97.
Lettország – hivatalos nevén Lett Köztársaság, állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő ország a balti államok egyike, Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.
Főváros – Riga (641 423)
Nagyobb városok – Daugavpils (94 196), Liepaja (69 443), Jelgava (62 800), Jürmala (56 646)
Államforma – köztársaság. Az államfő az ország elnöke. Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt. Elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki.
A törvényhozó hatalom a parlament kezében van. A Saeima az ország egykamarás parlamentjének a neve. Ennek 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják.
A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője.
Az igazságszolgáltatás független a többi hatalmi ágtól.
Hivatalos nyelv – a lett.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség valamivel kevesebb, mint kétharmada lett nemzetiségű. Körülbelül a negyede orosz nemzetiségű, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki. A népcsoportok megoszlása: lett 62,0%, orosz, 25,4%, fehérorosz 3,3%, ukrán 2,2%, lengyel 2,1%, litván 1,3% és egyéb nemzetiségű 3,7%. Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik.
A vallásos lakosság többsége keresztény, a nagyobb felekezetek a katolikusok, az evangélikusok valamint az Orosz Ortodox Egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul. A lakosság vallások szerinti megoszlása: evangélikus 34,2%, római- katolikus 24,1%, ortodox 17,8%, dievturi 1,6%, egyéb keresztény 1,2% és 21,1% a nem hívők aránya..
Függetlenség – az Orosz Birodalomtól – 1921. január 26; a Szovjetuniótól – 1991. szeptember 6.
Terület – 64 589 km² (123.)
Népesség – 2016-os becslés – 1 953 200 (143.)
Népsűrűség – 30 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 31 286 millió USD (100.), egy főre jutó – 13 704 USD/fő (56.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – LV, jobboldali
Hívószám – +371
Internet – .lv
Történelme – a mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az I. világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyének. Karlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta. Hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a II. világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty, felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó határvita.
Riga – városkép
Riga – a kastély, az elnöki rezidencia
Elnöki díszőrség
Riga – a parlament
Riga – a városháza
Riga – a történelmi városközpont, világörökség
A Három Fivér
Riga – a Livu-tér, az óváros központja, világörökség, turistacélpont
A tér, más nézetből
Riga – a Feketefejűek háza, kereskedőház. Eredetileg a fiatal, nőtlen kereskedők egyesületének épülete volt a 14. századból
Az óra a Feketefejűek Házán
Szent Roland, a főváros védőszentje
Riga – hangulatos utca, hangulatos házakkal
Az óváros középkori épületei
A Svéd-kapu
Riga – óvárosi utcakép
Riga – a Rozena utca, a főváros legrövidebb és legkeskenyebb sikátora, a sörivók paradicsoma
Riga – turistacsalogató boltok
Riga – a Nemzeti Operaház
Riga – a Szabadság-szobor
Riga – az egyetem
Riga – a német és a szovjet megszállás emlékmúzeuma
Riga – a Nemzeti Múzeum
Riga – a Por Torony, hadtörténeti múzeum
Riga – a dóm
Riga – emlékeztető a főváros meglapításának 800. évfordulójára
Riga – a vásárcsarnok
Riga – a Kék Híd, városszimbólum
Riga – a szecessziós épületek sokasága egyedi a világon
Riga – a Brémai Muzsikusok szoborkompozíciója Bréma város ajándéka
Riga – a Függetlenség napján
Riga – nosztalgia-villamos
Salaspils – a nácik áldozatainak emlékműve
Rundale – barokk palota, ma múzeum, turistacélpont
Jelgava – a másik barokk remekmű
Anglona – a bazilika, a katolikus lettek százezreinek zarándokhelye
A bazilika bejárata
Amatciems – természeti rezervátum és különleges lakóközösség. A mára közel 20.000 főre duzzadt népesség összetétele nemzetközi, azoknak akik szeretik az egyszerű életet, közel a természethez
A házak csak természetes anyagokból épülhetnek, elfogadott tervek alapján. Minden ház rá van kötve a szennyvízhálózatra és száloptikás rendszerre. Az utak nincsenek aszfaltozva
Jellegzetes házak a rezervátumban
Emlékmű a rumbulai erdőben a 27800 legyilkolt zsidó emlékére. Hárman élték túl a mészárlást
Liepaja – öreg faházak a 17. századból
Liepaja – városközpont
Jurmala – tengerparti üdülő, utcakép
Sigulda – a Turaida-kastély, épült a 13. században
A néphagyomány szerint a füst megtisztít az esküvő előtt
Asszonykórus
Kerámia
Népviseletben
Falusi ház a skanzenben
Vidéki fatemplom
Barázdabillegető – a nemzeti madár
Margaréta – a nemzeti virág
Néptáncosok
Helyi szépségek