73.
Jamaica – a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó 240 km hosszú és 80 km széles szigetország. A Karib-tengeren helyezkedik el, a közép-amerikai szárazföldtől 680 km-re keletre, Kubától 150 km-re délre és a Hispaniola nevű szigeten lévő Haititől pedig 180 km-re nyugatra. Innen ered a rasztafári mozgalom, amely Etiópiában szélesedett ki. Itt született Bob Marley reggae-zenész, így lett Jamaica a reggae zene őshazája.
Főváros – Kingston (662 426)
Nagyobb városok – Spanish Town (162 359), Montego Bay (110 115), Portmore (102 861),
Államforma – parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia. Az állam feje a mindenkori angol uralkodó, őt képviseli a helyi kormányzó. Formálisan ő nevezi ki a kormányfőt és a kabinet tagjait, de szerepe inkább protokolláris jellegű. A parlament kétkamarás, az Alsó Ház (képviselőház) és a Felső ház (szenátus). Az Alsó Ház tagjait közvetlen választásokon, míg a szenátorokat a miniszterelnök az ellenzék vezérével együtt jelöli, és a kormányzó kinevezi. A végrehajtó hatalom a miniszterelnök hatásköre.
Az igazságszolgáltatás az angolszász törvénykezési alapokon áll és független a többi hatalmi ágtól.
Hivatalos nyelv – angol (Jamaicai patois-kreol).
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország lakossága meglehetősen kevert. Jamaica az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb tisztán angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja – „Sok nemzetből egy”. A lakosság, a legfrissebb adatok szerint, szinte teljes mértékben feketékből, illetve mulattokból áll, így 90%-a fekete, 7%-a mulatt. A feketék (afrikaiak) a rabszolgák leszármazottai, akik sajátos kultúrát hoztak létre. A mulattok fekete-fehér keverékek, bőrszínük világosabb a feketékénél, de alapjában véve negridek. Mindössze 1% fehér, és szintén 1% indiai él az országban. A fehérek a gyarmatosítók leszármazottai, az ázsiaiak pedig szerződéses munkásként érkeztek a szigetre. A fennmaradó 1% fekete- indiai-kínai keverék, illetve kínai származású. A lakosság 64%-a keresztény, legnagyobb része protestáns. Az öt legtöbb főt számláló egyház: „Church of God” (24%), hetednapi adventista (11%), pünkösdista (10%), baptista (7%) és anglikán (4%) egyház. Számos spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A többiek a jamaicai eredetű rasztafári vallás, Jehova tanúi, a hinduizmus a buddhizmus stb. hívője..
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1962. aug. 6.
Terület – 10 991 km² (162.)
Népesség – 2016-os becslés – 2 970 340 (141.)
Népsűrűség – 248 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 13 927 millió USD (125.), egy főre jutó – 5106 USD/fő (97.)
Pénznem – jamaicai dollár (JMD)
Időzóna – UTC -5
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – JA, baloldali
Hívószám – +1-876
Internet – .jm
Történelme –a sziget Dél-Amerika felől népesedett be i.e. 4000 és i.e. 1000 között arawak és talán taino indiánokkal. Vitatott tény, hogy a fehérek érkezésekor léteztek-e még a szigeten jelentősebb számban, vagy lényegében kihaltak akkorra. Az arawak kultúrának nagyon csekély nyoma maradt.
Kolumbusz Kristóf 1494-ben szállt először partra itt és Spanyolország birtokává nyilvánította. Az első jamaicai telep Sevilla volt. Ezt 1554-ben, ismétlődő kalóztámadások után, elhagyták és a főváros Spanish Town-ba költözött. Ezt 1534 elején alapította Santiago de la Vega. Itt található a brit gyarmatok legrégebbi katedrálisa. A spanyolokat később erővel kitelepítették a városból. Ez 1655-ig meg is történt, amikor Tower Isle (az utolsó jamaicai spanyol erőd) elestével teljesen angol kézre került a sziget. A spanyol uralmat követő kétszáz évnyi brit uralom idején Jamaica a világ legfontosabb cukorexportáló országává vált. Ez az országba behozott afrikai rabszolgák tömeges alkalmazásával volt lehetséges. A rabszolga-kereskedelem betiltása után Indiából és Kínából szerződéses munkásokat hoztak. Utódaik máig is Jamaicán élnek.
