2 of 117

Elöljáróban

Kedves Felhasználó!

Ez a tananyag azért készült, hogy összefoglalja a mondattan legfontosabb kérdéseit, és segítse az egyetemi hallgatókat a generatív nyelvészet alapjainak elsajátításában, némiképp bemutatva �a hagyományos iskolai mondattant is. Ehhez egyrészt Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek 2000. évi kiadásának Mondatok című fejezetét, másrészt Alberti Gábor és Medve Anna Generatív grammatikai gyakorlókönyv I-II. köteteinek megfelelő fejezeteit használtam fel.

Remélem, hogy ez a digitális jegyzet megkönnyíti majd a tanulást. Ha a tananyaggal kapcsolatban bármilyen megjegyzése van, kérem, küldje el a farkas.judit2@pte.hu címre.

Jó tanulást kívánok! A szerző

A tananyagot diavetítés formájában kell megtekinteni, �és a program továbbléptetéséhez általában szükséges valamelyik billentyű lenyomása, hogy mindenki a saját tempójában haladhasson.

3 of 117

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés a mondattanba 4

2. Az Alberti–Medve-modell (2002/2005) ismertetése 28

2.1. A semleges mondat 29

2.2. A nem-semleges mondat 54

2.3. A nem igére épülő operátorok 74

2.4. Az inherens operátorok 86

3. Bibliográfia 116

4 of 117

1. rész

Bevezetés a mondattanba

Kenesei (szerk.) (2000): A nyelv és a nyelvek Mondatok című fejezete alapján

5 of 117

Mi a mondat?

Értelmes szavak egymás után?

és

meg

Péter

ette

almát

Mari

Ez mégsem mondat, de nem az elemekkel van a gond, hiszen lehetne belőlük mondatot alkotni:

Az előző variációnál hiányzott a rend,

amely a szósort mondattá teszi.

Péter

és

Mari

meg

ette

almát

Célunk: hogy megadjuk azokat az eljárásokat, amelyek alapján az alapelemek listájából (funkciók, kategóriák és morfémák) összerakhatók, felépíthetők a nyelv lehetséges mondatai.

Próbáljuk megtalálni a rendet, amely a szósort mondattá teszi.

A szavak ilyen sorrendben már mondatot alkotnak.

Tegyük is ki az erre utaló írásjelet!

6 of 117

Mondatok-e az alábbi szósorok?

avagy mi lehet a probléma a következőkkel?

1. *Péter az és meg Mari ette almát.

szintaktikai probléma

Nem jó az elemek sorrendje

(a * az adott szósor agrammatikusságát jelöli):

1. az és mellérendelő kötőszó csak azonos kategóriájú elemeket köthet össze, névelőt és igekötőt nem;

2. az az határozott névelő nem állhat mellérendelő kötőszó (jelen esetben: és) előtt.

2. *Pétertől megette a villamos alá.

lexikai probléma

Rossz elemeket választottunk ki a lexikonból;

hasonló elemekből lehetne mondatot alkotni:

pl. Péter beesett a villamos alá.

3. ^?A fiú, akit a lány, akinél tegnap jártunk, otthagyott, berúgott.

percepciós probléma

A szósor maga grammatikus, csak nehezen lehet felfogni az egymásba fűződő beágyazások miatt. (A mondat élén látható ? azt jelzi, hogy az anyanyelvi beszélő bizonytalan az adott szósor grammatikusságát illetően.)

4. Lujza ma nem látogatja meg Olgát.

pragmatikai kérdés

A mondat grammatikus, de csak akkor használható adekvátan egy konkrét helyzetben, ha a hallgató tudja, kit jelöl a Lujza és az Olga tulajdonnév.

5. ^?A színtelen zöld eszmék

dühödten alszanak.

szemantikai probléma

Szintaktikailag tökéletes mondat, de az elemek jelentése összeegyeztethetetlen egymással: a színtelen nem lehet egyben zöld is, az eszmék nem tudnak aludni, aludni nem lehet dühödten. Szépirodalmi alkotásban viszont elfogadnánk: �a megszemélyesítés lényege éppen az, hogy emberi jellemzőkkel ruház fel nem emberi dolgokat.

A mondat definíciója:

Grammatikai szabályok segítségével a nyelv elemeiből (egyszerű és összetett jeleiből) létrehozható, az anyanyelvi beszélő által az adott helyzetben elfogadhatónak ítélt szósor.

A definíció „megengedi”, hogy az 5. szósort egy versben mondatnak tartsuk,

de a hétköznapi beszédben ne.

7 of 117

A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok I.

1. Az ár magas.

jelentés

2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol

nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről.

A kétértelműség forrása a mondatban szereplő ár szó jelentése: homonimáról van szó, azaz egy hangalakhoz két egymással össze nem függő jelentés tartozik. A mondat két lehetséges jelentése:

1. ‘A víz magasan áll.’

2. ‘Valami sokba kerül.’

szerkezet

Lássuk a lehetséges szerkezeteket!

A mondat többértelműségének oka, hogy ugyanahhoz a szósorhoz több szerkezet is rendelhető.

8 of 117

Lehetséges szerkezetek I.

Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről.

I. Kik olvasták el a fenti mondatban szereplő cikkeket és könyveket?

Péter és Mari barátai

1. (Péter) és (Mari barátai)

vagy

2. (Péter és Mari) barátai

vagyis Péter, valamint Marinak a barátai olvasták el az említett irományokat

vagyis ebben az esetben Péter és Mari közös barátai voltak a fenti művek olvasói

9 of 117

Lehetséges szerkezetek II.

Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről.

II. Milyen jellemzői vannak a cikkeknek, illetve a könyveknek?

nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit

1. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit és könyveit)

vagyis mind a cikkek, mind a könyvek nagyon érdekesek és tanulságosak, valamint egyaránt angol nyelven íródtak.

2. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit) és (könyveit)

vagy

vagyis jelzőkkel nem jellemzett könyvekről, valamint nagyon érdekes és tanulságos, angol nyelvű cikkekről van szó ebben az esetben

vagy

3. ((nagyon érdekes és tanulságos) ((angol nyelvű) cikkeit) és könyveit)

vagyis a cikkek és a könyvek egyaránt nagyon érdekesek és tanulságosak, de csak a cikkek íródtak angol nyelven

10 of 117

Lehetséges szerkezetek III.

Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről.

