101.
Liechtenstein – Liechtenstein Hercegség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike, éppen ezért választja sok európai polgár tartózkodási helyéül. Keletről Ausztria, nyugatról a Rajna mentén Svájc határolja.
Az ország védelmét Svájc biztosítja.
Főváros – Vaduz (5407)
Nagyobb városai – Schaan (5963), Trisen (5050), Balzers, (4587), Eschen (4354)
Államforma – alkotmányos monarchia, hercegség.
Vezetője a herceg, aki egyben az állam feje is, ő képviseli az országot a nemzetközi kapcsolatokban. A parlament, a Landtag 25, négy évre választott képviselőből áll.
Az öttagú kormány, egy miniszterelnök és négy miniszter felelős a mindennapi kérdésekben.
A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Abban az esetben, ha egy község megszavazza, az kiléphet az államból.
A Legfelsőbb Bíróság öt tagot számlál, őket a parlament nevezi ki.
Hivatalos nyelv – a német.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 2/3-a az országban született, a többi Svájcból (10,8%), Ausztriából (5,9%) és Németországból (3,4%) érkezett. Ezenkívül élnek itt olaszok és déli szlávok (3,3%) valamint törökök (2,6%).
Liechtenstein lakói alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberek, de jelentős számú bevándorló is él az országban.
A leginkább elterjedt vallás az országban a római katolikus. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.
Függetlenség – a Német Szövetségtől – 1866.
Terület – 160 km²
Népesség – 2014-es becslés – 37 340 (206.)
Népsűrűség – 236 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 5855 millió USD (153.), egy főre jutó – 169 492 USD/fő (1.)
Pénznem – svájci frank (CHF)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – FL, jobboldali
Hívószám – +423
Internet – .li
Történelme – Liechtenstein, az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. A Liechtensteini Fejedelemséget, mint önálló államot 1709. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Birodalom keretében. 1806-tól, a Német-Római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund), 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák–Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.
Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.
A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein család, akik 1600 km²-nyi földjét államosították, legnagyobbrészt Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, ill. Liechtenstein közötti diplomáciai kapcsolatok még mindig elég rosszak, Szlovákia pedig egyáltalán nem is ismeri el (az ENSZ és az EU államok között egyedülállóan).
Az országban a nők későn, csak 1984-ben nyertek általános választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely az uralkodói jogkört bővítette. 2004. augusztus 15-én II. János Ádám fejedelem helyettesévé nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst. A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik. A herceg magánvagyona mintegy 2 milliárd dollárra tehető.
�
Vaduz – városkép
„Isten hozott”
Az osztrák határon
A svájci határon
Vaduz – légi felvétel
Vaduz – a főtér
Vaduz – a kormánypalota
Vaduz – a parlament
Vaduz – a kormányzati negyed
Vaduz – a városháza
Vaduz – szobrok a városháza előtt
Vaduz – a hercegi kastély
A kastélybelső
A kastélyhoz vezető út. Itt van a postamúzeum is
A kastély parkja.
Vaduz – a hercegi kripta
Vaduz – utcakép
Schaan – vasútállomás főépülete
Vaduz – a szépművészeti múzeum
Közelebbről
Vaduz – főtéri szobor
A város egyik jellegzetes szobra, az „Afrikai király”
Városdísz
Vaduz – hangulatos városrész
Vaduz – Városrész
Vaduz – a Rot Haus, lakóépület és iskola a kései középkorból
Vaduz – Joseph Rheinberger, zeneszerző és orgonista mellszobra
Megérkezett a vonat. Az osztrák vasúttársaságok üzemeltetik
Vaduz – a nemzeti múzeum
Schaan – utcakép
Triesenberg – templom 1465-ből
Malbun – középkori templom
Blazers – az ezeréves Gutenberg-várkastély
Öreg híd a Rajnán, a túloldal már Svájc
Buszállomás. Csak gázzal működő buszok közlekednek
A menedékházak várják a turistákat
Népviseletben