86.
Kolumbia – Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Hivatalos neve Kolumbiai Köztársaság. Nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról kapta. A szárazföldön, keleten Venezuela, délkeleten Brazília, délen Ecuador és Peru, északnyugaton pedig Panama határolja. Mind az Atlanti- mind pedig a Csendes-óceánon van partszakasza.
Mezőgazdasági terményei közül a legjelentősebb a kávé, a világtermelés 10%-át adja.
Főváros – Bogotá (8 080 734)
Nagyobb városok – Medellin (2 441 123), Cali (2 400 653), Barranquilla (1 148 506), Cartagena (971 592)
Államforma – elnöki köztársaság, ezt rögzíti az 1991-ben elfogadott alkotmány. Szintén az alkotmány szavatolja a hatalmi ágak szétválasztását. Az állam feje az elnök, aki egyben a kormányfő is, tehát a végrehajtó hatalom vezetője is. Őt követi az alelnök és a Minisztertanács. Az elnököt általános választások útján nevezik ki, a mandátuma négy évre szól és legfeljebb két mandátumra választható.
A törvényhozói testület a kétkamarás parlament, a 166 tagú Képviselőház és a 102 tagú Szenátus. A választott képviselők szintén négyéves mandátummal rendelkeznek.
Az igazságszolgáltatás élén a 23 tagú Legfelsőbb Bíróság áll, amely háromkamarás (büntetőjogi, polgári és kereskedelmi), valamint az Alkotmánybíróság.
Hivatalos nyelv – a spanyol.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a harmadik legnépesebb ország Latin-Amerikában, Brazília és Mexikó után, ugyanakkor a negyedik legnagyobb létszámú spanyolul beszélő ország a világon Mexikó, az Egyesült Államok és Spanyolország mögött.
A népszámlálási adatok nem tartják nyilván az etnikai hovatartozást, így csak becslésekre lehet hagyatkozni. Eszerint a lakosság zöme, 66 % mesztic, 20% európai fehér ember, zömmel spanyol, 10,6% afrikai néger, 3,4 % az indián bennszülöttek és 1% egyéb népcsoport.
A lakosság vallási megoszlása: 90% keresztény, ebből 71% római katolikus és 17 % protestáns, 5,4% egyéb vallású és 4,6% ateista. Az alkotmány biztosítja a vallásszabadságot.
Függetlenség – Spanyolországtól – kikiáltva 1810. július 20, elismerve – 1819. augusztus 7.
Terület – 1 141 748 km² (33.)
Népesség – 2017-es becslés – 49 364 592 (25.)
Népsűrűség – 43 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 377 740 millió USD (32.), egy főre jutó – 6056 USD/fő (90.)
Pénznem – kolumbiai peso (COP)
Időzóna – UTC -5
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – CO, jobboldali
Hívószám – +57
Internet – .co
Történelme – a mai Bogotá közelében i. e. 10 000 körül vadászó-gyűjtögető csoportok éltek, amelyek kereskedtek egymással és a Magdaléna folyó völgyében élőkkel. I. e. 1000 körül az indiánok körében tagolt társadalmi szervezet épült ki, csúcsán a főnökökkel. Spanyol felfedezők először a karibi partvidéket érték el 1500-ban, Rodrigo de Bastidas vezetésével. Kolumbusz Kristóf 1502-ben hajózott arrafelé. Vasco Nunez de Balboa 1513-ban volt az első európai, aki felfedezte a Csendes-óceánt, és híreket hozott a spanyolok számára a mai Peruról és Chiléről.
A hódítás és gyarmatosítás kezdetétől számos lázadás volt a spanyol uralom ellen, de mindegyiket leverték, vagy olyan gyenge maradt, hogy nem tudott változtatni az általános állapoton. Az utolsó, ami végül a Spanyolországtól való függetlenségre vezetett, 1810 körül zajlott. Előzménye a mai Haiti 1804-es függetlenné válása volt. Innen kapott jelentős támogatást a kolumbiai függetlenségi harc két vezetője: Simón Bolívar és Francisco de Paula Santander. A függetlenségi harc 1819-ben ért véget, amikor Új-Granada Alkirályságból Nagy-Kolumbia szövetségi állam lett. Ennek része volt a mai Ecuador, Venezuela és Panama. A 19. század második felétől mély szakadék volt a liberálisok és a konzervatívok között, amely többször vezetett igen véres polgárháborúra. A legnevezetesebb az ezernapos háború (1899–1902), amelynek során az Amerikai Egyesült Államok befolyására elszakadt Panama megye (ahol a Panama-csatorna épült) és 1903-ban önálló országgá alakult.
1953 és 1964 között katonai diktatúra volt. Ezután a két fő párt, a Kolumbiai Konzervatív Párt és a Kolumbiai Liberális Párt létrehozta a Nemzeti Frontot, abból a célból, hogy a konzervatívok és a liberálisok együtt kormányozzanak. A megállapodás szerint az elnöki tisztséget konzervatív és a liberális politikus négyévenként váltakozva tölti be, 16 évig fenntartva e rendszert.
Az 1970-es évek végétől hatalmas és erőszakos kábítószer-kereskedő kartellek alakultak, az 1980-as és 1990-es években tevékenykedtek. Főleg a Pablo Escobar vezette medellini kartell és a Cali-i kartell tett szert kiterjedt politikai, gazdasági és társadalmi befolyásra.
