63.
Hollandia – teljes nevén Holland Királyság, nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint a Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba.
Főváros – Amszterdam (851 537)
Nagyobb városok – Rotterdam (619 879), Hága (510 909), Utrecht (330 772), Eindhoven (221 402)
Államforma – Hollandia 1815 óta alkotmányos monarchia, illetve 1848 óta parlamentáris demokrácia. A király/királynő az államfő, korlátozott hatáskörrel.
A végrehajtó hatalom gyakorlatilag a Minisztertanács kezében van, ennek élén a miniszterelnökkel aki “primus inter pares” de korlátozott hatalma van miniszterei felett.
A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlamentből áll, az alsóházból, amelynek 150, négy évre választott tagja van és a Szenátusból, amely 75 tagu, korlátozott jogalkotási hatáskörrel, mivel csupán elutasíthatja a törvényeket, nem javasolhatja, vagy módosíthatja azokat.
Hivatalos nyelv – a holland.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség nagy része holland, ezeken kívül török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett bevándorlók élnek.
A népesség növekedéséhez és az etnikai összetétel változásához is nagyban hozzájárulnak a bevándorlók Hollandiában született gyerekei. Minden hatodik (16,4%) Hollandiában született gyermek szülei nem európai eredetűek.
Így az ország lakosságának etnikai megoszlása: 78,3% holland, 5,9% egyéb európai, 2,3% török, 2,2% marokkói, 2,1% dél-kelet ázsiai, 2,0% surinamei, 0,8 karib-térségi és 6,4 egyéb nemzetiségű.
A népesség vallásfelekezeti megoszlása: római katolikus 31%, protestáns 21%, muszlim 4,4%, egyéb 3,6%, nem vallásos 40%.
Függetlenség – Spanyolországtól – kikiáltva 1581. július 26, elismerve – 1648. január 1.
Terület – 41 543 km² (133.)
Népesség – 2017-es becslés – 17 100 475 (61.)
Népsűrűség – 413 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 750 318 millió USD, (17.), egy főre jutó – 44 332 USD/fő (15.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – NL, jobboldali
Hívószám – +31
Internet – .nl
Történelme – a mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati-frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott.
A 14–15. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, a Habsburg-házi I. Miksa császárra, majd az ő unokájára, V. Károlyra szálltak, 1555-ben, birodalmának kettéosztásakor a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta. Ezután indult meg a spanyol uralom elleni függetlenségi harc. Ennek folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A francia forradalom és a napóleoni háborúk idején a franciák szállták meg. Eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795–1806). 1806-ban Napóleon öccse, Louis Bonaparte számára létrehozta a Holland Királyságot, majd 1810-ben a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba.
A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.
Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek.
Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia). Szintén 1949-ben a NATO alapító államai között volt.
Az 1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland-Guyana 1975-ben Suriname néven függetlenné vált. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezték, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 1974-ben engedélyezték egyes könnyű drogok használatát.
Amsterdam – a történelmi városközpont és a csatornák, világörökség
Légi felvétel
Amsterdam – a királyi palota
Amsterdam – a Szent Miklós-bazilika
Amsterdam – a Nemzeti Opera és Balett
Amsterdam – a Carre színház
Amsterdam – a Királyi Koncertterem
Amsterdam – a Rembrandt-múzeum
Amsterdam – a belváros
Amsterdam – a Damrak út, a főváros legforgalmasabb utcája
Amsterdam – a Waag, a főváros világörökséget képező védművonalának volt városkapuja, ma látogatott vendéglő
Amsterdam – a Nemzeti Múzeum
Amsterdam – a történelmi múzeum
Amsterdam – a beginák házai a főváros legrégibb faházai. A beginák a 12. században, a Németalföldön indult női vallási mozgalom tagjai voltak.
