68.
Irak – állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten fekszik. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán határolja. Az ország rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél található. Területének központi részét a Tigris és az Eufrátesz folyók által közbezárt, a népesség legnagyobb részének otthont adó Mezopotámia alföldje alkotja.
Főváros –Bagdad (8 765 000)
Nagyobb városok – Moszul (2 721 096), Bászra (1 827 125), Erbil (1 091 636)
Államforma – köztársaság. A jelenlegi alkotmány úgy határozza meg, mint egy iszlám, demokratikus, szövetségi, parlamentáris köztársaság. A szövetségi kormány a végrehajtói, törvényhozói és bírói ágazatból áll, valamint számos független bizottságból.
A 2005-ös választás eredménye egy 275 tagból álló alkotmányozó nemzetgyűlés. A legutóbbi választások (2014) már egy 328 tagú Képviselő Tanácsba szavazták meg küldötteiket
Hivatalos nyelv – az arab és a kurd.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az etnikai megoszlás szempontjából a lakosság 71%-a arab 24%-a kurd , 5%-a asszír, shabak és örmény.
Az említett két hivatalos nyelv mellett beszélt nyelvek még a török, az asszír és az örmény
Az ország népessége 92%-ban iszlám vallású, ezen belül 51% síita és 49% szunnita. A lakosság 5,2%-a keresztény és 2,8 %-ban más vallásúak. Irakban, a világtól elszigetelve, több vallási csoport is létezik. A lakosság 2%-a a Yazidi hitet követi, számuk megközelíti a félmilliót. Vallásuk zoroaszter, keresztény, iszlám, izraelita és más elemeket foglal össze. Egy másik zárt, titkos vallás a Shabak, ami csak Irakban található, számuk közel 70 ezer hívő. A világon egyedüliként fennmaradt gnosztikus keresztény egyház, a Mandean, számuk 30 ezer fő. Hitük szerint nem Jézus, hanem Keresztelő Szent János az igazi Messiás.
Függetlenség – az Oszmán Birodalomtól – 1919. október 1, majd az Egyesült Királyságtól – 1932. október 3.
Terület – 437 072 km² (59.)
Népesség – 2016-os becslés – 38 146 025 (39.)
Népsűrűség – 85 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 225 422 millió USD (58.), egy főre jutó – 4509 USD/fő (105.)
Pénznem – iraki dinár (IQD)
Időzóna – UTC +3
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – IRQ, jobboldali
Hívószám – +964
Internet – .iq
Történelme – az ország történeti neve Mezopotámia. Itt volt a világ első ismert civilizációja, a sumér, amit aztán az akkád, a babiloni és az asszír kultúrák követtek. Ezek befolyása már i.e. 5000 táján kiterjedt a környező területekre is. Ezek a civilizációk fejlesztették ki a legkorábbi írásokat, a világon itt lehet először tudományról, matematikáról, jogról és filozófiáról beszélni; ez a vidék a civilizáció bölcsője.
A 7. század elején muszlim arabok meghódították Perzsiát. Ekkortól terjedt el az iszlám vallás a mai Irakban. Az Abbászida kalifák a 8. században Bagdadot építették ki székvárosnak. Bagdad öt évszázadon át az arab és muszlim világ vezető nagyvárosa volt. A középkor legnagyobb multikulturális városa, a csúcsponton lakossága meghaladta a milliót, az iszlám kultúra aranykorának központja volt.
Az oszmán törökök 1535-ben foglalták el Bagdadot a perzsáktól. 1831-ben közvetlen török uralmat vezettek be, ez az I. világháborúig maradt fenn.
Az I. világháborúban a törökök Németország és a központi hatalmak oldalán vettek részt. Mezopotámiából a törököket Nagy-Britannia szorította ki. A terület az Egyesült Királyság birtokába került, mint népszövetségi mandátumterület. A mandátum időszakában brit gyarmati közigazgatás irányította az országot, a brit fegyveres erők elnyomták az arabok és a kurdok felkeléseit. Egy Szíriából kiszorított hasemita királyt, Fejszált ültették a trónra, bábként. A brit hatóságok a szunnita arab elitből választották ki a kormányzat tagjait, a minisztériumi hivatalnokokat. Nagy-Britannia 1932-ben ismerte el Irak függetlenségét, 1941-ben Nagy-Britannia megszállta, ugyanis az iraki kormány ideológiailag szoros kapcsolatban állt a náci Németországgal, és az angolok attól tartottak, hogy beszünteti az olajszállítást a nyugatiaknak. A katonai megszállás 1947. október 26-án ért véget, ezután restaurálták a hasemita királyságot.
