83.
Kínai Népköztársaság – ismertebb nevén Kína, Kelet-Ázsia legnagyobb országa. Szárazföldön 14 országgal határos, keleten pedig kijárata van a Csendes-Óceánra. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él, a Kínai Népköztársaság, Peking fővárossal, illetve a Tajvan szigete és annak környékéből álló Kínai Köztársaság, Tajpej fővárossal. Kína ma a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama
Főváros – Peking (18 590 000)
Nagyobb városok – Sanghai (24 150 000), Csungcsing , (15 469 500), Vuhan (10607 700),
Államforma – kommunista népköztársaság.
Egyike a még létező öt kommunista államnak (Vietnám, Észak-Korea, Laosz és Kuba mellett), ahol a Kommunista Párté a vezető szerep minden hatalmi ágazatban. Hatalmát különben rögzíti a kínai alkotmány.
A politikai rendszer rendkívül centralizált. Vannak más kisebb politikai pártok is, demokratikus pártok, amelyek részt vesznek a politikai életben, a Népi Politikai Tanácskozó Konferencia és az Országos Népi Gyűlés tagjaiként.
Vannak bizonyos lépések a politikai liberalizáció irányába, mint a nyitott választások a falu és a város szintjén. Ugyanakkor a párt megtartja hatékonyabb ellenőrzését kormányzati kinevezések esetében. Politikai aggályokat okoz a növekvő szakadék gazdagok és szegények között, valamint a korrupció.
Hivatalos nyelv – a mandarin.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország lakosságának 95%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem egységes, jelenleg 56 népcsoportot tartanak számon. Mindközül a legjelentősebb a han népcsoport, amely Kína lakosságának mintegy 60%-át adja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg népcsoportot ide soroltak be és erőszakosan kínaizáltak.
Az ország hivatalos nyelve a mandarin, de további nyelvjárások is jellemzőek (pd. a kantoni)
Vallás szerinti megoszlás: 90% buddhista (taoista, lámaista, déli-buddhista) és 10% iszlám.
Függetlenség – a népköztársaság kikiáltása – 1949. okt. 1.
Terület – 9 596 961 km²(3.)
Népesség – 2016-os becslés – 1 403 500 365 (1.)
Népsűrűség – 144 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 11 158 457 millió USD (2.), egy főre jutó – 8109 USD/fő (77.)
Pénznem – kínai yuan/renminbi (CNY)
Időzóna – UTC – +8
Nemzetközi gépkocsijel – PRC
Hívószám – +86
Internet – .cn
Történelme – az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakódott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód. A mondabeli első kínai császár Huang Di (Huang Ti), i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is. I. e. 221 táján a Qin állam, Qin Shi Huangdi vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A nomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítése Zheng császár érdeme. A Qin-dinasztia, majd az azt követő Han- és Jìn-dinasztia uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a hunok i. sz. 316-os hódítása vetett véget. 589-ig sok részre szakadva maradt, majd 589-ben a Sui-dinasztia egyesítette. A Tang-dinasztia vezetésével 875-ig maradt egységes állam, akkor ismét több fejedelemségre hullott szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely 960-ig tartott. A Song-dinasztia vezetése alatt Kína újra egyesült. 1279-ben Kubláj kán. mongol vezér lett a kínai császár, megalapította a Yuan-dinasztiát. Ennek helyébe 1368-ban a kínai Ming-dinasztia lépett. Végül 1644 és 1911 között a mandzsu Qing-dinasztia uralkodott. Ekkor alakul ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták Tajvant és Tibetet, határszerződést kötöttek Oroszországgal. Qianlong császár halála után megindult Kína hanyatlása.
Az 1842-es, majd 1856-60-as ópiumháborúk során Kína az egyenlőtlen szerződések révén lényegében függőségbe került, elsősorban Angliától, de más akkori nagyhatalmaktól is. Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak.
Az 1901-ben levert bokszerlázadás után 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot. Ennek nyomán Kína köztársaság lett. 1925-ben polgárháború tört ki, amely 1949-ig tartott. A II. világháború idején, a Japán ellen vívott háború közben sem szünetelt a polgárháború. A nemzetközileg elismert kínai kormány élén a Kuomintang (Nemzeti Párt) állott. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang pártot Tajvan szigetére. Megalakult a Mao Zedong (Mao Ce-tung) vezette Kínai Népköztársaság, 1950-ben pedig Tajvanon a Kínai Köztársaság. 1958-ban Mao Ce-tung meghirdette a „Nagy ugrást”. Az ekkor megkezdődött folyamatok az 1966-69-es kulturális forradalomban érték el csúcspontjukat. A '70-es évektől kezdve Kína folyamatosan bontotta le merev rendszerét. Gazdaságpolitikája kapitalista jellegű lett, miközben a pártállam fennmaradt. A demokráciát követelő 1989-es diáklázadást vérbe fojtotta a karhatalom.
