76.
Jordánia – teljes nevén Jordán Hasemita Királyság, közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Aqaba illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.
Főváros – Amman (4 007 526).
Nagyobb városok – Irbid (502 714), Zarqa (486 042), ar-Ruszajfa (280000), al-Kuvajszima (176 400)
Államforma – alkotmányos monarchia. A végrehajtó hatalom a király kezében van, ugyanakkor az alkotmányosság egyik képviselője a kormány is. A király hagyományosan jelentős erővel bír, azonban a demokratikusan megválasztott parlament jelentős befolyással és hatalommal rendelkezik a nemzeti kormányzásban. Az alkotmány 1952-ben lépett érvénybe. Ennek értelmében a végrehajtó hatalom a király és a minisztertanács kezében van. A király hagyja jóvá és hajtja végre a törvényeket. Vétójoga lehet egy kétharmados szavazat esetén a parlament mindkét házában. Kinevezi és felmenti a bírákat, jóváhagyja az alkotmány módosítását, hadat üzen, és irányítja a fegyveres erőket. A miniszterelnököt ő nevezi ki és felmenti tagjait annak kérésére.
Az igazságszolgáltatás két alappillére az iszlám jog és a francia jog. Nem, ismerik el a Nemzetközi Bíróság hatáskörét.
Hivatalos nyelv – arab.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény. Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett beszélnek még angolul is.
A lakosság vallási összetétele: 98% szunnita muszlim, 1% keresztény és 1% helyi vallású. Jordánia egyik élharcosa a vallásszabadság ügyének úgy a régióban, mint a világban. Vallási tisztviselők nem vesznek részt a kormányban és nem szabad beavatkozniuk az állam ügyeibe.
Függetlenség – a Népszövetségtől – 1946. május 25.
Terület – 89 341 km² (110.)
Népesség – 2017-es becslés – 9 952 293 (87.)
Népsűrűség – 112 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 35 827 millió USD (95.), egy főre jutó – 4940 USD/fő (99.)
Pénznem – jordán dinár (JOD)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – HKJ, jobboldali
Hívószám – +962
Internet – .jo
Történelme – területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i.e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.
A 7. században arabok hódították meg.
A 11–12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.
A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület lett, így angol közigazgatás alá került, 1922-ben itt alakult meg a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam, mint Transzjordánia, 1945-ben az Arab Liga tagja lett, majd 1946-ban felvette a Transzjordániai Hasemita Királyság nevet. 1948-ban, a britek hallgatólagos irányítása mellett, Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát.
1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.
Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került. Az országba nagy számban bevándorló palesztinok ismétlődő
megmozdulásait a hadsereg verte le („fekete szeptember”).
1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét
kötött Izraellel, ez a béke ma is stabil alapokon nyugszik. .
Az egyiptomi események hatására 2011 januárjában békés tüntetések kezdődtek, amelyek a király hatalmát nem vitatták, de a kormány és a parlament feloszlatását követelték.
�
Amman – városkép
Amman – a keleti városrész, amelyet ural egy 128 méter magasra helyezett, 60/30 méteres nemzeti zászló
Amman – a királyi palota
A királyi díszszázad
Amman – a parlament
Amman – a városháza
Amman – az Abu Darweesh-mecset, a cserkeszek emelték ezt a fehér és
fekete kövekből alkotott csodát
Amman – I. Abdullah király-mecset, 7000 hívőnek ad helyet
Amman – kopt keresztény templom
Amman – Husszein király-mecset, az ország legnagyobb mecsete
Várakozás a mecset előtt
Amman – római örökség, a Citadella a város fölött
Amman – Herkules temploma a fellegvárban
Amman – az Umayyad-palota, a 8. században épült a Citadellán
Az imakezdésére várnak az utcán, akik már nem jutottak be a mecsetbe
Amman –a belváros
Amman – a Nemzeti Múzeum
Amman – a Szivárvány-utca, turistacélpont
Amman – ókori római színház
Amman – utcakép
Amman – a városközpontban
Amman – piacon
Amman – lovas parádé a főváros centenáriumi ünnepségén
Dzseras – a romváros kapuja
Dzseras – Hadrianus diadalíve
Dzseras – a római ovális tér
Ajloun – 12. századi muzulmán várkastély romjai
A várkastély turistacélpont
Belső udvar
Aqaba – az ország egyetlen kijárata a tengerre, a Vörös-tenger partján
Aqaba – mecset
A hagyományok szerint itt, a Jordán bal partján keresztelte meg Jézust Keresztelő Szent János
Ide emeltetett Jézus megkeresztelésének temploma is
As-Salt – a Hammam-utca, a bevásárlások helye
A Holt-tenger, ebbe ömlik az ország egyetlen folyóvize. Magas sótartalma (az óceánok nyolcszorosa) miatt kedvelt turista célpont
Quseir Amra – a legismertebb sivatagi kastély. A 8. században épült, a korai iszlám művészet és építészet legeklatánsabb képviselője
Al Karak – a Kerak vára, ez egyike a legnagyobb keresztes váraknak, amit valamikor a Szentföldön létesítettek
Petra – a modern világ hét csodájának egyike, világörökség. A képen a királysírok
Petra – a Deir-kolostor
A kolostor 9 méteres Urnája, az Urna-sírt a keresztények templommá alakították
Petra – a kőzet színei
Petra – lenyűgöző a szurdok is
A petrai kincsek őrzői
Lovasrendőrök vigyáznak a turisták biztonságára
Pihenő a „droszton”
Rum vádi – sivatagi szárazvölgy. A képen a Bölcsesség hét pillére, itt forgatták az Arábiai Lawrence filmet
Rum vádi sziklarajzai
Turistapihenő a sivatagban
Határátkelő
A kávéfőzés szertartása egy beduin sátorban
Beduin nők, maszkkal
Kerámiák
Rendőrhadnagy
Palesztin asszonyok, hagyományos viseletben
A mindennapok férfiviselete
Dudások
Táncosok, hagyományos öltözékben
Harci tánc
Tere – fere
Egyetemista lányok
Pékárú
Mansaf, a nemzeti eledel. Fűszeres-joghurtos bárányhús különféle magvakkal ízesített rizzsel
Üvegbe rakott ,színes homokból összeállított szuvenírek
Helyi szépség