75.
Jemen – ország Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén. A szárazföldön, északon Szaúd-Arábia, keleten Omán határolja. Nyugaton és Délen az Ádeni-öböl és az Indiai-óceán mossa partjait. Jemenhez tartozik még az Indiai-óceánban, Afrika szarvának folytatásában elhelyezkedő Szokotra-szigetcsoport, amely 1998 óta (a természeti örökség kategóriában) a világörökség része. Jemennek határvitája van Ománnal és Szaúd-Arábiával. Az országnak kevés olaja van a többi arab országhoz képest, ezért nagy szüksége van Omán illetve Szaúd-Arábia bizonyos területére.
Főváros – Szanaa (1 937 451).
Nagyobb városok –Taizz (1 615 222), Áden (1 760 923), al-Hudajda (548 433), Ibb (225 611)
Államforma – elnöki köztársaság. Az elnök az állam feje. Mandátuma hét évre szól, általános választások után kerülhet hivatalba, megválasztásához minimum két olyan jelöltnek kell lennie, akiket legalább 15-15 képviselő ajánl.
A törvényhozói hatalom a kétkamarás parlamenté, a 301 fős Képviselőház és a 111 fős Shura Tanács révén. A parlamenti képviselők mandátuma hat évre szól. A választási jog általános, minden 18 évét betöltött állampolgárra érvényes, de csakis muzulmánokra lehet leadni a voksokat.
A végrehajtó hatalom miniszterelnök kezében van.
Az igazságszolgáltatás függetlenségét elvileg biztosítja az alkotmány. Egyesítették a két (déli és északi) jogrendszert. Ma is használatos a saria, a vallási törvények alkalmazása. Ellentétben más muzulmán államokkal, itt nem büntetik a nem-muzulmánok alkoholfogyasztását.
Hivatalos nyelv – arab.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 55%-a jemeni arab, 30%-a brit-indiai (pakisztáni), 15%-a pedig szomáliai-néger.
A városi lakosság aránya 25%, a születéskor várható élettartam a férfiaknál 59 év, a nőknél 63 év. A népességnövekedés 3,42%, az írástudatlanság 49,8%.
A népesség 99%-a muszlim (80-82%-a szunnita, 18-20%-a síita), 1%-a pedig egyéb vallású (hindu).
Függetlenség – Észak- és Dél-Jemen egyesítése 1990. május 22.
Terület – 527 968 km² (50.)
Népesség – 2013-as becslés – 25 408 000 (51.)
Népsűrűség – 54 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 37 131 millió USD (93.), egy főre jutó – 1106 USD/fő (133.)
Pénznem – jemeni riál (YER)
Időzóna – UTC +3
Nemzetközi gépkocsijel – YAR
Hívószám – +967
Internet – .ye
Történelme – a jemeni vidék elsősorban tömjéntermelése, illetve az indiai és afrikai tengeri kereskedelem kiaknázása révén páratlan gazdagságra tett szert.
A különféle helyben termelt és importált luxuscikkek továbbítására építették ki a veszedelmes beduin vidékeken áthaladó Tömjénutat, mely a Vörös-tenger partvonalát követve, a szárazföld belsejében húzódott Jemen és Szíria között. A Tömjénút mentén fontos civilizáló hatást fejtettek ki a nagyrészt nomadizáló arabok körében. Politikailag azonban sosem erősödött meg annyira a térség, hogy komolyabban be tudott volna avatkozni a Közel-Kelet nagy civilizációinak sorsába.
Az etiópok már az 5. században beavatkoztak a jemeni ügyekbe, de ekkor még kevés sikerrel. Komolyabb szerepvállalásra a 6. században került csak sor. Ekkor a jemeni Dzú Nuvász király úgy döntött, hogy szerepét a judaizmus pártolása jelenti. Amikor a nadzsráni keresztények mészárlásába kezdett, az etióp hadsereg Bizánctól kapott flottával átkelt a Vörös-tengeren, és elpusztították a jemeni királyságot.