A hasemita királyság 1958-ig állt fenn, puccsal Abdul Karim Kasszem brigádtábornok került hatalomra. Jó viszonyt létesített a Szovjetunióval, de csak 1963-ig maradt uralmon, amikor őt is megdöntötte Abdul Szalam Arif ezredes. Szalam Arif 1966-ban meghalt, utódja az elnöki székben testvére, Abdul Rahman Arif lett. 1968-ban Rahman Arif uralmát az Arab Szocialista Baath Párt döntötte meg, így Szaddam Husszein irányítása alá került, aki megölette vagy bebörtönöztette főbb riválisait. A kurdok ellen még vegyi fegyvereket is bevetett. 2003-ban az Egyesült Államok inváziója felszámolta ezt a diktatórikus rendszert, de a zavargások, az Iszlám Állam elleni harc nyomai még mai napig rányomják bélyegüket a közéletre.
�
Bagdad – városkép
Bagdad – városközpont
Bagdad – híd a Tigris folyó felett
Bagdad – a parlament
Bagdad – a Köztársasági Palota, ez volt Szaddam Husszein székhelye
Közelebbről. A Szaddam-mellszobrok időközben el lettek távolítva
Bagdad – az Al Khadhimiya mecset
Vége az imának
Bagdad – a Nemzeti Színház
Bagdad – a Nemzeti múzeum
Bagdad – az Al Mustansiriya, a 13. században alapított egyetem
Bagdad – az ismeretlen katona sírja
Közelebbről
Bagdad – az Irán ellen viselt háborúban elesettek emlékműve
Bagdad – a Kardok Diadalíve, az iráni háború dicsőségére emeltetett, a város szimbóluma lett
Bagdad – az Al Khalufa, központi, történelmi mecset
Díszítő elemek a mecset homlokzatán
Bagdad – Szaddam Husszein egyik palotája
Bagdad – életkép
Bagdad – könyvvásáron
Bagdad – piackép
Bagdad – utcakép
Bászra – a folyóparton
Bászra – mecset
Bászra – iszlám kulturális központ
Jellegzetes régi úriházak
Erkélyek, loggiák
Bászra – belvárosi kép
Bászra – óvárosi kép
Erbil – a citadella, világörökség
Közelebbről
Erbil – városközpont
A citadella belső udvara
Erbil – a főtér
Erbil – Ibn al-Mustawfi, kurd történész, író a 13. századból
Moszul – városkép a Tigris partján
Moszul – a nagymecset
Ninive – a romváros városfala
Ninive – a Mars városkapu
Az ókori Babilon romvárosa
Babilon – a Ninmah templom
Assur – a volt Asszír Birodalom fővárosa volt, ma romváros, világörökség
Halabja – a Szaddam-rezsim által elpusztított kurd lakosok emlékműve, parancsára ide vetett be az iraki hadsereg vegyi fegyvereket
A civil lakosságot bombázták
Hatra – romváros, az i.e. 5. században épült és virágzott. Világörökség
Karbala – síita zarándokhely, évente 10 millió látogatója van
Az Al Abbas mecset közelről
Najaf – az Imam Ali mecset, a második legnagyobb zarándokhely
Najaf – muzulmán temető
Samarra – az 52 m magas, csigalépcsős minaret. Világörökség
Közelebbről
Kashmar – mecset
Úr – az ősi mezopotámiai város zikkuratja (lépcsős templom)
Férfiarcok
Asszonyok
Nehéz női munka
Láncra verve a 21. században. Az Iszlám Állam „terméke”
Férfitáncosok hagyományos viseletben
Kurd asszonyok
Kurd nők a hadseregben
Helyi szépségek