III. Mi a mondatban szereplő írások témája?

cikkeit és könyveit a nyelvészetről

1. ((cikkeit és könyveit) a nyelvészetről)

vagy

2. (cikkeit) és (könyveit a nyelvészetről)

vagyis mind a cikkek, mind a könyvek

nyelvészeti témájúak

vagyis ebben az esetben a cikkek témája ismeretlen, csak a könyvek szólnak a nyelvészetről

11 of 117

Lehetséges szerkezetek IV.

Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről.

IV. Mely jelzőkre vonatkozik a nagyon?

nagyon érdekes és tanulságos

1. (nagyon (érdekes és tanulságos))

vagy

2. (nagyon érdekes) és (tanulságos)

vagyis az írások nagyon érdekesek és

nagyon tanulságosak is

vagyis ebben az esetben az írások tanulságosak, valamint nagyon érdekesek

Foglaljuk össze a fenti mondathoz rendelhető lehetséges szerkezeteket!

12 of 117

Lehetséges szerkezetek V.

Összefoglalás

Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről.

Hányféle szerkezet rendelhető a fenti mondathoz?

1. Természetesen mindkétféle szerkezetű alany

2. előfordulhat mindháromféle jelzői értelmezéssel

3. mindkétféle írástémával

4. és mindkétféle belső szerkezetű jelzővel

Azaz a fenti mondatnak 24 értelmezése lehetséges 24 lehetséges szerkezete miatt.

=24

A szerkezeti többértelműségek áttekintése után térjünk vissza a többértelműségek további lehetséges okaihoz!

13 of 117

A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok II.

1. Az ár magas.

jelentés

2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol

nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről.

szerkezet

3. Az oroszlán simogatása veszélyes.

funkció

A kétféle értelmezés az oroszlán két lehetséges funkciójából ered, hiszen az említett állat lehet:

1. alany: azaz az oroszlán simogat valakit;

2. tárgy: azaz az oroszlánt simogatja valaki.

Vizsgáljuk meg a magyar és az angol nyelvet véve példaként, hogyan fejezik ki a különböző nyelvek a különböző mondatrészi funkciókat!

14 of 117

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben

Morfológia vagy szintaxis? I.

Variációk I. magyar

Alkoss mondatokat a következő elemekből!

a oda Marinak Péter könyvet adta

1. Péter odaadta a könyvet Marinak.

2. Péter odaadta Marinak a könyvet.

3. Marinak odaadta Péter a könyvet.

4. Marinak odaadta a könyvet Péter.

5. A könyvet odaadta Péter Marinak.

6. A könyvet odaadta Marinak Péter.

7. Péter Marinak odaadta a könyvet.

8. Marinak Péter odaadta a könyvet.

9. Péter a könyvet odaadta Marinak.

10. A könyvet Péter odaadta Marinak.

11. Marinak a könyvet odaadta Péter.

12. A könyvet Marinak odaadta Péter.

13. Péter Marinak a könyvet odaadta.

14. Péter a könyvet Marinak odaadta.

15. Marinak Péter a könyvet odaadta.

16. Marinak a könyvet Péter odaadta.

17. A könyvet Péter Marinak odaadta.

18. A könyvet Marinak Péter odaadta.

19. Odaadta Péter a könyvet Marinak.

20. Odaadta Péter Marinak a könyvet.

21. Odaadta Marinak Péter a könyvet.

22. Odaadta Marinak a könyvet Péter.

23. Odaadta a könyvet Péter Marinak.

24. Odaadta a könyvet Marinak Péter.

25-48. A fenti 24 mondat adta oda ige-igekötő sorrenddel.

49-96. Az előző 48 mondat mindegyike eldöntendő kérdésként.

pl. 25. Péter adta oda a könyvet Marinak.

pl. 49. Péter odaadta Marinak a könyvet?

Azaz (legalább) 96 grammatikus szórendi variáció alkotható a fenti elemekből a magyar nyelvben.

15 of 117

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben

Morfológia vagy szintaxis? II.

Variációk II. angol

Az előző feladat mintájára alkoss mondatokat a következő angol szavakból!

the Mary Peter book gave

1. Peter gave Mary the book.

2. Mary gave Peter the book.

Azaz 2 mondat alkotható a fenti elemekből angol nyelven, míg magyarul (legalább) 96 lehetséges variációt találtunk.

Vizsgáljuk meg az egyes összetevők mondatrészi funkcióját mindkét nyelv esetében!

16 of 117

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben

Morfológia vagy szintaxis? III.

A magyar mondatok esetében bármelyik szórendi variációt is tekintjük, például

1. Péter odaadta a könyvet Marinak.

2. Marinak Péter a könyvet adta oda.

3. Odaadta Marinak a könyvet Péter?

az összetevők funkciója mindig ugyanaz, azaz

az odaadta / adta oda az állítmány,

Péter az alany (aki ad),

a könyvet a tárgy (amit Péter ad) ,

és a Marinak elem a részeshatározó (aki kap vmit).

Ágrajz formájában mindez a következőképpen reprezentálható a hagyományos nyelvészetben:

Á (odaadta/adta oda)

A (Péter)

(könyvet)

H _részes

(Marinak)

Az alany az újabb hagyományos szemléletű nyelvtanokban (pl. a Magyar grammatikában (Keszler (2000)) az állítmány vonzata, �ezért került egy szinttel lejjebb, �a többi bővítménnyel egy szintre.

Az angol mondatok esetében más a helyzet:

1. Peter gave Mary the book.

2. Mary gave Peter the book.

Mindkét mondatban a gave ige az állítmány,

de míg az 1. mondatban Peter az alany,

addig a 2. szósorban Mary,

a tárgy mindkét esetben a book,

de míg az 1. esetben Mary a részeshatározó,

addig a 2. szósorban Peter tölti be ezt a szerepet.

Mi a két nyelv közti különbség oka?

17 of 117

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben

Morfológia vagy szintaxis? IV.

A magyar nyelv morfológiai eszközökkel, esetragokkal fejezi ki a mondatrészi funkciókat:

Péter

Az alany nominatívuszban (alanyesetben) áll:

A tárgy akkuzatívuszban (tárgyesetben) jelenik meg:

a könyvet

A részeshatározó datívuszban (részesesetben) áll:

Marinak

Az angol nyelv ellenben szintaktikai eszközzel, a szórenddel jelöli a mondatrészi funkciókat:

Az ige előtt álló összetevő az alany:

Peter gave Mary the book.

Mary gave Peter the book.

Az ige után közvetlenül következő összetevő a részeshatározó:

Peter gave Mary the book.

