88.
Koreai Köztársaság – köznapi elnevezés szerint Dél-Korea, kelet-ázsiai ország a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger mossa partjait. Ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, Ázsia leggazdagabb országainak egyike.
Főváros – Szöul (9 914 381)
Nagyobb városok – Puszan (9 762 546), Incshon (3 002 645), Tegu (2 492 994), Tedzson (1 512 189)
Államforma – elnöki köztársaság, amelyben az elnök öt éves mandátumot kap. A többpártrendszert az alkotmány biztosítja. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja.
A törvényhozói hatalom az egykamarás parlament kezében van. A parlamentnek 299 tagja van, tagjait négy évre választják.
A dél-koreai igazságszolgáltatás alapjait az alkotmányban rögzítették. A legfőbb igazságszolgáltatói szerv a kilenc bírót számláló Alkotmánybíróság. Tagjait a legfelsőbb bíróság elnöke, az országgyűlés és az elnök jelöli ki. Az alkotmányt érintő ügyekről és a vádemelések végső elbírálásáról dönt. Az Alkotmánybíróság alatt a Legfelsőbb Bíróság áll. A fővárosban székelő szervezetnek tizennégy tagja van. Az alkotmánybírákhoz hasonlóan, hat évre választják őket.
Hivatalos nyelv – a koreai (hangul).
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség 98%-a koreai, 2%-a pedig tunguz, mongol vagy kínai.
Az országban, a hivatalos nyelv mellett, beszélik még az angolt is. A kultúra nyelve a kínai, az üzleti, a szomszédos érdekeltségek miatt, gyakran (az angol mellett) a japán.
A modern koreai írásjelek egyedülállóak a világon. A filozófiai alapokat és a hangtani, nyelvi adottságokat figyelembe véve, a térségben a jellemzőtől eltérő, az európai írásbeliséghez hasonló módon, a koreai ábécé kevés írásjelből áll.
A lakosság 56%-a nem vallásos, 15%-a buddhista, 20%-a protestáns, 8%-a katolikus és kb. 1%-a az egyéb vallású..
Függetlenség – államalapítás 1948. augusztus 15.
Terület – 100 210 km² (108.)
Népesség – 2017-es becslés – 51 446 201 (27.)
Népsűrűség – 513 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 1 377 873 millió USD (11.), egy főre jutó – 27 391 USD/fő (31.)
Pénznem – dél-koreai won (KRW)
Időzóna – UTC +9
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – ROK, jobboldali
Hívószám – +82
Internet – .kr
Történelme – az 1945-ig egységes Korea területén Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát. Ezt délen a Három Han Birodalma váltotta fel i. e. 194-ben. Az egységes koreai állam i. u. 668-ban jött létre, Shilla néven. Koreát külső hatások főleg Kína felől érték. Onnan érkezett a buddhizmus, a konfucianizmus és számos más ismeret. Az ország mai neve a középkori Korjo dinasztia nevét őrzi. Az országban 1395-től egészen a japán megszállásig (1910) a Ji- vagy Csoszon-dinasztia uralkodott. A japánok annektálták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába állították. A szövetséges hatalmak 1943-ban megállapodtak abban, hogy a háború befejezése után helyre kell állítani az ország függetlenségét. 1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. Az ENSZ felhívására a déli országrészben 1948 májusában nemzetgyűlési választásokat tartottak, majd a parlament a szovjet segítséggel megalakított Észak-Korea függetlenségének kikiáltását követően, 1948. augusztus 15-én kikiáltotta a Koreai Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami 1950-ben a Koreai háborúhoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt tűzszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag 2007-ig háborúban állt egymással.
2007. október 4-én No Muhjon és Kim Dzsong-il aláírt egy nyolc pontból álló béke-megállapodást, amely szerint a két fél a tartós béke fenntartása érdekében magas szintű diplomáciai tárgyalásokat folytat, gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre, felújítják a vasúti, közúti és légi közlekedéseket, továbbá közös olimpia megrendezésére tesznek lépéseket. A tárgyalások lezárását követően nem sokkal, október 9-én Észak-Korea ismét nukleáris kísérleteket hajtott végre. Három évvel később, 2009 elején a két ország viszonya ismét elmérgesedett: Észak rakétákat telepített a határ menti területekre, illetve megfenyegette Dél-Koreát és az Egyesült Államokat, ne merjék zavarni első műholdjuk űrbe juttatását, melyet április 5-én fellőttek. Szerződésük formálisan is véget ért. Napjainkban atomtöltet célba juttatását biztosító hordozórakétát kísérleteznek ki, ezáltal komolyan veszélyeztetve a világbékét. Az Egyesült Államok garantálja szövetségesei – Dél Korea és Japán – biztonságát.
