93.
Kuvait – Kuvait kis területű, olajban gazdag királyság a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Délnyugat-ázsiai ország.
Kilenc sziget tartozik hozzá, egy kivételével lakatlanok. A legnagyobb a Bubiyan-sziget (860 km²). Ez is lakatlan, de egy 2380 méter hosszú híddal összekötötték a szárazfölddel. Kőolaja a világ összes tartalékának megközelítően 10%-a. Az állam bevételeinek 95%-át ez fedezi. Egyéb bevételi forrás még a halászat. Nincs természetes vízforrás.
Főváros – Kuvait-város (2 380 000)
Nagyobb városok – Dshalib as-Shuyuch (179 264), as-Salimiyya (145 328), Hawalli (106 992)
Államforma – sejkség, alkotmányos monarchia. Írott alkotmányát 1962. november 11-én fogadták el.
A végrehajtó hatalom a sejk által kinevezett kormány.
Választásokat csak a népgyűlés tagjaira tartanak négyévente. Az államfő, jelen esetben a sejk posztja öröklődik.
A hatalmi ágak szétválasztása nem valósul meg teljes mértékben, hiszen a kormányt az uralkodó nevezi ki, a választott nemzetgyűlésnek így értékelhető jogai nincsenek
A polgári jog az iszlám joggal keverve hat ki a személyes élet minden vonatkozásában. Az igazságszolgáltatás (Legfelsőbb Bíróság) viszont elviekben független.
Az ország nem fogadta el önmagára érvényesnek a nemzetközi jogi normákat (ICJ).
Hivatalos nyelv – az arab.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: kuvaiti arab 45%, más arab 35%, dél–ázsiai 9%, iráni 4% és egyéb nemzetiségű 7%.
A hivatalos nyelv mellett széles körben beszélt nyelv még az angol.
A vallási megoszlás: muszlim 90% (szunnita, síita, vahabita), perzsa és egyéb 10%
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1961. június 19.
Terület – 17 818 km² (154.)
Népesség – 2016-os becslés – 4 348 395 (138.) Ebből több mint 1,2 millió vendégmunkás.
Népsűrűség – 225 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 163 637 millió USD (57.), egy főre jutó – 29 304 USD/fő (30.)
Pénznem – kuvaiti dinár (KWD)
Időzóna – UTC +3
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – KWT, jobboldali
Hívószám – +965
Internet – .kw
Történelme – Kuvaitot a 16. században alapították, amikor az Ál Anisza törzs számos klánja vándorolt a Perzsa-öböl északi partjára Nedzsdből, az éhség sújtotta arábiai hazájukból. A mai Katar területén telepedtek le több mint 60 éven keresztül, majd tengerre szállva, a Hader szigetére vándoroltak, ahol egy kisebb méretű erődöt alapítottak. Kuvait nem volt része sem az Abbászida Kalifátusnak, sem az Oszmán Birodalomnak, mivel ebben az időben csak egy jelentéktelen kis település volt és ez biztosította számára az autonómiát.
Amikor a térségben megnőtt a török befolyás, Kuvait kaza (egy város a környező falvakkal) lett Törökországon belül. Az 1913-as angol-török egyezményben mindkét fél elismerte, hogy Kuvait emírje, Mubarak al-Szabáh egy autonóm kaza ura Kuvaitban és környékén. Az I. világháború végén brit csapatok vonultak be és Kuvaitot brit védnökség alatt álló független sejkséggé nyilvánították. Az 1930-as években olajat fedeztek fel, ez ösztönözte a kormányt a nemzetközileg elismert határok pontos meghatározására.