Mary gave Peter the book.

A részeshatározót követő összetevő lesz a tárgy:

Peter gave Mary the book.

Mary gave Peter the book.

18 of 117

A szórendi variációk jelentése I.

Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az

a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk?

Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba?

1. – Mi történt tegnap az egyetemen?

–...

– Péter odaadta a könyvet Marinak.

vagy

– Péter odaadta Marinak a könyvet.

2. – János adta oda a könyvet Marinak?

– Nem,

...

Péter adta oda a könyvet Marinak.

vagy

Péter adta oda Marinak a könyvet.

vagy

Marinak a könyvet Péter adta oda.

vagy

a könyvet Péter adta oda Marinak.

Vagyis ebbe a szituációba leginkább �az úgynevezett semleges mondatok illenek, amelyekre jellemző, hogy a megadott szavakból a legkevesebb erőfeszítéssel hozhatók létre, egyenletes a hangsúlyozásuk és a legkevesebb előzetes tudásra van szükség a megértésükhöz.

Vagyis azok a szórendi variációk illeszthetők ebbe a szituációba, amelyekben megtalálható a Péter adta oda részlet.

A Marinak és a könyvet összetevők helye nem releváns, pusztán annyit tudunk róluk, hogy a Péter adta oda elemek közé nem ékelődhetnek be. Így természetesen �a felsoroltakon kívül még további ideillő mondatvariánsokat is találhatunk, melyeket az elmondottak alapján meg lehet keresni.�

A kérdés megválaszolásához oldjunk meg egy egyszerű feladatot!

19 of 117

A szórendi variációk jelentése II.

Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az

a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk?

Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba?

3. – …Nekem bezzeg nem, pedig sokszor kértem rá.

Marinak# Péter odaadta a könyvet.

A Marinak mögötti # jel azt jelenti, hogy az összetevő mögött szünetet tartunk.

vagy

Marinak# a könyvet odaadta Péter.

vagy

A könyvet Marinak# odaadta Péter.

Már a felsorolt három variációból is észrevehető, hogy azon szósorok illeszthetők be ebbe a szituációba, amelyekben a Marinak összetevő után szünetet tartunk (és az összetevőt emelkedő intonációval ejtjük).

4. – …

– Igen, odaadta.

Odaadta Péter Marinak a könyvet?

vagy

Péter a könyvet odaadta Marinak?

vagy

Marinak Péter odaadta a könyvet?

Az itt feltüntetett három szósoron kívül mindazok a mondatvariánsok ideilleszthetők, amelyek kérdések,

és amely mondatokban az igekötő az ige előtt áll (odaadta).

Ebből a szituációs feladatból világosan kiderül, hogy a szórenden kívül a hangsúlynak és a hanglejtésnek is jelentős szerepe van: a Marinak odaadta a könyvet Péter mondat nem ugyanazokban az esetekben használható, mint a Marinak# odaadta a könyvet Péter szósor.

20 of 117

A szórendi variációk jelentése III.

Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az

a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk?

Vizsgáljuk meg az előző szituációkban használhatónak bizonyult mondatok jelentését szituációnként egy-egy példát említve!

1. Péter odaadta a könyvet Marinak.

2. Péter adta oda a könyvet Marinak.

3. Marinak# Péter odaadta a könyvet.

4. Odaadta Péter Marinak a könyvet?

A mondatok jelentésének van egy olyan rétege, amely minden szósorban közös, de nyilvánvalóan van egy olyan jelentésréteg is, amely mindegyikben különböző, hiszen más-más szituációkban használhatóak.

Először vizsgáljuk meg azt, hogy mi a közös a szósorok jelentésében!

Mindegyik mondatban közös, hogy egy odaadási szituációt ír le, amelyben Péter az a személy, aki ad, a könyv az, amit ad, és Mari az a személy, akinek adja az adott dolgot.

Ismétlésképpen: a jelentésnek ezt a rétegét reprezentálják a hagyományos nyelvészeti ágrajzok a következőképpen:

Mit állítunk?

Odaadta / adta oda.

Ki adta oda?

Péter.

Mit adott oda?

A könyvet.

Kinek adta oda?

Marinak.

H _részes

21 of 117

A szórendi variációk jelentése IV.

Hogyan reprezentálható a közös jelentésréteg a transzformációs generatív nyelvészetben?

A generatív nyelvészet klasszikus X’

(azaz X vonás)

-elméletének keretében a következőképpen

jelenik meg az, hogy az igének milyen vonzatai vannak, azaz hogy mely elemek jelenlétét követeli meg a mondatban:

1. Péter odaadta a könyvet Marinak.

2. Péter adta oda a könyvet Marinak.

3. Marinak# Péter odaadta a könyvet.

4. Odaadta Péter Marinak a könyvet?

V’

adta

AdvP

oda

igekötő

Péter

valaki

a könyvet

valamit

Marinak

valakinek

Jelölések:

V ~ ige,

V’ ~ V első kiterjesztése,

X’ ~ X szintaktikai fej első kiterjesztése: X és a vonzatai

Adv ~ határozó(szó),

AdvP ~ határozói csoport,

XP ~ X csoport, X szintaktikai fej maximális kiterjesztése

Az igekötőt azért szükséges külön vonzatként felvenni, mert bizonyos szórendi variációkban elválik az igéjétől (lásd 2. mondat fent). Ez a nyelvészeti irányzat a szórendről is számot kíván adni, amelyhez a fentiek miatt szükséges az igekötőt önálló szintaktikai összetevőként feltételezni.

N ~ főnév,

NP ~ főnévi csoport.

Ez az ágrajzrészlet mind a 4 fenti mondat reprezentációjában �jelen van: így ábrázolható ebben a nyelvészeti paradigmában �az a jelentésréteg, amely mindegyik szósorban közös �(ki ad, mit ad, kinek adja).

Ismerkedjünk meg alaposabban

az említett X’-elmélettel!

A Péter főnévi kifejezés esetében az NP csak az első megközelítése ezen összetevő kategóriájának; �erre a problémára később visszatérünk. Ugyanez igaz a mondatban szereplő másik két főnévi kifejezésre, a könyvet, illetve Marinak szereplőkre is.

22 of 117

Az X’-elmélet I.

