65.
Horvátország – hivatalosan Horvát Köztársaság, közép-európai állam. Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.
Főváros – Zágráb (688 163)
Nagyobb városok – Split (167 121), Rijeka (128 314), Osijek(83 104), Zadar (71 471).
Államforma – köztársaság. Az 1990-es alkotmány elfogadása óta Horvátországban parlamentáris demokrácia van. Az államfő a köztársasági elnök, akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg főparancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése is..
A horvát parlament, a szábor, egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. A horvát kormány vezetője a miniszterelnök, két miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik.
Az országban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.
Hivatalos nyelv – a horvát.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország etnikai megoszlása: horvátok 89,7%, szerbek 4,5% és egyéb népcsoportok5,8% (bosnyákok, magyarok, szlovének, csehek, olaszok, albánok és romák).
A népesség vallás szerinti megoszlása: római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muzulmán 1,3% egyéb 6,5%. A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox vallás követői.
Függetlenség – kiválás a volt Jugoszláviából – 1991. okt. 8.
Terület – 56 594 km² (125.)
Népesség – 2016-os becslés – 4 190 700 (124.)
Népsűrűség – 74 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 57 137 millió USD (78), egy főre jutó – 11 479 USD/fő (62.)
Pénznem – horvát kuna (HRK)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – HR, jobboldali
Hívószám – +385
Internet – .hr
Történelme – a mai Horvátország területén rómaiak, illírek és pannon törzsek éltek. A terület egésze Augustus császár korában került szilárdan római uralom alá. A birodalom bomlásakor először a Nyugatrómai Birodalom része lett, majd annak bukása után a dalmát partvidék szigeteit és városait Bizánc vonta ellenőrzése alá.
Az Adriai-tenger északi partvidékéig húzódó horvát törzsek szláv nyelvet beszéltek és két nagyobb fejedelemséget hoztak létre:
– az északi horvát államot
– a déli horvát államot
A kereszténység felvétele a 9. századra fejeződött be. Az ország 925-ben lett királyság, első uralkodója Tomiszláv volt, aki a két államot egyesítette. Szent László 1091-ben elfoglalta Horvátországot. A Horvát Királyság megszűnt, és Horvátország tartomány lett Magyarországon (Magyar Királyságon) belül, habár széleskörű autonómiával bírt, a 13. század második felétől pedig a bánok vezették. A bánok a magyar király nevében magas rangú helytartók voltak.
Az 15. század első felében a Magyar Királyság meggyengült a folyamatos török támadás következtében és a mai Bosznia-Hercegovina területét a törökök elfoglalták. Ezzel egyidőben a velenceiek is visszahódították Dalmáciát. Raguza (Dubrovnik) azonban független lett, és évszázadokon át Velence fő vetélytársa maradt a térség kereskedelmében.
Az 1526. évi mohácsi csata után, Magyarország nyugati feléhez hasonlóan, amelyet a törökök nem tudtak elfoglalni, Horvátország nyugati része is a Habsburg-házi I. Ferdinánd uralma alá került. A 19. század elejéig a mai Horvátország valamennyi területe Habsburg uralom alá került, a törököktől visszafoglalt területek éppúgy, mint Dalmácia, beleértve Dubrovnik várost is. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a szerb-horvát- szlovén királyság része lett. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert. A fasizmus és a nácizmus veresége után Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett.
Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban a majdnem öt évig tartó véres háború követett.
2003-ban adta be tagsági kérelmét az Európai Unióba, a csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg. 2009. április 1-jén a NATO teljes jogú tagja lett. Az uniós tagságot 2013. július 1-jén nyerték el.
