79.
Kanada – az észak-amerikai kontinens nagy részét lefedő ország. Területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb országa a teljes terület alapján számolva
Főváros – Ottawa (933 596).
Nagyobb városok –Toronto (2 731 571), Calgary (1 239 220), Montreal (1704 694), Vancouver (631 486)
Államforma – alkotmányos monarchia.
Az államfő a mindenkori brit uralkodó, őt a főkormányzó képviseli.
A parlament a választott 338 tagú Képviselőházból és a kinevezett 105 tagú Szenátusból áll. A képviselőház tagjait egyszerű többségi szavazással választják az egytagú választási körzetekből, ötéves mandátumra. A Szenátus tagjait területi alapon osztják el, a miniszterelnök választja ki és a főkormányzó jelöli ki őket hivatalosan, hivatali idejük 75 éves korukig tart.
A politikai végrehajtó hatalom a miniszterelnökből (a kormányfőből) és a kormányból áll, ők végzik a kormányzás napi feladatait.
Az országban tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. A Kanadai Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb szintű bíróság és a végső döntnök. A kilenc tagot a főkormányzó nevezi ki a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter javaslatára.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: a legnagyobb etnikai csoport az angol (21%), melyet a franciák (15,8), a skótok (15,2%), az írek (13,9%), a németek (10,2%), az olaszok (5%), a kínaiak (3,9%), az ukránok (3,6%), az őslakosok (3,5%) valamint az egyéb nemzetiségek (7,9%) csoportja követ.
A népesség 67,3%-a tartja magát kereszténynek; ebből a katolikusok 38,7%, protestánsok 27%, egyéb keresztények 1,6%. Az emberek 23,9%-a nem jelzett semmilyen vallási kötődést, míg a maradék 8,8% muzulmán, hindu és zsidó.
Függetlenség – az 1867-es alkotmány – 1867. július 1. majd a Westminsteri Statútum – 1931. december 11.
Terület – 9 984 670 km² (2.)
Népesség – 2016-os népszámlálás – 35 151 728 (35.)
Népsűrűség – 4 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen –1 552 508 millió USD (10.), egy főre jutó – 43 206 USD/fő (18.)
Pénznem – kanadai dollár (CAD)
Időzóna – UTC -3,5 és -8 között
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – CDN, jobboldali
Hívószám – +1
Internet – .ca
Történelme – az őslakos és az inuit népek hagyományai szerint a bennszülöttek már az idők kezdete óta ezen a földön éltek. Az első európaiak i.u. 1000 körül vetődtek ide, amikor a vikingek rövid időre letelepedtek, a kolónia pusztulása után egészen 1497-ig nem történt újabb kísérlet Észak-Amerika felfedezésére, mígnem az olasz Giovanni Caboto (John Cabot) felderítette Kanada atlanti partját Anglia számára. Ezt követően Jacques Cartier francia felfedező tett újabb felfedezőutakat 1534 és 1542 között. Samuel de Champlain francia felfedező 1603-ban érkezett a földrészre és 1605-ben Port Royalnál, majd 1608-ban Québecben létrehozta az első állandó európai településeket. 1610 körül az angolok Új-Fundlandon halászkikötőket hoztak létre és délebbre megalapították a tizenhárom gyarmatot. A franciák és az indiánok között (részben a szőrmekereskedelem feletti uralomért) 1689 és 1763 között egymás után négy gyarmatközi háború robbant ki, melyekben az angolok is részt vettek. Új-Skócia nagy része brit uralom alá került, 1763-ban pedig a hétéves háborút lezáró párizsi békekötés során Franciaország a Brit Birodalom javára lemondott Kanadáról és Új-Franciaország nagy részéről. A párizsi szerződés 1783-ban elismerte az amerikai függetlenséget és átengedte a Nagy-tavaktól délre található területeket az Egyesült Államoknak. A nagyméretű bevándorlás Kanadába úgy Britanniából mint Írországból 1815-ben kezdődött. A 19. század elejére már a faipar fontosságában megelőzte a szőrmekereskedelmet.
Több alkotmányozó gyűlést követően az 1867-es törvény az alkotmányról (Constitution Act, 1867) elhozta az államszövetség létrejöttét, 1867. július 1-jén megalapítva az egységes Kanada Domíniumot.
1914-ben Nagy-Britannia hadüzenetével Kanada automatikusan belépett az első világháborúba. 1919-ben csatlakozott a Népszövetséghez, majd 1931-ben a Westminsteri Statútum megerősítette függetlenségét. Kanada a második világháborúba belépve, önállóan üzent hadat Németországnak, három nappal a brit hadüzenet után. Annak ellenére, hogy Québecben egy újabb sorozási válság alakult ki, Kanada a háborút a világ egyik legnagyobb hadseregének birtokában fejezte be. 1945-ben, még a háború alatt, Kanada az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapító tagja lett.
Ez a növekedés, kombinálva az egymást követő liberális kormányok politikájával, egy új kanadai identitást hozott létre, melyet 1965-ben a juharleveles zászló, 1969-ben a hivatalos kétnyelvűség, 1971-ben pedig a hivatalos multikulturalizmus elfogadása fémjelzett.
Ottawa – városkép
Ottawa – a parlament
A hód nemzeti szimbólum.