W’

X’

Y’

Z’

U’

Az X’-elméletnek az az intuíció az alapja, hogy a mondatot alkotó különböző szerkezetek egy X

azaz egy tetszőleges kategóriájú fej: pl. V (ige), N (főnév), A (melléknév), Adv (határozó(szó)) stb.

fej két lépcsőben történő bővítésével jönnek létre; mely lépések a szerkezet fejének kategóriájától függetlenül minden esetben hasonlóak. A bővítés során a fej kategoriális minősége megmarad, a bővítés lépéseit a vonásszám változásával jelezzük:

1. lépés: X fej mögött vesszük fel X vonzatait,

2. lépés: egyesítjük X’-t az X egy kitüntetett vonzatának befogadására képes ún. módosítói (más néven specifikálói) pozícióval,

melyekkel együtt X’-t alkot;

melyek együtt XP-t (azaz X”-t) alkotnak.

X innentől további vonzatok felvételére már nem képes, viszont a két lépcsőben kialakult XP beléphet egy másik szintaktikai fej (W) mellé annak bővítményeként,

mellyel együtt W’-t alkot,

Természetesen az ábrán szereplő YP-nek, ZP-nek és UP-nek is az X’-elméletnek megfelelő belső szerkezete kell legyen, például a következőképpen:

mely fölött WP is kell legyen.

YP belső szerkezete triviális, nem tartalmaz bővítményt,

ZP-nek csak a módosítói pozíciója van kitöltve egy RP-vel, melynek a belső szerkezete most nem érdekes (ezt jelöli a háromszög),

UP-nek pedig a módosítói pozíciója nincs kitöltve, az U’ alatt álló OP belső szerkezete pedig most nem érdekes.

A ’módosító’ és a ’specifikáló’ ugyanarra a pozícióra utal: egy ilyen helyzetben álló YP fölött közvetlenül XP-t találunk, míg mellette, „testvérként” X’ csomópontot.

Ebben a ppt-ben a módosító terminust fogom alkalmazni a két elnevezés közül, de néhányszor még meg fogom ismételni a specifikáló terminust is a biztonság kedvéért.

23 of 117

Az X’-elmélet II.

W’

X’

∅

Z’

∅

U’

A mozgatások

A figyelmes olvasó észrevehette, hogy egy helyen nem tettünk eleget az 1. lépésben lefektetett követelményeknek: a módosítói (azaz specifikálói) pozíciókban is egy-egy vonzat található, márpedig a vonzatokról kimondtuk, hogy az adott szintaktikai fej mögött kell „megszületniük”.

Ha azonban nem a módosítói pozícióban születnek ezek az összetevők, akkor hogy adunk számot a szórendről, hiszen ezek az elemek a fej előtt kell, hogy álljanak?

A megoldás: mozgatás.

A mozgatás a következőképpen történik:

1. Az elmozgó összetevő a születési helyén ún. nyomot (∅) hagy,

2. az elmozgó elemen megjelenik egy index,

az index a mozgatás végpontján is feltűnik az adott összetevőn, így válik az elemzés későbbi fázisaiban is azonosíthatóvá, hogy eredetileg kinek a bővítménye is volt.

Természetesen az eljárást minden mozgatásnál meg kell ismételni (más-más indexszel).

Így a hierarchikus viszonyokon kívül a szórendről is számot adhatunk.

megtörténik a mozgatás,

24 of 117

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? I.

Vizsgáljuk meg az egyik példamondatunkat, hogy milyen elemek tölthetik be a különböző mondatrészi funkciókat!

Péter

odaadta

Marinak

a könyvet.

Tekintsük először az alanyi funkciót!

Péteren kívül a következők jelenhetnek meg itt:

Egy fiú

A legjobb barátom

Géza testvére

Az a fiú, akit láttál

A következők azonban nem állhatnak Péter helyén ALANYként(!):

*Szeret

*Enni

*Nagyon

*Nem

*Fiú

Megfigyelhető, hogy az alany funkcióját nem egyszerűen egy főnév töltheti be, hanem bármilyen szócsoport, szószerkezet, amely egy névvel azonos értékű; vagyis amelyet egyetlen főnévvel (Péter) helyettesíteni lehet. Ebből világosan látszik, hogy a szóosztály, a szófaj fogalma szorosan összefügg a mondatbeli funkciók kitöltésével - ezért hivatkozik a generatív nyelvészet is a szintaktikai kategóriákkal ezekre a fogalmakra a mondatok reprezentálásakor.

Milyen elemek tölthetik be

a részeshatározói funkciót?

A Marinak elemen kívül (ismét) a következők jelenhetnek meg itt:

egy lánynak

a legjobb barátomnak

Géza testvérének

annak a lánynak, akit láttál

A következők azonban nem lehetnek részeshatározók (sem):

*szeret

*enni

*nagyon

*nem

*lánynak

Ilyen mondatokban részeshatározói helyzetben is olyan összetevők állhatnak, mint alanyi pozícióban. Fókuszos mondat esetén viszont az utolsóként szereplő lány is elképzelhető lenne ilyen szerepben: Péter lánynak adta oda a könyvet (nem fiúnak)).

Mi a helyzet a tárgyi funkcióval?

A könyvet összetevő helyén például a következők jelenhetnek meg:

a legjobb írását.

Géza könyvét.

azt a regényt, amit olvastál.

Tivadart.

(pl. hogy etesse meg)

Az egy fiút összetevő csak azért nem szerepelhet itt, mert határozatlan volta nem kompatibilis az ige határozott ragozásával (az igét a tárggyal határozottságban egyeztetni kell ~ alanyi-tárgyas ragozás). Rejtett birtokost tartalmazva azonban már megfelelő:

egy fiát.

Tárgyként (is) elképzelhetetlenek azonban az alábbiak:

*szeret

*enni

*nagyon

*nem

*fiút

A mondatban vannak tehát olyan funkciók, amelyeket csak bizonyos típusú főnévi csoportok tölthetnek be. Ezek után nézzük meg, hogy mi a helyzet az igével!

25 of 117

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? II.

Az ige

A főnevekkel kapcsolatban megfigyelhettük, hogy ha egy mondatban kicseréljük Péter-t Gézá-ra vagy a fiú-ra, az a mondat szerkezetében nem okoz változást.

Péter

szereti a tésztát.

Géza

A fiú

Ha azonban a mondat igéjét cseréljük ki valamelyik másikra, akkor (legtöbbször) máson is változtatnunk kell, hogy grammatikus mondatot kapjunk.

Tegnap

odaadta

Péter Marinak a könyvet. (vki, vkinek, vmit)

találkozott

Péter Marival. (vki, vkivel)

várt

Péter Marira. (vki, vkire)

havazott.