Manapság is pusztítja az országot a kábítószer-kereskedelem hatása. Álvaro Uribe elnöksége alatt, aki megválasztásakor a bűnöző csoportok elnyomását ígérte, a biztonsági helyzet javult. Az emberrablások száma kevesebb lett, a gyilkosságok száma több mint 48%-kal csökkent és a kormány, Santos elnökkel az élén, 52 év után békét kötött a terrorista gerillákkal. Ez együtt járt a gazdaság és az idegenforgalom szerencsés növekedésével.
Bogotá – városkép
Bogotá – az elnöki palota
A palota díszőrsége
Bogotá – a parlament
Bogotá – a városháza
Bogotá – a Bolívar-tér
Bogotá – Simón Bolívar a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetője, később Nagy-Kolumbia elnökének szobra
Bogotá – az üzleti negyed
Bogotá – az érseki katedrális
Bogotá – a Nemzeti Múzeum
Bogotá – az Aranymúzeum, inka mestermű
Bogotá – a Kolumbusz-színház
Bogotá – az 1580-ban alapított Szent Tamás egyetem
Bogotá – a Szent Bertalan főiskola
Bogotá – a vasútállomás
Bogotá – a Gabriel Garcia Marquez, Nobel-díjas író, nevét viselő kulturális központ
Bogotá – belvárosi kép, a Szent Ferenc templommal
Bogotá – Santander, jeles katonai és politikai vezető szobra az azonos nevű városi parkban
Bogotá – a tornyok parkja, aréna spanyol mintára
Bogotá – óvárosi színes házak
Bogotá – óvárosi utca
Bogotá – mozgóárus
Medellin – a Fernando Otero-tér
Medellin – a Fej, Fernando Otero, a világhírű szobrász alkotása
Medellin – a főtér
Medellin – metró a városközpontban
Medellin – a bazilika
Medellin – a kultúrpalota
Medellin – a kastélymúzeum
Medellin – életkép a városi parkból
Medellin – a város víztározója a mesterséges Guatape-tó
Cali – pálmakert a belvárosban
Cali – Hernando Tejada szobra, a Folyó macskája már városszimbólummá lett
Cali – a Remeték temploma
Cali – a színház
Cali – Krisztus-szobor
Cali – a salsa fővárosa
Cartagena – a kikötő
Cartagena – szoborkompozíciók a Szent Péter-téren
Cartagena – a vámház
Cartagena – városfalak, világörökség
Cartagena – az erőd, innen verték vissza a kalóztámadásokat
Cartagena – jellegzetes óvárosi kép , erkélyes házakkal
Cartagena – utcakép
Barranquilla – a Szent Miklós-tér
Barranquilla – az 1939-ben épült Edificio Garcia, az első lakópark, az első lifttel Dél-Amerikában
Barranquilla – Shakirának, aki 1990-es évek közepétől a pop- rock-latin zene egyik legnagyobb alakja, még életében szobrot emeltek
Barranquilla – modern imaház
Barranquilla – karnevál
Villa de Leyva – a keramikusairól elhíresült város
A fazekasmester
Terrakotta ház a város közelében
Las Lajas – a bazilika, zarándokhely és turisztikai célpont
A főbejárat
Zarándokok és köszönőtáblák
Santa Cruz de Mompox – a történelmi városközpontja világörökség
Santa Cruz de Mompox – temető a templom udvarán
Santa Maria, a tayrona indiánok által épített, de elhagyott elveszett város. A kontinens legnagyobb fennmaradt romvárosa, 1972-ben fedezték fel
Guatapé – az El Penón, vulkanikus monolit, érdekessége, hogy habár magántulajdon, a tulajdonos megépíttette a 649 lépcsőt a látogatóknak
Guatapé – hagyományos építkezés
A Paisa kultúrtáj egyik hangulatos kisvárosa
A Chiribiquete Nemzeti Park csodálatos sziklaképződményei
Caño Cristales, vagy „az öt szín folyója”. Vizében különböző színes növények élnek, amelyektől a meder többféle színben pompázik.
A Qhapaq Nan, inka úthálózat az Andokban, a prekolumbián kori Dél-Amerika legkiterjedtebb és legfejlettebb közlekedési rendszere volt. Hossza csaknem elérte a 40 000 kilométert
San Augustin – régészeti park, világörökség
Tierradentro – földalatti sírhelyek
Zipaquira – templom a sóhegyben
A kakasviadalok igen népszerűek
Udvarlási tánc a wayúu bennszülötteknél
Amazóniai indiánok
Bennszülött zenészek, pánsíppal és az ajzó kokalevelekkel
Bennszülött asszonyok kézimunkáznak
A cumbia az egyik legnépszerűbb tánc
Az egész dél-amerikai kontinensen ismert, kipingált távolsági buszok
Dzsungeltúra az Amazonas vidékén
Zöldségpiac a folyóparton
A kávéültetvények kultúrtája, világörökség
Lovasrendőrök
A mochila arhauca, népszerű kolumbiai válltáskák
Népviseletben
Táncosok
Hazafias háztulajdonos
Prekolumbián kerámiák
Asszonyok
Vueltiao kalap, nemzeti szimbólum
A nemzeti tyúkleves
Óriás viaszpálma, az ország nemzeti fája
Cattleya trianae (orchideaféleség) a nemzet endemikus virága
Helyi szépség