A Parlament Béke-tornyán hirdeti a pajzson öt virággal az öt alapító nemzetet (angol, francia, skót, ír és walesi)
Ottawa – anglikán templom
Ottawa – a Nemzeti Könyvtár
Ottawa – utcakép
Ottawa – a világháborúk áldozatai előtt tisztelegnek
Ottawa – a Szépművészeti Múzeum
Ottawa – a Rideau-csatorna, világörökség
Ottawa – a békefenntartók emlékműve
Toronto – városkép
Toronto – a városháza
Toronto – Ontario állam közigazgatási épülete
Toronto – a Harbourfront Center, a város kulturális fellegvára
Toronto – a Royal Ontario múzeum
Toronto – a belváros emblematikus képe a CN-toronnyal
Toronto – a belvárosban
Toronto – a régi és az új
Toronto – az egyetem
Toronto – a Casa Loma, 100 éve épült kastély, egyedi stílusa filmforgatásokra késztette az embereket, jelenleg múzeum
Toronto – a Szent Lőrinc-piac, a város legnagyobb vásárcsarnoka
Toronto – jellegzetes házak a 19. századból
Toronto – utcakép
A Black Creek Pioneer Village, Ontario-i skanzen Toronto város szomszédságában, az első telepesek falvairól, szokásairól, munkájáról
Montreal – városkép
Montreal – a városháza
Montreal – a Szt. József oratórium, az ország legnagyobb temploma
Montreal – a Művészetek-tere, koncert- és színháztermek komplexuma
Montreal – a Rialto-színház
Montreal – a környezeti tematikájú Bioszféra-múzeum,
Montreal – a kaszinó
Montreal – a Windsor vasútállomás
Montreal – a Notre Dame
Montreal – anglikán templom
Montreal – óratorony
Montreal – eklektikus stílusú
házak a 19. századból
Montreal – út a régi kikötő felé
Quebec – városkép
Quebec – a Frontenac-kastély uralja a városképet
Quebec – a Terrasse Dufferin, kilátó és sétány, a Citadella lábánál fekvő Frontenac-kastély mellett
Quebec – a városháza
Quebec – a Capitole-színház
Quebec – az óváros, világörökség. Háttérben a felvonó a kastélyhoz
Quebec – kapu a városfalon
Quebec – az óváros főtere
Quebec – óvárosi utcakép
Quebec – hangulatos utca, a Petit Champlain negyedben
Quebec – vasútállomás
Quebec – a Szépművészeti Múzeum
Quebec – az eredetileg templomnak készült épület fogadta be a városi könyvtárat
Quebec – a város csillag alakú Citadellája
A Citadella díszszázada, az aranyszarvú kecske a katonák kabalája
Quebec – híd a Szt. Lőrinc folyón, a mérnöki munka egyik mintapéldánya
Quebec – utcakép, ír pubbal
Quebec – jégszálloda
A téli fesztivál egyik – hóból faragott – szobra,
Calgary – a Scotiabank Saddledome, a város emblematikus épülete, koncertek, konferenciák, kiállítások, sportesemények színhelye
Calgary – az ország múltját (1860 – 1950) bemutató szabadtéri múzeum, Alberta állam leglátogatottabb turisztikai látványossága,
Edmonton – a városháza
Edmonton – szépművészeti galéria
Edmonton – a MacEwan egyetem
Edmonton – a Szent Szív temploma
A Fort Edmonton Park, egy élő múzeum, skanzen, a város és a környező vidék történelmét hivatott bemutatni
Victoria – Brit Kolumbia állam parlamentje
Victoria – a belső kikötő, háttérben a helyi parlament
Victoria – a Hatley-kastély, a Tudor-stílusjegyeket viselő palota1906-ban épült, ma a Royal Roads egyetem használatában áll
Vancouver – a Természettudományi Múzeum
Vancouver – indián totemoszlopok a Stanley-parkban
Közelebbről
Winnipeg – modern városhíd, mellette az Emberi Jogok Múzeuma
Lunenburg – a javarészt németek által alapított város történelmi központja világörökség
A városközpont házai
Gatineau Hull – a Civilizáció Múzeum
A Grand-Pré történelmi vidéke, világörökség
A Hartland-híd (391 m), a világ leghosszabb fedett hídja
L'Anse aux Meadows – viking falu maradványai, világörökség
Red Bay – bálnavadász központ
Halászfalu
Az albertai Moraine-tó a Banff Nemzeti Parkban – az ország legrégebbi nemzeti parkjában
A Buchard Gardens, virágkert, évente egy millió turista látogatja
A Haida-nemzetség hagyományos deszkaháza és totemoszlopa
Indián rezervátum
Tetovált indián lányok
Idős, feketeláb indiánok találkozója. Ma már inkább látványosság
Inuit (eszkimó) férfiak
Inuit asszonyok
A híres kanadai lovasrendőrök
Női rendőr
A Whistler-csúcsra drótkötélpályán
A bölényugrató, indián vadászati módszer, a csordát a szakadék felé terelték, majd a lezuhant tetemeket feldolgozták. Világörökség
Az Ezer Sziget birodalma az Ontario-tónál. Innen ered a Szt. Lőrinc folyó és 80 km hosszan több mint 1600 sziget – részben magánterületek – teszi a tájat lenyűgözővé
Niagara Falls – a Niagara-vízesés látványa, kanadai oldalról
A Patkó-zuhatag a kanadai oldalon található
Helyi szépség