(nincs vonzata)

Az ige megszabja, hogy közvetlen környezetében mi fordulhat elő. Nemcsak azt írja elő, hogy tárgy, részeshatározó vagy más vonzat kell-e mellé, hanem azt is, hogy legyen-e alanya. Ezért tekintik immár nemcsak a generatív, de a hagyományos nyelvészek is (lásd Magyar grammatika (Keszler 2000)) az igét a mondat központi kategóriájának, és az alanyt neki alárendelve, vonzatként jelenítik meg (ha van).

Az ige központi jellegét és vonzatelőíró képességét a mondat alsóbb szintjein (igenévként) is megőrzi:

Nem érdemes

odaadni Marinak a könyvet.

találkozni Marival.

várni Marira.

26 of 117

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? III.

A melléknév

A funkciók vizsgálata kapcsán ejtsünk néhány szót a melléknevekről is!

A két legfontosabb melléknévi szerep:

1. szabad bővítmény a főnévi szerkezetekben (hagyományosan szólva: jelző);

2. a propozíció része (hagyományos terminussal élve: a névszói-igei állítmány része).

1. Főnévi szerkezetekben: a névelő és a főnév között találjuk:

kedves

emberek

nagyon barátságos

Gézánál is erősebb

2. A propozíció részeként a van, marad stb. igék mellett fordul elő:

Hugó

kedves

volt / maradt.

nagyon barátságos

Gézánál is erősebb

Megjegyzés: a van a fenti szerkezetekben jelen idő kijelentő mód 3. személyben nem jelenik meg hangtanilag, ám az Alberti–Medve-modellben az üres alakját ezen szerkezetekben is feltételezik (pl. Hugó kedves / nagyon barátságos).

27 of 117

Szintaktikai kategóriák

S: mondat

A generatív mondattanban az ábrákban a szófaji kategóriákkal nagyjából egybeeső ún. szintaktikai kategóriák jelennek meg. Ezek az X’-elmélet értelmében mindig ugyanazokon a bővülési lépéseken mennek keresztül, míg teljes frázissá (azaz XP-vé) nem válnak.

Az elmélet univerzális voltából kifolyólag a szintaktikai kategóriákat jelölő címkék minden nyelv esetében egységesek, a latin vagy az angol elnevezésüket tükrözik. A kategorizálás maga azonban kicsit eltérő lehet modellenként; �itt a PTE BTK-n tanított Alberti–Medve-féle rendszert mutatjuk be.

V: ige (áll, eszik, jelent, kell, fog)

N: főnév (kutya, Péter)

D: névelő (a(z), O)

Det: determináns (egy, öt, minden, nagyobbik, melyik)

A: melléknév és melléknévi igenév (kedves, bemutatandó, hajlandó)

Adv: határozószó (tegnap, kissé); határozói igenév (lopva, kapkodván); igekötő (le, össze); névutó (mellett, keresztül); -an/-en képzős szó (lassan, szépen); nagyon; -ul/-ül képzős szó (magyarul, kínaiul)

Inf: főnévi igenév (menni, aludni, mennem, aludnotok)

C: kötőszó (és, vagy, de, hogy)

28 of 117

2. rész

Az Alberti–Medve-modell (2002/2005) ismertetése

Alberti Gábor & Medve Anna (2002/2005): �Generatív grammatikai gyakorlókönyv I-II.�(II-V. fejezetek)

valamint

Alberti Gábor (2006): �Generatív grammatikai gyakorlókönyv III.�alapján

29 of 117

2.1. A semleges mondat

30 of 117

Semleges mondatok 1. Vonzat nélküli igék

Kezdjük az elemzéseket egy nagyon rövid szósorral.

(1) a. Hajnalodik.

Elemzési lépések:

1. Először mindig keressük meg az igét.

2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt.

hajnalodik

V’

3. Az elemzés utolsó lépése: a mondat jelének kitétele: S.

S =

Mivel a hajnalodik igének nincs egyetlen vonzata sem, így a V fej triviálisan bővül V’-sá,

majd VP-vé.

31 of 117

Semleges mondatok 2.

Kicsit bonyolultabb…

(1) b. Szemerkél az eső.

Elemzési lépések (ismétlés):

1. Keressük meg az igét.

2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt.

szemerkél

V’

valami

az eső

A szemerkél igének egyetlen vonzata van: az, ami szemerkél, jelen esetben az eső.

Az eső egy főnévi kifejezés, így első ránézésre NP kategóriába sorolnánk. Érdekes módon azonban a névelős főnévi szerkezetekben a névelő az, amely meghatározza az adott főnévi kifejezés mondatban elfoglalt lehetséges pozícióit, így szintaktikailag a főnév fogja a névelőt bővíteni (a határozott névelőnek minden esetben egyetlen NP kategóriájú vonzata lesz), nem pedig fordítva. Ezért lesz az eső kategóriája DP.

Egy névelő és egy főnév kapcsolatából álló DP szerkezete tehát mindig a következőképpen alakul.

32 of 117

A határozott névelőből és főnévből álló DP-k �belső szerkezete

D’

N’

eső

Térjünk vissza az elemzett mondatunkhoz, bemásolva a DP helyére az itt látható szerkezetet.

33 of 117

Semleges mondatok 3.

(1) b. Szemerkél az eső.

Elemzési lépések (ismétlés):

1. Keressük meg az igét.

2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt.

szemerkél

V’

3. Az elemzés utolsó lépése: a mondat jelének kitétele: S.

S =

Mivel a szemerkél igének nincs kitöltve a módosítói (azaz a specifikálói) pozíciója, így a V’ triviálisan bővül VP-vé.

D’

N’

eső

az eső

34 of 117

Semleges mondatok 4.

(1) c. Megérkezett a vonat.

1. Keressük meg az igét.

2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt.

érkezett

V’

5. Az elemzés utolsó lépése: a mondat jelének kitétele: S.

S =

Mivel az igekötő nem minden mondatban előzi meg az igei fejet (érkezett), vagy nem közvetlenül előzi azt meg, így szintaktikailag külön összetevőként kezeljük (hogy minden mondatvariánsról számot tudjunk adni), és az X’-elméletnek megfelelően a feje mögött vesszük fel vonzatként.