Az etióp helytartó, Ábraha önállósodott, így fiai is örökölték magánbirodalmát. 547-ben egészen Mekka városáig jutottak északon, de innen – mint a Korán is megörökítette – kénytelenek voltak visszavonulni valamiféle járvány miatt. A tömjénkereskedelem mekkai kézbe kerülésével szemben azonban nem tudtak mit tenni. Az etióp iga ellen a jemeniek Bizáncban és Perzsiában is segítséget kértek, és ez utóbbiak 575-ben, megsegítésük ürügyén, meghódították a területet.
A britek 1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata kapcsán jelentek meg Jemen partjainál, Perim szigetén, majd hamarosan jó kapcsolatokat építettek ki a lahedzsi szultánnal. Végül egy Szokotra körüli konfliktust követően 1839-ben a Brit Kelet-indiai Társaság elfoglalta Ádent, amit 1852-ben szabadkikötővé nyilvánított. A Szuezi-csatorna megnyitásával az amúgy is forgalmas kikötő forgalma többszörösére nőtt, és a térség legfejlettebb, leggazdagabb pontjává vált – helyzete a 20. század közepéig nem sokat változott. Az elkövetkező évtizedekben a britek a térség többi fejedelmét is szövetségesükké tették.
Az I. világháborút követően a területen két protektorátust hoztak létre, Áden pedig 1935-től koronagyarmati státuszt élvezett. Az I. Világháború után keletkezett Észak- és Dél Jemen. Az 1960-as évek óta hol folyó, hol elakadó tárgyalások mostanra hozták meg gyümölcsüket. 1990. május 22-én mondták ki végül a két állam egyesülését.
A pozícióját féltő hajdani dél-jemeni pártelit 1994-ben rövid életű elszakadási kísérletet kezdeményezett a hajdani Dél-Jemen területén Jemeni Demokratikus Köztársaság néven. A polgárháborúban, rövid úton Szaleh, aratott győzelmet, de a térség helyzete évekre bizonytalanná és veszélyessé vált. A politikai stabilitás azonban még ingatag, gyakoriak – hol itt, hol ott - a megmozdulások.
�
Szanaa – az óváros, világörökség
Szanaa – az elnöki palota
Szanaa – a parlament
Szanaa – a Dar-al-Hajar-palota, a jemeni imám nyári rezidenciája
Közelebbről
Szanaa – a Jemeni Kapu
Közelebbről
Szanaa – sártéglákból épült „felhőkarcolók”, egyedi építészeti stílus
A házak jellegzetes díszítése
Hagyományos kapuk
Szanaa – a Nemzeti Múzeum
Szanaa – a Nagymecset
Közelebbről
Szanaa – a főtér, a hagyományos 5-6 emeletes házakkal körülvéve
Szanaa – utcakép
Szanaa – a bazárban
Áden – az óváros, mecsettel
Áden – utcakép, koloniális házakkal
Áden – a kikötő, háttérben a citadella
Áden – a halpiac
Sibam – a régi város, városfalakkal, világörökség
Sibam – mecset
Taizz – városkép a citadella lábainál
Taizz – a Kairó-kastély kertje
Taizz– utcakép az óvárosban
Taiz – a kis „fegyverkereskedő”
Thula – kisváros
a sziklák alatt, 2000 m magasságban
Thula – szűk utcák
Zabid – az óváros, világörökség
Jibla – városkép
Jibla – az óváros
Jibla – mecset
Seiyun – a szultáni palota
Tawila – víztároló, itt tárolják az esővizet és védik a várost az árvizektől
Shaharah – gyalogoshíd két falu között, a szakadék felett
Szokotra-szigeti jellegzetes táj, teljesen egyedi élővilággal
A sárkányvérfa csakis ezen a szigeten található
A szokotrai sivatagi rózsa
Teraszos földművelés a hegyek között
Hagyományos bara’a tánc
Szamárvásáron
Férfiak, hagyományos öltözékben
Nők, hagyományos öltözékben
Jambiya, a jemeni tőr
Kat (serkentőszerként használt növény) ültetvény
A kat közös fogyasztása
Kecskepásztor nők, jellegzetes kalapokkal
Vidéki férfiak
Vásári életkép
Férfiportré
Női portré
Vidéki férfimulatság
Muzulmán temető
Utcai zenészek
Vőlegények, csoportos esküvőn
Kerámiák
Manikűr
Helyi szépségek
Zene: Hussin Moheb – Yemen music