Amsterdam – a csatornák egyike
Amsterdam – városnéző sétahajó
Amsterdam – a tőzsde épülete, a világ legrégibb értékpiaca
Amsterdam – ebben a házban lakott Anne Frank, ma emlékmúzeum
Amsterdam – a Van Gogh múzeum bejárata
Amsterdam – az 1632-ben alapított egyetem főépülete
Amsterdam – központi vasútállomás
Amsterdam – utcakép
Amsterdam - városrész
Amsterdam – a világhírű sör múzeumának bejárata
Amsterdam – régmúlt időket idéző söröskocsi
Amsterdam – a Hajók Háza, hajózási társaságok székhelye volt, ma ötcsillagos szállodának ad helyet
Amsterdam – a Tengerészeti Múzeum, az előtérben korabeli vitorlás
Közelebbről
Amsterdam – „narancsban” ünnepli a főváros az uralkodó születésnapját
Amsterdam – a kerékpárok városa
Amsterdam – kávé és cannabis egy helyen, törvényesen
Amsterdam – az erotika múzeuma
Gránátosok a katonai parádén
A király gárda
Lovasrendőrök a fővosban
Hága – a Noordeinde-palota, királyi rezidencia
Hága – a Binnenhof főbejárata az ország politikai központjába
Hága – a parlament épülete a Binnenhof udvarában
Belső udvar
Hága – a régi városháza…
…és az új városháza
Hága – a főtér a belvárosban
Hága – a Béke Palota, az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Törvényszék székhelye
Hága – a 2002-ben alakult Nemzetközi Büntetőbíróság székhelye, hatásköre a népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények elbírálása
A Mauritshuis-képtár, itt találhatóak Rubens, Rembrandt, Vermeer művei
Hága – a belváros
Hága – a villamos fedett viadukton keresztül ér el az üzleti negyedbe
Hága – építészeti stílusok találkozása
Hága – miniatűr Hollandia a Madurodam szabadtéri makettparkban
Eindhoven – a Philips múzeum
Eindhoven – Frits Philips, az elektronikai cég első elnökének szobra
Eindhoven – a De Blob, a város egyik emblematikus építménye, egy bevásárlóközpont bejárata
Rotterdam – a Szent Lőrinc-bazilika
Rotterdam – „Az elpusztult város” szobor, amely egy szív nélküli embert ábrázol, emlékeztetve a német Luftwaffe 1940-es bombatámadására, amelyben az egész belváros szinte teljesen megsemmisült
Rotterdam – a futurista stílusra emlékeztető központi vasútállomás
Rotterdam – a Delfshaven történelmi negyed
Rotterdami Ersamus, humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus szobra
Rotterdam – az Ersamus-híd
Rotterdam – az elhíresült és esztétikailag sokat vitatott „kockaházak”
Utrecht – városközpont, balra a Dóm-torony
Utrecht – a De Haar, az ország legszebb, mesékbe illő kastélya
Utrecht – a Rietveld-Schröder-ház, belső falak nélküli építmény, világörökség
Delft – a klasszicista stílusban épült városháza
Delft – a főtér
Delft – a Holland Kelet-indiai Társaság székhelye
Delft – a híres kék kerámia
Haarlem – a belváros
Haarlem – virágszőnyeg
Haarlem – volt városkapu
Haarlem – fesztiválon, korabeli öltözékben
Groningen - az 1635-ben épült „aranyház”, adóhivatalként működött
Groningen – az 1634-ben alapított egyetem
Maastricht – főtér
Nijmegen – a piactér
Gouda – sajtpiac
Gouda – sajtfesztivál
Giethoorn – a holland Velence
Kaatsheuvel – szórakoztató park
Keukenhof – Európa legnagyobb virágoskertje
A Kinderdijk-elshouti malomrendszer, világörökség
Willemstad – Curacao-szigetének (Hollandia társult állama) fővárosa, világörökség
A tengertől „lopott terület”, 5,53 méterrel a tengerszint alatt
Asszonyok, hagyományos viseletben
A fapapucs holland „licensz”
Néptánc, népviseletben
Tulipánmező
Helyi szépségek