D’

N’

vonat

AdvP

3. Az igekötő azonban szórendileg nem az igei fej mögött áll, hanem előtte, kifejezendő a mondat befejezett aspektusát. Ezért az igekötőt elmozgatjuk a VP módosítói (=specifikálói) pozíciójába, a születési helyén csak egy nyomot hagyva.

meg

AdvP

meg

∅

4. Tegyük ki a mozgatás kezdő- és végpontjára is az összetevők azonosságát jelző indexet.

Az eddig tárgyalt szósorok a semleges mondatok ún. thetikus mondat alkategóriájába tartoznak, melyek általában valamilyen világállapotot írnak le, kiemelt szereplő nélkül. Mielőtt rátérnénk a semleges mondatok másik alcsoportjára, a kategorikus mondatokra, nézzük meg röviden a főnévi kifejezések belső szerkezetét.

valami

igekötő

35 of 117

A DP-k belső szerkezete 1. A vonzatok

D’

N’

könyv

Kiindulópontként vegyünk egy nagyon egyszerű DP-t, és lássuk annak belső szerkezetét.

(2) a. a könyv

Az igékhez hasonlóan a főneveknek is lehetnek vonzataik, melyeket az X’-elméletnek megfelelően az N’ alatt az N fej mögött veszünk fel. Lássunk egy ilyen szerkezetet.

(2) b. a könyve a fiúnak a Balatonról

Mindkét vonzat névelős főnév, vagyis DP kategóriájú elem.

Mivel ezek belső szerkezete azonos a mátrix főnév (a könyv) belső szerkezetével, ezeket a DP-ket itt most nem fejtjük ki, csupán egy háromszöggel jelöljük, hogy az adott kifejezés nem triviális belső szerkezetű.

könyve

a fiúnak

a Balatonról

A (2b) szerkezetnek azonban van egy ennél természetesebb szórendje: �a fiúnak a könyve a Balatonról. �Lássuk most ennek a szósornak a szerkezetét.

valakinek

valamiről

36 of 117

A DP-k belső szerkezete 2. Mozgó vonzatok

D’

N’

(2) c. a fiúnak a könyve a Balatonról

Az egyetlen különbség a (2b)-ben látott szerkezethez képest a birtokos (a fiúnak) DP pozíciója. Ezúttal ez nem marad az N’ alatt, hanem a határozott névelőt megelőzve a DP módosítói (=specifikálói) pozíciójába kell mozgatni.

(2) d. a fiú könyve a Balatonról

A -nAk ragos (vagy más néven hosszú) birtokos tipikus helye tehát a DP-módosító.

A birtokos azonban megjelenhet jelöletlen formában is: a fiú könyve a Balatonról. Lássuk most ezt a szerkezetet.

könyve

a fiúnak

a Balatonról

Ebben az esetben a birtokos a fiú alakban születik meg az N’ alatt, majd onnan az NP-módosítójába kell mozgatni. Ezt a mozgatást érdemes jól megjegyezni, mert ennek a birtokosnak ez az egyetlen lehetséges helye a szerkezetben.

∅

a fiúnak

a fiú

Mivel pedig két névelő nem jelenhet meg egymás mellett, így az első (külső) hangtanilag törlődik.

A főnévi szerkezetekben azonban a vonzatokon kívül tipikusan megjelennek ún. szabad bővítmények is. Először lássuk általánosságban, mik ezek az elemek, majd ezután vizsgáljunk meg ilyen elemeket (is) tartalmazó főnévi csoportokat.

37 of 117

A szabad bővítmények kezelése I.

A mondatokban nemcsak vonzatok fordulnak elő, amelyeknek a jelenlétét régensük, egy adott szintaktikai fej követeli meg,

hanem úgynevezett szabad bővítmények is.

Egy mondat grammatikusságát nem befolyásolja, hogy tartalmaz-e szabad bővítményt: ha egy szósor agrammatikus, akkor hiába teszünk bele ilyen elem(ek)et, attól nem válik grammatikussá; ha pedig elhagyunk egy ilyen összetevőt, attól egy korábban grammatikus mondat nem lesz agrammatikus.

A szabad bővítménynek a szerkezetben való megjelenése nem befolyásolja azon összetevő bővítési sajátosságait, amelyhez csatlakozik:

ha egy főnevet már bővítettünk egy jelzővel:

pl. a dán lány,

attól az még további jelzőkkel is bővíthető:

pl. a szőke dán lány,

Ugyanez a vonzatokra már nem érvényes:

ha egy adott mondat már tartalmaz például alanyt:

pl. Péter kedveli Julit,

akkor ez további alanyi vonzattal már nem bővíthető:

pl. *Péter kedveli Julit Mari.

a kedves szőke dán lány.

38 of 117

A szabad bővítmények kezelése II.

Az X’-elméletben a szabad bővítményekre az úgynevezett csatolási műveletet alkalmazzuk, melynek lényege, hogy nem növeli a vonásszámot: �alkalmazása után ugyanazon kategória ugyanazon kiterjesztését kapjuk vissza, �amely a csatolás előtt volt. Így biztosítható a művelet rekurzivitása, �azaz az, hogy újra és újra elvégezhető.

A csatolás általánosan megfogalmazott szabálya:

Xⁿ → YP Xⁿ

vagyis csatolás bármilyen kategória (X) bármilyen kiterjesztettségi fokán (X, X’, XP) elvégezhető, és az eredeti kategória eredeti kiterjesztettségi fokát kapjuk vissza.

Ahogyan azt a későbbiekben látni fogjuk, tipikusnak az XP-re, tehát �a teljes frázisra való csatolás tekinthető, de a főnévi kifejezéseknél �az N’ megismétlése a leggyakoribb csatolási művelet.

39 of 117

A DP-k belső szerkezete 3. A melléknévi jelzők

D’

N’

barátnője

A főnévi szerkezet legtipikusabb szabad bővítménye a melléknévi / melléknévi igenévi jelző. Az Alberti–modellben mindkettőnek AP a kategóriája. Lássunk egy ilyen szerkezetet.

(3) a. a fiú kedves szőke dán barátnője

Ahogyan az a szórendből kiderül, ezek a szabad bővítmények a jelöletlen (vagy rövid) birtokos és a főnévi fej között állnak. Ezért N’-ra csatoljuk őket.

∅

a fiú

N’

kedves

N’

szőke

N’

dán

barátnője

∅

A szóban forgó AP-k belső szerkezete triviális, vagyis csak A’-t és A fejet tartalmaz. Lássuk ezt a kedves esetében.

A (3a) szerkezetből már ismerjük a rövid birtokos és a főnévi fej pozícióját.

A’

kedves

Ezeket a triviális szerkezeteket ettől kezdve nem fejtjük ki.

