94.
�Laosz – a tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában. Északnyugatról Mianmar és Kína, keletről Vietnam, délről Kambodzsa, nyugatról pedig Thaiföld határolja. Leghosszabb és legfontosabb folyója a Mekong. 1754 km hosszan a thai–laoszi határ is a folyó mentén húzódik. Laosz területén teljes egészében hajózható, ám a tengerrel való összeköttetést a Dong vízesés megakadályozza.
Főváros – Vientiane (783 000)
Nagyobb városok –Pakxé (119 848), Savannakhet (110 000), Luang Prabang (55 027)
Államforma – kommunista állam (népi demokratikus köztársaság). Az egyetlen legális párt a Laoszi Népi Forradalmi Párt (LPRP). A kormányzati politikát a párt 11 tagú központi vezetősége és az 55 tagú Központi Bizottság irányítja. Az állam feje az elnök, akit a parlament választ ötéves időszakra. A miniszterelnököt az elnök jelöli ki és a parlament hagyja jóvá.
Az ország 1991-ben kapott új alkotmányt. A Nemzetgyűlés ekkor még 85 tagú volt. 1997-ben már 99, míg a 2006-os választások után az egykamarás parlamentnek már 115 tagja volt.
Hivatalos nyelv – a lao.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 54%-a a lao népcsoportba tartozik. Az alacsonyabb területeken élnek, politikailag és kulturálisan is ők a legfontosabbak. Ők az „alföldi laosziak“, a hegyi törzsek pedig a „felföldi laosziak“.
A hivatalos nyelv, a lao a tai nyelvcsaládba tartozik. A gyarmati időszakban meghonosodott francia és a vietnami nyelv még ma is fontos, bár elsősorban az idősebbek használják. Az angol egyre nagyobb szerepet kap, főleg az üzlet és a turizmus miatt.
A lakosság 64,7%-ának, főleg az alföldi laosziaknak a théraváda buddhizmus a vallása. A hegyvidéki törzseknél a leginkább gyakorolt vallás az animizmus (31,4%). A keresztény vallás néhány kisebb törzsnél, illetve a fontosabb városokban van jelen (1,7%). A muzulmán hit elsősorban a mianmari határ közelében terjedt el, de a fővárosban is van néhány hívője (0,8%). Egyéb vallású 1,4%.
Függetlenség – Franciaországtól, kikiáltva – 1949. július 19. elismerve – 1954.
Terület – 237 955 km² (83.)
Népesség – 2016-os becslés – 6 758 353 (105.)
Népsűrűség – 27 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 11 749 millió USD (135.), egy főre jutó – 1850 USD/fő (143.)
Pénznem – Kip (LAK)
Időzóna – UTC +7
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – LAO, jobboldali
Hívószám – +856
Internet – .la
Történelme – Laosz területére a lao törzsek időszámításunk első századaiban érkeztek. Az ekkor itt élt kha, mao és jao törzsek khmer uralom alatt voltak. Az első ismert államot 757-ben alapították, de az ekkor alakult fejedelemségek más birodalmak, például a Khmer birodalom birtokában voltak. Ezek a területek 1778-ban vazallusi függésbe kerültek Sziámmal szemben. 1828-ban a Vientiane királyság fellázadt a függés ellen, ezt Sziám leverte, 1883-ban Luang Prabang-ot is elfoglalta, Champassak pedig vietnami uralom alá került. 1893-ban francia védnökséget kapott, és Laosz Francia Indokína tagja lett.
A gyarmatosítás után a franciák az országot ütközőállamként kezelték a francia és a brit érdekszférák között. A főváros nevét Vieng Chan-ról Vientiane-ra változtatták. Építkezéseik ellenére az infrastruktúra továbbra is elmaradott volt. Gyakran voltak lázadások az elnyomó hatalommal szemben. A II. világháború alatt a japánok foglalták el, majd kivonulásuk után a hazafiak kikiáltották Laosz függetlenségét. Azonban 1946-ban francia csapatok érkeztek, és visszafoglalták az országot, korlátozott autonómiát biztosítva.
Az ország függetlenségét 1949-ben kiáltottak ki, de csak 1954-ben, a genfi konferencián ismerték el Laoszi Királyság néven.
