercegség Burgundiai (Jó) Fülöp kezébe kerül. Négy évszázados külföldi uralom vette kezdetét. 1697–ben a ryswicki spanyol–francia egyezmény nyomán Spanyolország visszakapta Luxemburg hercegséget. 1795–ben a francia forradalom után a francia csapatok 6 hónapos ostrom után elfoglalták Luxemburg erődítményét.
1815-ben, a bécsi kongresszus döntése nyomán Luxemburg nagyhercegség formájában önálló állammá vált. Az első nagyherceg I. Vilmos holland király (Orániai-Nassaui ház) lett, azaz Luxemburg és Hollandia perszonáluniót alkotott. 9 évvel az 1830-as belga forradalom után a londoni szerződésben a nagyhatalmak megerősítették Luxemburg függetlenségét, de nyugati része Belgium területe lett (Luxembourg nevű belga tartomány). Kialakult az ország mai határa.
1890–ben III. Vilmos holland király férfi örökös nélkül halt meg, utódja a holland trónon Vilhelmina királynő lett. A perszonálunió feltételei szerint a nagyherceg csak férfi lehetett, ezért a nagyhercegi cím Adolf nassaui hercegre szállt. Ez jelentette a jelenlegi nagyhercegi dinasztia kezdetét. 1914. augusztus 2-án a német csapatok megszállták Luxemburgot. 1918–ban az ország felmondta a Németországgal addig érvényes vámuniót, majd három év múlva a nagyhercegség gazdasági unióra lépett Belgiummal.
1940. május 10-én a német hadsereg újra elfoglalta Luxemburgot; a nagyhercegi család száműzetésbe vonult. 1947–ben megalakult a Benelux vámunió. Két évvel később a NATO alapító tagja lett.
1951–ben a nagyhercegség az Európai Szén- és Acélközösség alapító tagja volt, 1952-től a szervezet székhelye is ide került. Hat év múlva az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja lett. Az EU több fontos intézménye jelenleg is az ország fővárosában található.
2002–ben az euró lett az ország hivatalos valutája. Fővárosa Európa egyik pénzügyi központja.
Ezt a sziklavárat szerezte meg Siegfried gróf 963-ban, ide helyezte székhelyét és itt alakult ki a majdani nagyhercegség
Luxembourg – városkép
A nagyhercegi palota
Őrségváltás a nagyhercegi palotánál
A hercegi díszszázad
A parlament
A városháza
Oroszlán a városháza előtt
II. Vilmos nagyherceg lovasszobra. Nevéhez fűződik az ország első alkotmánya
A tér, virágvásárkor
A belváros, a Grund-negyed
A Notre Dame templom
Az I. Világháborúban elesett önkéntesek emlékműve
Az emlékmű tetején az Arany Hölgy,
A filharmonikusok koncertterme
Közelebbről
A koncertterem foyer-je
Az Igazságügyi Város a Szentlélek-fennsíkon
Az igazságügyi palota
A Nagyszínház
A Pulvermuhl-viadukt, kétpályás vasúti híd
A Pfaffenthal-negyed, az Alzette partján
Az Alphonse-híd köti össze az erődöt a vasútállomással
Az egyetem
Várfal, kazamatákkal, világörökség
A Nemzeti Bank
A Thüngen-erőd, becenevén a Három Makk
Az erőd bejárata, a háttérben a szépművészeti múzeum
Más nézetből
A vasútállomás
Charlotte nagyhercegnő szobra
Hammelsmarsch-szökőkút
A modern városnegyed, a Kirchberg
Üzleti negyed a Kirchbergen
A nemzeti szolidaritás örökmécsese
Svédországi ajándék, az erőszakmentesség szobra, a Non Violence
A belvárosban, a Fegyverek terén
Európai Konferenciaközpont
Utcai szoborkompozíció
Hangulatos utcák
Sétálóutca
A schengeni egyezmény mementója
Echternach – városközpont, az ország legrégibb városa
Esch sur Alzette – felüljáró, városszimbólum
A Beaufort-kastély, a 11. században épült reneszánsz stílusban, napjainkban múzeumként működik
A pénzügyi szektor után jelentős nemzetgazdasági fontossága van a szőlészetnek és a borászatnak, főleg a Mosel-völgyében
A Mosel közös határfolyó Németországgal
A Vianden-kastély, az ország talán legszebb kastélya
Kerámiák
Patton, amerikai tábornok, az ország felszabadítója a II. Világháborúban, itt nyugszik a Hősök temetőjében
Rendőrök