40 of 117

A DP-k belső szerkezete 4. A számnevek

D’

N’

barátnője

(3) b. a fiú két nagyon kedves barátnője

a / O

DetP

a fiú

∅

A főnévi szerkezet másik jellemző bővítménye a számnév.

Ahogyan az a szórendből kiderül, a számnevek is a jelöletlen (vagy rövid) birtokos és a főnévi fej között állnak. Ezért az AP-khez hasonlóan ezeket is N’-ra csatoljuk.

barátnője

∅

két

N’

nagyon kedves

Mivel az egy is ebben a számnévi pozícióban bukkan fel (a fiú egy nagyon kedves barátnője), így ezt sem a

Nézzük meg a nagyon kedves AP belső szerkezetét. A kedves melléknévnek a nagyon szabad bővítménye, így azt is csatoljuk, méghozzá az AP-re.

AdvP

nagyon

kedves

A D fejben vagy egy hangtanilag törlődő határozott névelőt feltételezünk (ha pontosan két barátnője van a fiúnak), vagy Szabolcsi Anna (1992) nyomán egy hangtanilag nem realizálódó határozatlan névelőt (O),

ha sok barátnő közül kettőről beszélünk.

A nagyon kedves egy nem triviális AP, melyet a korábban látottaknak megfelelően szintén az N’-ra csatolunk.

Az Alberti–Medve-modellben ez is szabad bővítményként van kezelve, a kategóriája pedig DetP. Lássunk egy ilyen szerkezetet.

Rajzoljuk le az ismert elemeket ágrajz formájában.

D alatt ábrázoljuk, hanem DetP-nek tekintjük.

41 of 117

A DP-k belső szerkezete 5. A mutató névmás

D’

N’

könyvét

a fiúnak

(3) c. a fiúnak ezt a könyvét

∅

A főnévi fejjel számban és esetben egyeztetést mutató mutató névmás szintén jellegzetes szabad bővítmény a DP-ben. Lássunk egy ilyen szerkezetet.

Rajzoljuk le ágrajz formájában az ismert elemeket.

D’

ezt

Ezt a fajta mutató névmást DP-ként kategorizálják a szerzők, ám ennek belső szerkezetét nem fejtik ki, mivel ebben a modellben névmások belső szerkezetével nem foglalkoznak.

A szerkezet szórendje alapján ez az elem a -nAk ragos (vagy hosszú) birtokos után, de a határozott névelő előtt jelenik meg. Ezért számára az Alberti–Medve-modellben a D’-ra csatolt pozíciót javasolták a szerzők.

42 of 117

Semleges mondatok 5. Kategorikus mondatok

(4) a. Peti elénekelte a Himnuszt.

1. Keressük meg az igét.

2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt.

énekelte

V’

5. Az elemzés utolsó lépése: a mondat jelének kitétele: S.

S =

D’

N’

Himnuszt

AdvP

3. Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítói pozíciójába, számot adva ezzel a mondat befejezett aspektusáról.

AdvP

∅

4. A kategorikus mondatok lényege, hogy akiről/amiről a mondat állítást tesz, az a mondat elején jelenik meg. Ez a vonzat a legtöbb esetben az alany, akárcsak ebben az esetben. Mozgassuk tehát a mondat alanyát a mondat élére, Topik pozícióba (TP). Az itt megjelenő összetevőre (jelenleg Petire) igaz az állítás, hogy elénekelte a Himnuszt. Hogy más is megtette-e ezt, azt nem tudjuk meg ebből a mondatból.

valaki

igekötő

valamit

∅

Peti

Kezdjük a kategorikus mondatok tárgyalását egy viszonylag egyszerű mondattal.

T’

Peti

op szubj

A TP fejében egy hangalak nélküli operátor (op szubj ’természetes szubjektum operátor’) jelenik meg, mely arra utal, hogy a módosítóban álló vonzat volt az, melyet az ige kiválasztott, hogy semleges esetben előzze őt meg.

Egy rövid megjegyzés a Peti DP belső szerkezetéről: ebben a szerkezetben a D fej alatt egy hangtanilag törlődő névelő bukkan fel, egyébként a szerkezete azonos a tárgyi DP (a Himnusz) belső szerkezetével. Innentől fogva az ennyire egyszerű DP-k belső szerkezete nem lesz kifejtve, még háromszög sem jelöli majd ezt a fajta egyszerű belső szerkezetet.

D’

N’

Peti

43 of 117

Semleges mondatok 6. Nem minden alany, ami op szubj

(4) b. Petit érdekli a nyelvészet.

Nem minden kategorikus mondat olyan, amelyben az ige az alanyát jelöli ki arra, hogy semleges esetben előzze őt meg. A Péternek tetszik Mari vagy a Petit érdekli a nyelvészet szósorokban például a -nAk ragos, illetve a tárgyi vonzat van kijelölve erre a szerepre.

Lássuk ez utóbbi mondat szerkezetét, elindulva az igétől és annak vonzataitól.

érdekli

V’

Végül az elemzés utolsó lépése továbbra is a mondat jelének kitétele: S.

S =

a nyelvészet

Ezúttal nincs igekötő a mondatban, így a V’ triviálisan bővül VP-vé.

Ezúttal a tárgyi vonzat az, ami a legtöbb magyar anyanyelvi beszélő számára semleges esetben az ige előtt jelenik meg, vagyis ez a mondat alapesetben Petiről tesz egy állítást, nem a nyelvészetről.

valakit

valami

∅

Petit

T’

Petit

op szubj

44 of 117

Semleges mondatok 7.

Kategorikus mondatok és szabad bővítmények

(4) c. Tegnap Peti szépen elénekelte a Himnuszt.

Induljunk ki a Peti elénekelte a Himnuszt mondatból, melynek már ismerjük a szerkezetét.

A szépen módhatározó a VP-re csatolódik.

énekelte

V’

Ezzel elkészültünk a (4a) mondathoz tartozó ágrajz elkészítésével.

S =

a Himnuszt

AdvP

A tegnap szabad mondathatározóként a mondat aktuális „tetejére”, jelen esetben TP-re csatolódik.

AdvP

∅

A mondatszerkezetekben is megjelenhetnek szabad bővítmények.

Lássuk a (4b) Peti elénekelte a Himnuszt mondatnak egy ilyen módon bővített változatát.

T’

Peti

op szubj

AdvP

szépen

S =

AdvP

tegnap

45 of 117

Hangalakot nem öltő vonzatok: pro 1.

(5) a. Kedvellek.