Peking – városkép a volt császári palota (Tiltott Város) épületeivel
Peking – modern városkép, az előtérben a nemzeti TV székhelye
Peking – az elnöki palota
Peking – a parlament
Peking – a Tiltott Város bejárata
Peking – a Mennyei Béke Tere (Tienanmen) központi épülete
A Palota Múzeum
A Tiltott Város őrzői, az oroszlánok
Peking – a Mennyei Templom, taoista szentély, világörökség
Taoista papok
Peking – a Nyári Palota a Hosszú Élet dombján, ahol Kubláj Kán írta verseit. A palota világörökség
Közelebbről
Peking – Konfucius temploma és sírhelye
Peking – a Nagy Fal részlete a főváros mellett, világörökség
Peking – Mao Ce-tung mauzóleuma
Peking – a Tojás, az előadóművészetek nemzeti központja
Peking – a Madárfészek, a Nemzeti Stadion
Peking – a Tianning pagoda, buddhista templomkomplexum a 12. századból
Peking – a Fehér Pagoda a folyóparton
Peking – a Beihai-park, a volt császárváros legnagyobb kertje a 11. századból
Peking – a volt császári főiskola bejárata
Peking – az üzleti negyed
Peking – csúcsforgalom
Peking – utcakép a modern városrészben
Peking – utcakép az óvárosból
Peking – letűnt idők mesterségének szoborkompozíciója
Sanghai – városkép
Közelebbről, középen a TV és rádió torony
Sanghai – stílusok egymás mellett
Sanghai – belvárosi utcakép
Sanghai – óvárosi utcakép
Sanghai – óvárosi házak
Sanghai – a régi városfal egy része
Sanghai – Zhujiajiao, az ősi település, ma a város egyik negyede
Sanghai – folyóparti sétány
Sanghai – a Yuyuan-kert, szórakoztató központ
Sanghai – a Történelmi Múzeum
Sanghai – óvárosi teaház
Sanghai – a MEGLEV vasút, 431 km-es sebességgel köti össze a várost a repülőtérrel
Sanghai – a kínai Disneyland
Hong Kong – tengerparti városkép
Hong Kong – a belváros
Hong Kong – utcakép
Hong Kong – a Megtisztulás Öble
Makaó – a történelmi óváros, világörökség
Makaó – Jun Kam, buddhista isten szobra
Zarándoklat Buddhához, turistacélpont
Lhásza – a Potala-palota, a dalai láma székhelye, a buddhizmus központjának szimbóluma
Zarándoklat csúszva-mászva Lhászáig, több mint ezer kilométeren át
Tibeti imazászlók
A Mokao-barlangok, egy 492 templomból álló komplexum, fontos kulturális és vallási központ volt a Selyemúton. Világörökség
Belülről
Leshan – az Óriás Buddha, a világ legnagyobb faragott Buddha-szobra, világörökség
Hongcun – ősi falu a Ming és Quing dinasztia korából, világörökség
Harbin – a hó és a jég fesztiváljának birodalma,
Lijiang – az óváros, világörökség
Huashan – függő kolostor
Bejárat a kolostorokhoz
A kínai kanyon
Dél-kínai karszt, világörökség
Lingshan – Buddha születését hírdető zenélő szökőkút
Lingshan – a Nagy Buddha szobra, zarándokhely
Huinan – hangszerház
Pingyao ősi városa, világörökség
Szucsou klasszikus kertjei, világörökség
A Danxia-hegység – egy különleges geológiai csoda, melynek hullámzó, „festékfoltos” hegyvonulatai a világörökség részeit képezik
Dazu vésett sziklái, világörökség
A Nagy-csatorna, Hangcsou városától Pekingig. 1794 km hosszú, ezzel a világ legnagyobb mesterséges vízi útja. Világörökség
Hani rizsteraszok, világörökség
Szerpentinek a Tianmen-hegységben
A West Lake – templomaival és pagodáival a világörökség részét képezi
A hakka népcsoport erődházai, világörökség
Belülről
Mezőgazdaság, hagyományos eszközökkel
Élet falun
A jellegzetes dzsunka
Esküvőn
Az óriás panda, az ország legvédettebb állata
A Góbi-sivatagban
Hani asszonyok
Hani leány
Hagyományos hangszerek
Templombelső
Halászat kormoránnal a Lijang folyón
Népviseletek
Nemzeti játék a go
Operaelőadás
Portrék
Sárkánytánc
Díszszázad
Szuvenír babák
Az 1974-ben feltárt agyagharcosok, világörökség
Porcelánváza a Ming-dinasztia korából
Helyi szépség
feherlaszlo43@gmail.com