A rabszolgamunka erőteljes kihasználása következtében a 19. század elejétől a feketék száma hússzorosa lett a fehérekének. Ez az arány azóta nagyjából stabil és állandó forrása volt a lázadásoknak. A lázadások nyomán a rabszolgaságot 1834-ben tiltották be, a korábbi rabszolgák teljes egyenjogúsítására 1838-ban került sor.
Jamaica gazdaságilag lassan függetlenedett az Egyesült Királyságtól. Teljes függetlenségét 1962-ben érte el. A függetlenség első tíz évében, az egymást követő konzervatív kormányok idején, évi hat százalékot meghaladó gyors gazdasági növekedést élt át az ország. Az első évtized optimizmusa növekvő érzékenységet hozott az egyenlőtlenséggel szemben, a növekedés hasznából nem részesülő városi szegénység sorsával szemben. Ettől kezdve a kormánypolitika nagyobb szociális igazságosságra törekedett az oktatásban és egészségügyben, de Jamaica gazdaságilag hanyatlott és 1980-ban a nemzeti össztermék 25%-kal maradt az 1972-es szint alatt. A gazdasági hanyatlás az 1980-as évek közepéig tartott.
Az 1980-as évektől kezdve Jamaica virágzó ország, ahol azonban magas a bűnözési ráta, az addigi jelentéktelen lopások országos problémává váltak.
Kingston – városkép
Kingston – városrész
Kingston – a parlament
Kingston – a kormány székhelye
Kingston – a városháza
Kingston – a katedrális
Kingston – a Nemzeti Színház
Kingston – a Devon House, az első néger milliomos által építtetett palota, ma nemzeti és kulturális emlék, világörökség
Kingston – erőd a kikötői negyedben, a Port Royal-ban
Kingston – óratorony
Kingston – díszőrség a Nemzet Hősei emlékműve előtt
Kingston – Norman Washington Manley emlékműve, angol származású államelnök volt, az ország függetlenségének élharcosa, a Nemzet Hőse
Az Emancipáció-park emblematikus szobra a rabszolgaság megszüntetésének emlékére
Kingston – a falfestmények is hirdetik, miszerint itt van a Karib-térség kulturális fővárosa is
Kingston – utcakép
Kingston – a Bob Marley múzeum, minden idők legismertebb reggae zenésze volt, ő tette világhírűvé a reggae zenét
A zenész szülőháza
A zenész szobra, zenéjén keresztül elősegítette a rasztafarianizmus világméretű elterjedését.
Montego Bay – turistaparadicsom
Montego Bay – a Rose Hall, volt grúz kúria, ma panzió és múzeum
Montego Bay – Samuel Sharpe, az 1832-es baptista rabszolgalázadás vezetője volt (más néven karácsonyi lázadás )
Montego Bay – belvárosi utcakép
Negril – turistaparadicsom, apró szállókkal az óceán partján
Negril – szuvenírek
Spanish Town – a St. Jago de la Vega templom
Spanish Town – városközpont
Spanish Town – Rodney admirális emlékhelye, ő mentette meg a szigetországot 1782-ben a spanyol inváziótól
Női portré
Férfi portré
Kisikolás
Táncosok
Ocho Rios – vízesés a Dunn folyón, turistacélpont
Sétahajózás a dzsungelben, bambusztutajon
Asszonyok, hagyományos viseletben
A karácsonyi jankunu fesztivál maszkjai
Utcai piac
Vidéki utcakép
A Kék Lagúna, a kivételes szépségű hely a filmkészítőket is megihlette
A kannabisz-ültetvényesek rendszeresen szerveznek illegális „fűtúrákat”, a turistaigényeknek megfelelően
Kerámiák, főleg turisták számára
Rasztafariánus ünnepen
Rasztafariánus profilok
Raszta maszk
Női rendőrök
A kávé az ország egyik legfontosabb kiviteli terméke
Az „Appleton Estate” rum is fontos exportcikk
Hutia, csakis ezen a szigeten élő, a tengeri malachoz hasonló rágcsáló…
…úgyszintén a jamaicai boa
Virágárus
Helyi raszta szépség