1968-ban az Észak-Vietnami Hadsereg nagy támadást indított a Királyi Hadsereg ellen. Az egyre inkább hátrált, míg végül 1975. december 2-án legyőzték őket és foglyul ejtették Szavangvatthana királyt, aki később valószínűleg egy laoszi átnevelő táborban halt meg a királyi család legtöbb tagjával együtt. A hatalomváltás után az ország nevét Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságra változtatták. Vietnammal szerződéseket kötöttek arról, hogy az országban vietnami katonák állomásozhatnak, és tanácsadók is érkeztek. Szintén kommunista szomszédja hatására a 70-es évek végén Laosz megszakította a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. A 80-as években lazult a Vietnammal való kapcsolat, és a kormányzat lépéseket tett az ellenőrzött piacgazdaság felé. Ennek hatására az USA 1995-ben 20 évnyi embargó után kereskedelmi kapcsolatokat létesített az országgal, illetve 1997-ben fölvették az országot az ASEAN-ba. Ezen lépések ellenére szorosak a politikai és gazdasági kapcsolatok Vietnammal
�
Vientiane – városkép
Vientiane – az elnöki palota
Vientiane – a parlament
Vientiane – a Pha That Luang aranyozott temploma, városszimbólum
Vientiane – Sethathirath király szobra a templom előtt
Templombelső
Építészeti részletek
A templomudvar kerítése
Buddha szobrok a templomudvaron
Templomudvar
Vientiane – a világbéke gongja
Közelebbről
Vientiane – Nemzeti Kulturális Központ
Vientiane – a Függetlenség diadalíve
Vientiane – a volt királyi templom
Vientiane – Fa Ngum, a Lan Xang királyság – a mai Laosz letéteményese – alapítójának szobra.
Vientiane – Buddha park, több mint 200 szoborral, turistalátványosság
A nyugvó Buddha
Vientiane – piac
Motorizált riksák
Vientiane – utcakép
Luang Prabang – városkép
Luang Prabang – képeslapra illő történelmi városközpont, világörökség
Luang Prabang – buddhista templom
Luang Prabang – az óváros, világörökség
Luang Prabang – városközpont
Luang Prabang – utcakép
Luang Prabang – jellegzetes, erkélyes házak, világörökség
Luang Prabang – a Királyi Palota Múzeum
A volt királyi palota temploma a múzeum udvarán
Luang Prabang – vízesés, turistacélpont
Luang Prabang – kifőzde
Phonsavan – a kőtégelyek mezeje, eredetük és rendeltetésük ismeretlen
Közelebbről
Champassac kultúrtáj a Wat Phou templom romjaival, világörökség
Kommunista államban is megférnek egymás mellett
Búcsú
Minden reggel 6 órakor fogadják a szerzetes-jelöltek az adományokat
Az akha törzs asszonya
Jellegzetes falusi ház a hegyekben
Vidéki környezet
Az ezeréves mezőgazdasági módszer
A brao törzs tagjainak családi veteményese
Brao család
Az erdőkitermelés zömmel az elefántok segítségével történik
Vidéki életkép
Halpiac
Iskolába
A nők itt is „kézi malmok”
Hmong leány
Hmongok Újév ünnepén
Portré
Akha asszonyok indulnak rőzséért
Kutyahús és kígyós whisky
Sózott, chilis, légypiszkos bivalyfarok szárad csemegének
Lao népviselet
Vidéki emberek
A gyermekeket is munkára fogják
Lépcsők a Tham Chang barlanghoz
Táncosok
Maszkos tánc
A Mekong folyó egyik átkelője
Hajók a Mekongon
Halászok Mekong folyón
Csodálatos természeti környezetben a Nam Ou folyó
Népviseletben
Rendőr
Si Phan Don – a 4000 sziget a Mekong kambodzsai határánál
Turistacsalogató
Védett veteményes
A lao fűszeres papaya-saláta nemzeti eledel
Teliholdkor a templomban a hívek ételt adakoznak és imádkoznak
Bambusz kosarak
Esküvő
Forgalmi táblák
Helyi szépség