100.
Líbia – észak-afrikai állam a Földközi-tenger déli partján. Nyugaton Tunézia és Algéria, délen Nigéria és Csád, dél-keleten Szudán, keleten Egyiptom határolja. Az északi részen a Földközi-tenger a határa. Földünk egyik legszegényebb országa volt. Gazdasági növekedését az 1960-as évek elején meginduló kőolajbányászatnak köszönheti. Az „arab tavasz” megmozdulások óta itt is nagymértékű lett a recesszió.
Főváros – Tripoli (1 126 000)
Nagyobb városok – Benghazi (650 629), Misrata (386 120), al-Bajdá (286 180), Tarhuna (210 697)
Államforma –köztársaság (Jamahirya). Az országban jelenleg politikai káosz uralkodik, és azóta tart, mióta megdöntötték Moammer Kadhafi több évtizedes diktatúráját.
Létezik egy törvényhozó testület, egy egykamarás képviselőtanács, amely Tobrukban székel, mintegy riválisaként a Nemzeti Általános Népi Kongresszusnak, amely a fővárosban működik. Elvileg a Kongresszus nevezi ki a kabinetet (titkárságot) az évente tartott gyűlésen, amely végül is a végrehajtó hatalom. Ezeket négyévenként választják.
Egységes ideiglenes kormány létrehozásáról szóló megállapodást 2015. december 17-én írtak alá. A megállapodás értelmében egy kilenctagú elnökséget és egy tizenkét tagú ideiglenes nemzeti kormányrendszert hoztak létre annak érdekében, hogy az elkövetkező két éven belül új választásokat tartsanak. A képviselőház továbbra is jogalkotóként fog működni, és az Államtanácsként ismert tanácsadó testületet az Általános Nemzeti Kongresszus által kinevezett tagokkal fogják kialakítani.
Az igazságszolgáltatásban dominál a sárija
Hivatalos nyelv – az arab.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság többsége (90%) arab. A berberek aránya 4%, a többi 6% olasz, fekete-afrikai és más népcsoport.
A lakosság 88,5%-a városlakó.
Az arab nyelven kívül még beszélnek három berber nyelvet is, valamint az olaszt és az angolt.
A lakosság vallásai: iszlám szunnita (97%), keresztény (3%).
Függetlenség – Olaszországtól – 1947.február 10. Az angol-francia ENSZ fennhatóság alól – 1951. dec. 24.
Terület – 1 759 541 km² (24.)
Népesség – 2016-os becslés – 6 293 253 (104.)
Népsűrűség – 4 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 41 319 millió USD (91.), egy főre jutó – 5488 USD/fő (94.)
Pénznem – líbiai dinár (LYD)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – LAR, jobboldali
Hívószám – +218
Internet –. ly
Történelme – régészeti bizonyítékok vannak arra, hogy az i. e. 8. évezred elején Líbia parti síkságán neolitikus emberek éltek, akik háziasították a marhát és gabonát termesztettek. A föníciaiak kezdetben kereskedelmi állomásokat létesítettek Líbiában, ahol Türosz kereskedői a berber törzsekkel kereskedtek.
Az i. e. 5. században a legnagyobb föníciai gyarmatváros, Karthágó kiterjesztette hegemóniáját Észak-Afrika nagy részére és kialakított különálló civilizációt, a pun civilizációt. A líbiai part pun települései: Oea (Tripoli), Libdah (Leptis Magna) és Szabráta. Mindegyik abban a térségben volt, amit később Tripolisnak ('három város') neveztek. Az ország mai fővárosa, Tripoli is ezt a nevet viseli.
A görögök i. e. 630-ban alapították Küréné (Cyrene) városát. A rómaiak egyesítették Líbia régióit: Tripolitania és Cyrenaica több mint 600 éven át virágzó római provincia volt. Római romok, különösen Leptis Magna romjai mutatják, hogy itt népes városok és sok kisváros volt, városias életmóddal.
Az arabok a 7. században hódították meg a régiót. Az őslakosság az arab uralom alatt teljesen átformálódott, az arab nyelv és a muszlim vallás vált uralkodóvá, 1544-ben a Török Birodalom része lett.
Az 1911–1912. évi olasz-török háborúban Olaszország gyarmata lett. 1942-től brit és francia közigazgatás alatt volt. A II. világháborúban hadszíntérré vált, területén súlyos harcok folytak. 1951. december 24-én független királysággá vált. 1959-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott iszlám alapokon nyugvó arab szocialista állam egyre fokozódóan nyugatellenes politikát folytatott. Az ország élére Moammer Kadhafi ezredes került. Az arab nacionalizmus és a szocializmus egy sajátos ötvözetét dolgozta ki és tette általánossá az országban. 2011 februárjában a tunéziai és egyiptomi felkeléseket követően tiltakozás kezdődött a Kadhafi-rezsim ellen, amely polgárháborúvá változott, óvatos becslések alapján is legalább 10000 ember életét követelte. Azóta is kaotikus állapotok uralják az országot.
Tripoli – a parlament
Tripoli – modern főváros
Tripoli – a medina (óváros) határvonalán,
a városfal mentén
Tripoli – a Mártírok-tere
Tripoli – a volt királyi palota, ma a népek palotája
Tripoli – kapu a városfalon, innen
kezdődik a medina
Tripoli – a Vörös Kastély, volt közigazgatási központ, ma Nemzeti Múzeum
Közelebbről
Tripoli – az óváros óratornya
Tripoli – a Nagymecset
Mecsetbelső
Tripoli – keresztény katedrális
Tripoli – Marcus Aurelius diadalíve
Tripoli – az üzleti negyed
Az üzleti negyed emblematikus toronyháza
Tripoli – az El Emad tornyok, irodaházak
Tripoli – nemzetközi repülőtér
Tripoli – a gazellás szökőkút
Tripoli – halászbárkák kikötője
Tripoli – turistacsalogató
Tripoli – utcakép
Tripoli – az olasz negyed házai, még Mussolini építtette
Tripoli – óvárosi életkép
Benghazi – a főtér
Benghazi – a régi egyetem, az ország legnagyobb főiskolája
Benghazi – a város legrégibb mecsete
Benghazi – a bazár
Gadámesz – óváros, világörökség
Gadámesz – mecset
Gadámesz – utcakép
Gadámesz – házbelső
Leptis Magna – romváros, színház a római időkből, világörökség
Leptis Magna – Septimius Severus diadalíve, világörökség
Sziklarajzok az Akkakusz-hegységben, amelyek bizonyítják, hogy valamikor
gazdag élővilága volt a sivatagnak
Sabratha – római színház, világörökség
Sabratha – római kori mozaik
Awjilah mecsete, a szaharai övezet legrégibb muzulmán temploma
Küréné – Zeusz templom, világörökség
Küréné – Apolló templomának romjai, világörökség
Quasr el Haj – körbástyázott gabonatároló
Belülről
Vidéki gabonatároló
Matmata – földbevájt épület, ma szálloda
Árusok
Burkák, lehangoló szürke és fekete színben
Színes turbánok
Kézműves
Kézzel hímzett lószerszám
Kerámia
Férfi népviselet
Női népviselet
Portrék
Az ország területének 90-a sivatag
A sivatag vándorai
Sivatagi architektúra
Berber férfi
Berber asszony
Berber házak belső díszítése
Szőttesek
Kézdíszítés
Esküvőn
Piaci életkép
Zenészek
Polgárháborúban
Táncosok
Helyi szépségek