80.

Katar – hivatalosan Katari Állam, egy közel-keleti arab emirátus a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Egyetlen szárazföldi szomszédja Szaúd-Arábia, amellyel délen határos. Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, a vegyipar és a teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat.

Főváros – Doha (1 312 947)

Nagyobb városok – al-Rayyan (605 712), Umm Salal, (90 835), al-Wakrah (87 970), al-Haur (17 642)

Államforma – abszolút monarchia. Az államfő az emír.

Az 1970-ben elfogadott, és 2003-ban népszavazás által megerősített alkotmány szerint a végrehajtó hatalom a Miniszterek Tanácsa kezében van, amelyet az emír vezet. Emellett működik a Tanácskozó Közgyűlés, tanácsadói jogkörrel. Ez utóbbi egy 45 tagú testület, ebből 15-öt az emír nevez ki.

Az alkotmány nem utal a politikai pártok létezésére, de elismeri a szólásszabadságot és az egyesülési jogot, a jogot a tisztességes eljáráshoz, valamint a vallásszabadságot.

A törvényhozás az iszlám jogon, és csak másodsorban alapul a polgári jogon. Az iszlám jog domináns a családi és a személyes ügyek elbírálásában. Katar nem ismeri el a Nemzetközi Bíróság hatáskörét önmaga számara.

Hivatalos nyelv – arab.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az országban a hivatalos nyelv mellett beszélt nyelv még az angol is.

A népesség etnikai megoszlása: 20%-a katari arab, 20%-a egyéb arab, 18%-a indiai, 18%-a pakisztáni, 10%-a perzsa és 14%-a egyéb népcsoporthoz tartozik. A városi lakosság aránya 93%. A születéskor várható élettartam: a férfiaknál 71 év, a nőknél 76 év. A népességnövekedési ráta: 2,87%, az írástudatlanság pedig 17,5%.

A lakosság 95%-a muszlim (80% szunnita, 15% síita), 3%-a keresztény, 1%-a hindu, 1%-a pedig egyéb vallású.

Függetlenség – az Egyesült Királyság védnöksége alól – 1971. szeptember 3.

Terület – 11 581 km² (160.)

Népesség – 2016-os becslés – 2 676 522 (149.)

Népsűrűség – 175 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 211 817 millió USD (50.), egy főre jutó – 73 653 USD/fő (3.)

Pénznem – katari riál (QAR)

Időzóna – UTC +3

Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – Q, jobboldali

Hívószám – +974

Internet – .qa

Történelme – a perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került.

A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk alatt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét.

1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban Katar volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása. Itt működik az Al Jazeera hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz. 2011-ben Katar csatlakozott a NATO hadműveleteihez Líbiában és állítólag fegyverekkel támogatta az ellenzéki csoportokat. Jelenleg a szíriai polgárháborúban is fontos fegyverszállítója a lázadó csoportoknak.

2013 júniusában Sheikh Tamim bin Hamad Al Thani lett az ország emírje, miután az apja átadta a hatalmat egy televíziós beszéde alkalmával. Utódja kiemelt fontosságot tulajdonít a polgárok jólétének javításának, amely magában foglalja a fejlett egészségügyi és oktatási rendszerek kialakítását, valamint az ország infrastruktúrájának fejlesztését. Ebbe a gondolatmenetbe tartozik a 2022-es labdarúgó világbajnokság megrendezésére való törekvés is.

2017 júniusában Egyiptom, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat Katarral, arra hivatkozva, hogy az ország vezetése a szélsőséges terrorista csoportok anyagi támogatója.

Doha – városkép

Doha – az Amiri Divan, közigazgatási központ

Doha – az emír palotája

Közelebbről

Doha – sétahajók az öbölben

Doha – az Iszlám Művészet Múzeuma

Doha – a Nagymecset

Belülről

Doha – a Legfelsőbb Bíróság

Doha – a Sheikh Faisal Bin Quassim Al Thani múzeum királyi bútorai

Doha – az Iszlám Kulturális Központ, a spirál toronnyal

Doha – a Pearl (Gyöngy)mesterséges sziget, luxus rezidencia

Doha – a gyöngyhalászok emlékműve. 1933-ban a japánok kifejlesztették a szintetikus gyöngyöt, azóta ez a mesterség kihalt.

Doha – a Nemzeti Múzeum

Doha – az egyetem

Doha – az orvosi egyetem

Doha – óvárosi utcakép

Doha – az Al Koot erőd

Doha – menetel az őrség

Doha – rendfenntartó lovascsendőrök

Doha – a Souq Waqif, a főváros állandó, hagyományos óvárosi piaca

Szőttesek, párnák vására

Doha – életkép

Szőnyegvásár

Doha – a katara-negyedi hagyományőrző kulturális falu, opera, színház, koncertterem, mecset és mindez megőrizve az iszlám építészeti stílust

Az iszlám építészet hírnökei

Teáskanna, mint az utcai szobrászat témája

Doha – bevásárlóközpont, nem igazán sikerült Velence-imitációval

Doha – óratorony

Színek és vonalak

Doha – a felhőkarcolók árnyékában

Doha – méteráru üzlet

Doha – gyümölcspiac

​

Arany minden mennyiségben

Az Al-Zubara erőd

Umm Salal – a Mohamed-erőd tornyai

A teveverseny előkészítése

Arab telivér

Gyermekek ünnepelnek, nemzeti színekben

Készülődés az esti imára

Teáskanna a zsibvásáron

A hagyományos solymászat napjainkban is közkedvelt

Széltorony, a légkondicionálás őse

Tetoválás

Zenekar

Asszonyportré

Férfiportré

Táncosok

Helyi szépség

• Készítette: Fehér László – 2010 augusztus, átdolgozva 2017

feherlaszlo43@gmail.com

www.feherlaszlo43.5mp.eu

• Zene: Qum Na Dimi – Al Hajr