70.
�Írország – Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.
Főváros – Dublin (553 165)
Nagyobb városok – Cork (125 622), Tallaght (101 055), Limerick (94 192), Galway (79 934)
Államforma – parlamentáris köztársaság. Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President) Őt hét évre választják, egyszer lehet újraválasztani.
A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök Az írek nem használják az angol „prime-minister” kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan hangzása van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű „taoiseach” szó jelöli a kormányfői tisztséget.
Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van.
Az igazságszolgáltatás független a többi hatalmi ágtól.
Hivatalos nyelv – az ír (gael).
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – napjainkban az ország lakossága főként ír származású, és bár ennek egy jelentős része normann, anglo-normann, angol, skót, francia és walesi származású, ezek a csoportok már jobbára asszimilálódtak és csupán statisztikailag jelentenek etnikai kisebbségi csoportot. Külön kategória a travaller-ek, a vándorcigányok. Az országot ma 85%-ban írek (kelták) lakják. Kb. 9% egyéb fehér, kb. 2% ázsiai, 1,5% fekete, 2,5% egyéb. A külföldről betelepülő legnagyobb csoportok a lengyelek, britek, amerikai állampolgárok, litvánok, lettek, nigériaiak, németek, indiaiak, pakisztánok, kínaiak Írország. 2007-től a leggyorsabban növekvő populáció Európában.
A lakosság 88,4%-a római katolikus, 3%-a anglikán felekezetű és 8,6% egyéb vallás híve. Az ország vallási vezetője Armagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – kikiáltva 1916. április 24, elismerve – 1921. december 6.
Terület – 70 273 km² (127.)
Népesség – 2016-os népszámlálás – 4 761 865 (119.)
Népsűrűség – 68 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 250 814 millió USD (44.), egy főre jutó – 60 514 USD/fő (7.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC 0
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – IRL, baloldali
Hívószám – +353
Internet – .ie
Történelme – a sziget első lakói kelta törzsek voltak. A kereszténység az 5. századtól kezd elterjedni.
A 8. – 9. században viking támadások érik. Ezeket rendre visszaverik. A 12. században – 1171- ben – a II. Henrik által vezetett seregek meghódítják a szigetet, így angol fennhatóság alá kerül.
A 16. században az angolok erőszakosan akarják rákényszeríteni a lakosságra az anglikán protestantizmust. Ez felgyorsítja és megerősíti az ellenállási mozgalmak kifejlődését. Ezek a mozgalmak a katolicizmusra támaszkodtak. 1641-ben Cromwell vérbe fojt egy ír lázadást, majd következik két angol-ellenes háború, (1688 és 1798), amelyet elvesztenek és így 1801-ben, egyesítés útján, Anglia részévé válik a sziget a Nagy Britannia és Írország Egyesült Királyságában.
A 19. század második felében megindul egy kivándorlási hullám, egyrészt az éhínség miatt, másrészt pedig az idegen, angol elnyomó hatalom miatt. Ezzel együtt tovább erősödik az angolellenes nemzeti mozgalom. 1916-ban, amikor az írek felismerték, hogy az első világháború még évekig eltarthat, és Angliának nincs ideje rájuk figyelni, felkelést szerveztek Patrick Pearse vezetésével. Április 4-én megszállták Dublin néhány stratégiai pontját, majd a Főposta előtt felolvasták az Írországot független köztársasággá nyilvánító kiáltványt, és felhúzták az ír zászlót.
Az angolok leverték a felkelést és 15 vezetőjét kivégezték. Mintegy válaszként, megalakult az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), tagjai különböző gerillaakciókkal próbálták lehetetlenné tenni az angol kormány munkáját. 1920-ban, Michael Collins vezetésével, a gerillaháború egyre nagyobb méreteket öltött. 1921-ben az angol kormány tűzszünetet kért, és tárgyalni hívta a Sinn Féint valamint az IRA-t. A küldöttséget Arthur Griffith és Michael Collins vezette. A tárgyalások eredményeképpen aláírtak egy egyezményt, amely kimondta Írország két részre szakadását. A protestáns többség lakta hat ulsteri megye Észak-Írország néven angol fennhatóság alatt maradt, a sziget többi huszonhat megyéje pedig Ír Szabadállam függetlenséget nyert, ugyanakkor a Brit Nemzetközösség tagja maradt. Az egyezményt ellenzők polgárháborút robbantotta ki 1922-ben. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja, ellenben nem tagja a NATO-nak. Az ország gazdasági helyzete az 1980-as évektől rohamosan fejlődik. A munkanélküliség eltűnőben van, az életszínvonal egyre magasabb. A kelta gyökerekkel rendelkező ír kultúra népszerűsége, valamint az Egyesült Államokban élő nagyszámú ír kisebbség is hozzájárul az ország bevételének nagy részét kitevő idegenforgalomhoz. Ma Európa fejlett országai között is az egyik leggyorsabban fejlődő ország.