A Nagy-Britannia és a kuvaiti emír közötti jegyzékváltást követően 1961. június 19-én lett független. Nagy olajmezőket fedeztek fel, ez jelentős külföldi tőkebeáramlást váltott ki. Az olajipar növekedése nyomán az ország az Arab-félsziget egyik leggazdagabb államává és 1952-re a Perzsa-öböl legnagyobb olajexportőrévé vált. A növekedés szükségessé tette sok külföldi munkás alkalmazását, különösen Egyiptomból és Indiából. A hetvenes években a kormány államosította az olajipart. 1982-ben komoly gazdasági válságot okozott az olaj árának csökkenése. A válság nem tartott sokáig, olajtermelése nőtt, pótolni tudta azt a hiányt, amit Irak és Irán termelésének csökkenése váltott ki.
Pénzügyileg nagymértékben támogatta Irak Irán elleni nyolcéves háborúját. A háború végére Irak Kuvaittal szemben fennálló tartozása 65 milliárd amerikai dollár volt. Gazdasági háború tört ki a két ország között, amikor Kuvait 40%-kal növelte az olaj kitermelését. A két ország közötti feszültség fokozódott, amikor Irak azt állította, hogy Kuvait ferde fúrásokkal csapolja meg az iraki Rumaila olajmezőt. 1990. augusztus 2-án az iraki csapatok megszállták az országot. Irak akkori elnöke, Szaddam Husszein letette trónjáról Dzsaber al-Szabah emírt és Ali Hasszán al-Madzsidot nevezte ki Kuvait kormányzójává. A diplomáciai lépések kudarca után az Amerikai Egyesült Államok által vezetett, 34 ország részvételével felálló koalíciós hadsereg kiűzte az iraki csapatokat. Az iraki megszállás alól 1991. február 26-án szabadult fel teljesen. Ezért 17 milliárd dollárt fizetett a koalíciónak.
Kuvaitban azóta helyreállították az öbölháború társadalmi és gazdasági, környezeti és közegészségügyi következményeit
�
Városkép
Az al-Bayan-palota,a sejk hivatali székhelye
A palota belseje
Az uralkodói rezidencia
A Seif-palota, a volt királyi palota, az iszlám építészet egyik remeke
A Nemzetgyűlés székhelye
A Nagymecset
Belülről
Az Al Hamra-torony, 80 szintes, 413 m magas kereskedő- és irodaház
A torony belseje
Belváros
A Kuvait-tornyok, a főváros szimbólumai lettek
A Felszabadulás-torony, telekommunikációs építmény
A víztornyok teljes mértékben beilleszkedtek a városképbe
A Nemzeti Könyvtár
A Nemzeti Múzeum
A Mártírok-múzeuma, őrzi az Öböl-háború rossz emlékeit
Sheikh Jaber Al-Ahmad, kulturális központ
A központ belseje
A Sadu-ház, néprajzi múzeum
A múzeum egyik kiállítóterme, helyi szőttesekkel
A Természettudományi Múzeum
Dickson-ház, a brit gyarmati évek múzeuma
A Tükrök-háza, a tükröző mozaikok tárháza
Kb. 100 tonna fehér cementet és 75 tonna tükröt használtak fel, amelyek a lakóház külső és belső felületét borították
Zöld-sziget, mesterséges sziget a Perzsa-öbölben, turistacélpont
A Nemzeti Olajtársaság székhelye
Repülőtér
A kikötőben
A jachtkikötő
A halpiac, előtte sorakoznak a kikötött halászhajók
Halpiacon
Datolya a gyümölcspiacon
Sátorra emlékeztető lakás, a devaninas
Pazar berendezésű lakásbelső
A nomád élet emlékei
A vitráliák is a nomád életre emlékeztetnek
Hagyományos ünnepi öltözék
Kerámia
Az Al Fahra-erőd, a régmúlt időkből őrizték meg
Szőnyegkészítés
Jellegzetes szőnyegmotívumok
Megrendelésre készülnek ezek
az iparművészeti remekek
A nők is megkapták a szavazati jogot
Stilizált ivóvíz kutak
Tablá dob
Portré
Esküvő, hagyományos öltözékben
Szépségek