99.
Libéria – ország Nyugat-Afrikában, amely a szárazföldön észak-nyugaton Sierra Leonéval, északon Guineával és keleten Elefántcsontparttal határos. Nyugaton az Atlanti-óceán határolja. Az adórendszernek köszönhetően Libériának van a világon a második legnagyobb kereskedelmi flottája, a hajók azonban szinte kizárólag külföldi tulajdonban vannak.
Főváros – Monrovia (1 021 762)
Nagyobb városok – Gbarnga (45 835), Bensonville (33 188), Harper (32 661), Buchanan (25 731)
Államforma – elnöki köztársaság. 1847 óta Libéria köztársaság. 1984-ben új alkotmányt kapott, az amerikai modellt vették át, ennek megfelelően az ország elnöki, parlamenti köztársaság.
Az ország elnökét 6 évre választják, aki egy személyben az államfő, a kormányfő és a katonai főparancsnok. Kétszer választható. vezeti
A végrehajtó hatalom mindennapi munkáját a kinevezett kabinet lirányítja.
A parlament két kamarás. A felsőház a 30 tagú szenátus és az alsóház, amely 64 képviselőből áll. A szenátorok és a képviselők arányosan vannak elosztva a 15 régió között. A fehéreknek nincs szavazati joguk. Az igazságszolgáltatás az írott angolszász törvénykezés és az íratlan törzsi szabályok keveréke. A vezető testülete a Legfelsőbb Bíróság. Tagjait az államelnök nevezi ki, a szenátus hagyja jóvá. Mandátumuk egy életre szól.
Hivatalos nyelv – az angol.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség etnikai megoszlása: elsősorban a bennszülött törzsek (95%) és az USA-ból, részben Kongóból és a karibi térségből visszatelepített volt rabszolgák (5%).
A népességnövekedési ráta 1,91%. A várható átlagos élettartam 52 év. A csecsemőhalandósági ráta igen magas: eléri a 130,2‰-et.
A hivatalos nyelv mellett még beszélnek 20 törzsi nyelvet is, többek között a gola és a kpelle nyelveket.
Három vallás van jelen Libériában: a törzsi vallás, amelyet a lakosság 40%-a követ, a katolikus vallás (40%), és a mohamedán vallás (20%).
Függetlenség – alapította az Amerikai Kolonizációs Társaság – 1822. Független lett – 1847. július 26.
Terület – 111 369 km² (103.)
Népesség – 2015-ös becslés – 4 503 000 (131.)
Népsűrűség – 44 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 2122 millió USD (175.), egy főre jutó – 456 USD/fő (189.)
Pénznem – libériai dollár (LRD)
Időzóna – UTC +0
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – LB, jobboldali
Hívószám – +231
Internet – .lr
Történelme – az ország partvidéke a 15. századtól vált ismertté a portugál hajósok előtt, akik 1461-ben fedezték fel és Bors-partnak nevezték el. A 16–18. század között a kikötőket folyamatosan rabszolga-kereskedők dúlták fel. Libéria ismert történelme tulajdonképpen az Amerikai Egyesült Államokban kezdődött, amikor ott, a rabszolgaság megszüntetését követően, az 1816-ban alapított Amerikai Kolonizációs Társaság az USA-ban felszabadított néger rabszolgákat letelepítette a területre. A felszabadított rabszolgák Afrikába történő visszatelepítésére a példát Anglia szolgáltatta, amikor 1787-ben Sierra Leonében megalapította Freetownt. Az első visszatelepülőket egy fehér misszionárius, Jehudi Ashmun vezette. 1821-ben érkeztek meg a Mesurado-fokra s egy évvel később várost alapítottak melyet James Monroe amerikai elnök tiszteletére Monroviának neveztek el. Libéria a bevándorlók telepeinek egyesítése által alakult meg 1847. július 26-án, amely sokáig Nyugat-Afrika egyedüli független állama volt. Független tudott maradni Afrika gyarmatosításakor, de kiterjedt területeket vesztett, amelyeket Nagy-Britannia és Franciaország annektált. Gazdasági fejlődését hátráltatta a libériai árucikkek piacvesztése a 19. század végén és a túlzott eladósodás miatti hitelképtelenség. Két jelentős esemény mozdította ki az országot az elszigeteltségből. Az első 1926-ban volt: nagy koncessziós területet kapott az amerikai tulajdonú Firestone Plantation Company; ez lett az első lépés a libériai gazdaság (korlátozott) modernizálásában. A másik fontos esemény a II. világháború volt, amikor az Amerikai Egyesült Államok műszaki és gazdasági segítséget nyújtott Libériának, elősegítendő a gazdasági fejlődést és a társadalmi változásokat.
1980-ban Samuel Doe őrmester katonai puccsal megdöntötte az addig stabil államrendet. 1985-ben választási győzelmével megerősítette hatalmát. 1990-ben Charles Taylor, Doe korábbi munkatársa gerilláival támadást intézett a főváros ellen. Doe-t meggyilkolták. Taylorék 1991-ben fegyverszünetet kötöttek Prince Johnsonnal, aki szintén aspirált az elnöki székre, és átmeneti elnöknek Amos Sawyert nevezték ki. 1992-ben azonban újra harcok kezdődtek. 1993-ra az ország szinte ketté szakadt, keleten Taylorék, nyugaton Johnsonék irányítottak.
2003 közepén végül az Egyesült Nemzetek Szervezete által kiküldött afrikai békefenntartó csapatok elfogták Taylort, Nigériába szállították és megkezdődött a békés állapotok helyreállítása.
Monrovia – városkép
Monrovia – a parlament
Monrovia – a városháza
Monrovia – városközpont
Monrovia – belvárosi kép
Monrovia – Joseph Roberts, az ország első elnökének szobra
Monrovia – felszabadulási emlékmű
Monrovia – utcakép
Monrovia – a nemzetközi repülőtér
Tengerparti árus
Monrovia – utcakép
Piacon
Kókuszdió
Ganta – színház
Építkezés
Jellegzetes kunyhó
Táncosok
Más afrikai országhoz hasonlóan, itt is felelőtlen erdőirtás folyik
Folyóparti település
Poros utca
Mise után
A cukornád kézi feldolgozása
Maszkok
Utak
A határon
Helyi szépség