Szöul – városkép
Szöul – a parlament
Szöul – a Kék Ház (tetőcserepei miatt), elnöki rezidencia
Szöul – az új városháza
Szöul – belvárosi kép
Szöul – üzleti negyed
Szöul – a Cheonggyecheon-patak a főváros egyik felüdülési pontja
Szöul – a Cshangdokkung-palota a 15. századból. Egyike az öt épületből álló palotarendszernek. Világörökség
Palotabelső
Szöul – a Kjongbokkung-palota, a fő trónterem
Elérkezett az őrségváltás ideje
Őrségváltási ceremónia
A díszőrség tagja
Szöul – a Namdemun-kapu, a volt nyolc városkapu egyike, a legfontosabb nemzeti kinccsé nyilvánítva
Szöul – a híres cipzár-épület, a főposta
Szöul – a Lotte-torony, 123 emeletes és 555 méter magas irodaház
Szöul – a Myeong-dong katedrálisa
Szöul – a Csongmjo, konfuciánus szentély a 14. századból, világörökség
Rituális tánc- és zeneelőadás a szentélyben
Szöul – a Bongeunsa-templom, Buddha szobrával a 8. századból
Szöul – belvárosi forgalom, a háttérben a TV-torony
Szöul – a Bukchon Hanok, óvárosi negyed, turistalátványosság
Az óváros különleges architektúrája
Szöul – az Etnográfiai Múzeum
Szöul – a Nemzeti Múzeum
Szöul – fiatalok, régi katonai egyenruhákban a Hadtörténeti Múzeum előtt
Szöul – az Insa-dong, bevásárló negyed, teaházakkal,vendéglőkkel
Szöul – az óváros falai
Szöul – a Nemzeti Egyetem bejárata
Szöul – a Yonsei-egyetem, az ország legrégebbi, egyben a legrangosabb egyetemeinek egyike
Szöul – a Nagy Szedzsong, a Csoszon-dinasztia 4. királya. Ő volt az, aki megerősítette a konfuciánus politikát és jogi reformokat vezetett be
Szöul – a koreai háború emlékműve, a repedés az „egy nép, két ország” illusztrációja
Szöul – I Szunsin, nemzeti hős, hét tengeri csatát nyert a japánok ellen
Szöul – a Világbéke kapuja. Bejárat az olimpiai faluba
Szöul – a Gwangjang piac
Szöul – a nemzetközi repülőtér
Puszan – buddhista templom a tengerparton
Puszan – templom, szerzetes
Puszan – a Negyven lépcső negyede, a tangóharmónikás szobrával
Szoborkompozíció. A negyed szobrai turisztikai látványosságok
Puszan – a Gwangalli-híd
Fűszerpiac
Halpiac
Puszan – művésztelep
Puszan – a világ 5. legnagyobb kereskedelmi kikötője
Kjongdzsu – Seongdeok király harangja. Az ország legnagyobb, bronzból készült harangja. Nemzeti kinccsé nyilvánították
A Popcsusza-templom, 23 méter magas, ötszintes fapagoda a 6. századból, az előtérben Buddha-szobor
Pulguszka – fafaragásos templom a 6. századból, világörökség
Építészeti részletek
Szokkuram sziklabarlang szentély
Buddha-szobor a barlangban
Templomőrök
Csedzsu-szigete – sokak szerint a világ egyik legcsodálatosabb természeti parkja, világörökség
Csedzsu-szigete – szoborpark
Csedzsu-szigete – a „Szerelem park” bejárata
Panmindzson – a demilitarizált övezet a két Korea között
A demilitarizált zónában is fellelhető az újraegyesítés óhaja
Hvaszong – a 18. században épült erődítmény, falainak hossza 5,74 km. A legjobb állapotban megőrzött erőd, világörökség
Kőpagoda – kötőanyag nélküli építmény, ezért tilos az érintése
Dano-fesztivál, hagyományos ünnep, az UNESCO védnöksége alatt áll
A fesztivált felvezető zenekar
A Dano-ünnepségeket ábrázoló festmény
Az ázsiai autópálya dél-koreai szakasza
Pongsan vidéki maszkos tánc a talchum
Popcsu-templom a 6. századból. Híres a lótuszvirág alakú kőtála
Hvaomsza – kőlámpás, 6,4 méter magasságával a legnagyobb a világon, nemzeti kincs
Szerzetes-palánták
Szeladon kerámia
Hagyományos férfiviselet
Gyerekek , népviseletben
Asszonyok, népviseletben
Ünneplőben
Már 1377-ben mozgó fémasztalon nyomtatták Buddha tanait
Az onggi edények tipikusan nagy méretű, öblös, zománcozott agyagedény. Főleg fermentált ételek tárolására használják
Gondviselést és termékenységet biztosító totem oszlopok
Dolmen, a bronzkorból fennmaradt síremlék, világörökség
Vidéki település
Jellegzetes falusi ház
Falvak évszázados lépcsői
Esküvő, hagyományos öltözetben
Tripitaca Koreana – egy 81 258 fatáblából álló buddhista szöveggyűjtemény a 13. századból, világörökség
Női táncosok
Férfi táncosok
Képeslapba illő őszi kép
A világ egyik legnépszerűbb harcművészete, a taekwondo innen ered
Helyi szépségek