�
Zágráb – városkép
Zágráb – a parlament
Zágráb – a kormánypalota
Zágráb – a díszszázad
Zágráb – az elnöki palota bejárata
Zágráb – a főtér
Zágráb – a Jelačić bán-tér, a névadó – nemzeti hős – szobrával
Zágráb – Tomiszláv volt az első horvát király, ő egyesítette a két fejedelemséget
Zágráb – a katedrális
Zágráb – a Szent Márk-temploma a 13. századból
A tetőcserepek Zágráb városának és a történelmi Horvátország címerét ábrázolják
Zágráb – a Nemzeti Színház
Zágráb – az Országos Levéltár
Zágráb – a szépművészeti és iparművészeti múzeum
Zágráb – a kortárs művészetek múzeuma
Zágráb – a központi vasútállomás
Zágráb – a II. Világháborúban elesettek emlékműve
Zágráb – a Mirogoj-temető, Európa talán legszebb sírkertje
Ez egyben azt ország panteonja is, ide temették az ország nagyjait
Zágráb – a sikló
Zágráb – hangulatos utcakép, kávézókkal
Split – a Diocletianus-palota, világörökség
Kávézó a palotában
Split – a történelmi belváros
Split – Gergely, Nin érseke, ellenállt a pápai nyomásnak és engedélyezte, hogy horvát nyelven misézzenek az országban
Split – lakások az öreg falak között
Split – jellegzetes házak
Dubrovnik – az óváros, világörökség
Dubrovnik – az öböl partján
Dubrovnik – a rektori palota
Dubrovnik – turistaözön a középkori belvárosban
Dubrovnik – óvárosi utca
Dubrovnik – a kikötőben
Dubrovnik – a Sponza-palota, a 16.században épült, ma a városi levéltár
Dubrovnik – a Minceta-erőd
Dubrovnik – a vár bejárata
Dubrovnik – a katedrális
Dubrovnik – a Nagy Onofrio-szökőkút, 1400 körül épült és a városi vízvezeték kiépítését szimbolizálja
Közelebbről
Dubrovnik – az óváros egyik hangulatos mellékutcája
Dubrovnik – sikátorok
Zadar – a városháza
Zadar – a 9. században épült római Forum, a Donatus templommal
Közelebbről
Zadar – itt van Európa egyik legrégibb egyeteme
Zadar – a belváros középkori hangulata
Zadar – a kikötői kapu
Zadar – a Porta di Terraferma, városkapu
volt a velenceiek idején
Zadar – szuvenírek
Rovinj – városkép a tenger felől
Rovinj – utcakép
Trogir – a történelmi belváros, világörökség
Trogir – a kikötőben
Rab-sziget, mediterrán környezet
Hvar-szigete – az óváros világörökség
Hvar-szigete – ma is érvényes a szőlőföldek és az olajfák területeinek több évszázadra visszatekintő felparcellázása
Korcula – dalmát középkori erődítmény
Krapina-Hruskovo – a neandervölgyi ember panoptikuma, itt találtak 1899-ben több mint 800 darab, 130 ezer éves, ősembertől származó csontot
Krk-szigete – sétahajó a kikötőben
Krka Nemzeti Park – vizeiben tíz endemikus halfajta él
Marija Bistrica – az ország legnagyobb Mária-kegyhelye
Opatija (Abbázia) – patinás üdülő a Monarchia korából, a képen látható sirályos lány a városka szimbóluma
Osijek (Eszék) – a Szt. Péter és Pál katedrális
Pula – városkép a római-kori Arénával
Rijeka (Fiume) – belvárosi korzó
Rijeka – a várostorony
Sibenik – a Szent Jakab-katedrális, világörökség
Varazdin (Varasd) – az Erdődy-kastély
Vukovar – a polgárháború áldozatainak temetője. A világháború után alapított legnagyobb európai temető
Cavtat – tengerparti sétány
Kumrovec – Tito szülőháza
A Mljet-i kolostor
A Plitvicei-tavak, világörökség
Porec – az Euphrasius-bazilika püspöki műemlékegyüttese, világörökség
Trsteno arborétum – a 15. században épült barokk stílusú Neptun-kút
Lányok hagyományos viseletben
Népviselet
Dalmát ökofalu
Házaspár, hagyományos viseletben
Jellegzetes falusi házak
A Katonai Akadémia végzősei
Falusi esküvő
Kerámia
Táncosok
Helyi szépségek