Dublin – városkép
Dublin – városrész
Dublin – a parlament
Dublin – az elnöki palota
Elnöki díszszázad
Dublin – a kormánypalota
Dublin – az O’Connell-tér, névadójának szobrával, aki 19 sz. meghatározó ír politikai vezetője volt
Dublin – a vár az őrtoronnyal, itt volt valamikor az angol közigazgatási központ
Dublin – a Four Court (Négy Bíróság) épülete, ez volt a központja az 1922-es polgárháború történéseinek
Dublin – a városháza
Dublin – a főposta
Dublin – a Trinity College, az ország legrégibb egyeteme. Egy korábbi kolostor épületében kezdte el működését 1592-ben
George Salmon, matematikus és teológus szobra az egyetem udvarán
Az egyetemi könyvtár, a Long Room
Dublin – a Nemzeti Múzeum
Dublin – temetőmúzeum a Glasnevin-negyedben
Dublin – a Grand Canal (ma Bord Gáis Energy) színház, 2111 férőhelyes nézőtérrel a főváros legnagyobb előadóterme
Dublin – a Convention Center, konferencia-központ
Dublin – a Szent Patrik katedrális
A katedrális belseje
Jonathan Swift, a nagy mesemondó sírja a katedrálisban
Dublin – a Jézus-temploma, a 12. században épült
Dublin – a Vámház
Dublin – a Szent György bevásárlóközpont
Dublin – a híd (Father Mathew) 1014-ben épült, elősegítendő az akkori idők kereskedelmét
Dublin – a St. Stephen’s Green bevásárlóközpont
Dublin – az 1845 – 1850-es évek nagy éhínségének emlékműve
Dublin – a főváros egyik emblematikus szobra, a „floozy in jacuzzi”
(örömlány a pezsgőfürdőben)
Dublin – utcakép a belvárosban
Dublin – Guinness, a világhírű sörfőzde
A szintén világhírű Whiskey-múzeum
Dublin – James Joyce, ír költő, író és kritikus szobra
Dublin – Jim Larkin, szakszervezeti vezető és az ír munkáspárt alapítójának szobra a főtéren. Mögötte a Spirál
Dublin – a Kilmainham-Gaol, 1796-ban épült börtön, majd 1966-ban, az 1916-os forradalom 50. évfordulójára megnyílt, mint múzeum
Dublin – Molly Malone, süteményárus szobra, a város szimbóluma lett. Különben egy dal címe is, amely ma a főváros nem hivatalos himnusza
Dublin – sétahajózás a Liffey-folyón
Dublin – utcakép, téglaházakkal
Dublin – sétálóutca, kora reggel
Dublin – a Temple-bár, a főváros legismertebb pub-ja
Cork – belvárosi kép
Cork – a városháza
Cork – a Szent Patrik-híd
Cork – vásárcsarnok
Cork – az egyetem
Limerick – a várkastély
Limerick – a Kiegyezés Sziklája, az angolokkal kötött 1921-es szerződés emlékműve
Limerick – Mária temploma
Galway – belvárosi bevásárló utca
Galway – a két Wilde, Oscar és Eduard találkozásának megörökítése
Poulnabrone dolmen – több mint 4500 éves oszlopsír
Skellig Michael – szerzeteskunyhók a 8. századból, világörökség
Közelebbről
Szt. Patrik, az ország védőszentjének szobra a Croagh Patrick lábánál
Wexford – a Johnstone kastély
Kylemore – apátság
Drombeg stone – kőkörök, a Nap járásának követésére épült, 17 kőből álló kör, a megalitikus építészeti időkből
A Gallarus Oratory, a sziget első keresztény templomainak egyike, a 6 – 9. századból
Jellegzetes és hangulatos írországi táj
Jellegzetes kelta kereszt
A kílt 1860 óta lett divatos az íreknél is
Kinsale – a színes falu, turistacélpont
Öreg, kőházakból épült falu
Jellegzetes pub
Napjaink vidéki tája
Ballyvaughan – városi eligazítók
Birr – várkastély
Bunratty – skanzen
Dromoland kastélyszálló
Az állandó páros, a templom és a temető
Gyors lábak, göndör parókák, nyújtott karok. Ír néptánc
Egy néptáncos iskola hallgatói
Az ország védőszentjének, Szent Patriknak a napját minden ír ember megünnepli, a világ bármely táján
Ír manók, a koboldok
Nemzeti ital a közkedvelt Guinness fekete sör
Ír kerámia, különben a lóhere nemzeti szimbólum
Emeletes busz, angol mintára
A postaláda szintén angol mintára készült
Bodhran, hagyományos ír dob
Helyi szépség