A generatív nyelvészetben nemcsak a hangalakkal nem rendelkező alanyt jelöljük az ábrákon, hanem minden más olyan vonzatot, mely számban és személyben, illetve határozottságban egyeztet azzal az elemmel, amihez tartozik. Ezen hangalak nélküli vonzatok jelölésére vezették be �a pro (’kis pro’) elemet.

Kezdetnek tekintsük a következő nagyon egyszerű mondatot.

kedvellek

V’

Végül az elemzés utolsó lépése továbbra is a mondat jelének kitétele: S.

S =

Ezúttal nincs igekötő a mondatban, �így a V’ triviálisan bővül VP-vé.

Ennek az igének tehát két vonzata van: [valaki, valakit]. Ezek közül azonban egyik sincs hangtanilag kifejezve, viszont az igén lévő -lAk toldalék utal arra, hogy én vagyok az, aki kedvel valakit, és te vagy az, akit kedvelek.

valaki

valakit

pro én

Lássuk az igét és a vonzatait.

pro téged

Ezen DP-k tehát pro-k lesznek, melyekhez mindig azt kell még odaírni, amilyen alakban az adott elem az adott pozícióban kimondható lenne (jelen esetben én, illetve téged).

46 of 117

Hangalakot nem öltő vonzatok: pro 2.

(5) a’. Szerintem el kellene jönnöd a koncertemre.

Nemcsak ige mellett jelenhet meg azonban pro. A magyarban lehetséges másik három pro áttekintéséhez lássuk a következő mondatot.

Lássuk az igét és a vonzatait.

kellene

V’

Végül az elemzés utolsó lépése: S.

S =

AdvP

Az alanyszerű vonzat (valakinek) személye a főnévi igenévi fejen lévő személyragból derül ki, ezért ez alá a DP alá pro neked írandó.

A koncertemre N fejnek van egy el nem hangzó birtokosa, melynek számát és személyét a főnévi fejen megjelenő személytoldalék mutatja (az én koncertemről van szó). �Ez is pro-ként jelenik meg, melyet nekem formában tudunk (valamennyire) ezen a helyen kimondani.

valami (egy esemény)

igekötő

InfP

eljönnöd a koncertemre

Az eljönnöd egy (igekötős) személyragozott főnévi igenév, kategóriája InfP.

pro neked

Tekintsük az InfP belső szerkezetét.

Inf’

Inf

jönnöd

valakinek

valahová

a koncertemre

Következőnek nézzük meg a koncertemre DP belső szerkezetét.

D’

N’

koncertemre

pro nekem

Az igekötő először InfP módosítójába mozog �(vö. Nem kellene eljönnöd a koncertemre),

∅

AdvP

∅

majd a szórend tanúsága szerint onnan a VP módosítójába kerül.

AdvP

A szerintem egy névutós kifejezés, mely szabad bővítményként a VP-re csatolódik. Ebben a keretben a névutós kifejezéseknek AdvP a kategóriája.

Adv

szerintem

A szerintem szintén tartalmaz egy pro-t (én vagyok, aki szerint valamit kellene tenned); ezt a DP-t az Adv-fej mögött vesszük fel, és pro nekem formában adjuk meg.

Adv’

AdvP

szerintem

pro nekem

47 of 117

Hangalakot nem öltő vonzatok: pro 3.

(5) b. Módosították a törvényt.

Még egy típusa van a személyraggal kifejezett vonzatnak: az általános alany.

Tekintsük a következő mondatot.

módosították

V’

Végül az elemzés utolsó lépése továbbra is a mondat jelének kitétele: S.

S =

Ezúttal nincs igekötő a mondatban, �így a V’ triviálisan bővül VP-vé.

Ennek az igének tehát két vonzata van: [valaki, valamit], melyek közül az alany nincs hangtanilag kifejezve. Az igén lévő személytoldalékot ebben az esetben úgy lehetne feloldani, hogy �’a képviselőtestület tagjai’, de hogy pontosan kikről van szó, az ebben az esetben egyszerűen nem érdekes (vagyis az, hogy pontosan kik nyomták meg szavazáskor az ‚igen’ gombot, az az egyszerű ember számára irreleváns). Éppen ezért nem pro ők kerül az alanyi DP alá, hanem az általános alanyt kifejező �pro arb. Ezek azok a szósorok, melyeket sok nyelvben passzív szerkezettel lehet a legjobban visszaadni.

valaki

valamit

pro arb

Lássuk az igét és a vonzatait.

a törvényt

48 of 117

Hangalakot nem öltő vonzatok: pro 4.

(5) b’. Kirabolták a bankot.

Az általános alany sokszor nem úgy értelmezendő, hogy ’nem érdekes, hogy ki tette az adott dolgot’, hanem úgy, hogy ’nem tudjuk, ki volt az elkövető’.

Lássunk erre is egy példát.

rabolták

V’

Végül az elemzés utolsó lépése továbbra is a mondat jelének kitétele: S.

S =

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítói pozíciójába.

Ezen mondat esetében nagyon is érdekelne minket az elkövető személye, de nincs róla információnk. Érdekes, hogy a többes szám 3. személy ellenére még azt sem lehet tudni, hogy egy vagy több ember rabolta-e ki a bankot.

valaki

valamit

pro arb

Vegyük fel az igét és a vonzatait.

a bankot

igekötő

AdvP

∅

AdvP

49 of 117

Hangalakot nem öltő vonzatok: PRO 1.

(5) c. Szeretnék felkelni.

Lássuk a következő mondatot.

A főnévi igenév melletti alanyi PRO és az ige melletti alany kötelező azonosságát ezúttal is indexszel fejezzük ki.

szeretnék

V’

Végül az elemzés utolsó lépése továbbra is a mondat jelének kitétele: S.

S =

InfP

Ezúttal nincs kitöltve a VP módosítói pozíciója, így a V’ triviálisan bővül VP-vé.

Nézzük meg az InfP belső szerkezetét.

valaki

valamit (csinálni)

pro én

Lássuk az igét és a vonzatait.

felkelni

Az Inf’ alatt azért van egy alanyi vonzat is feltüntetve, mert a (fel)kel igének van alanya, és ez vonzat nem tűnik el, csak hangtanilag kifejezhetetlenné válik, mivel kötelezően azonos a szeretnék ige alanyi vonzatával.

Szám- és személytoldalék nincs ezúttal a főnévi igenéven, a szóban forgó alany nem is mondható itt ki, szemben az ige melletti alannyal. Erre a típusú vonzatra vezették be a PRO (’nagy pro’) jelölést.

Inf’

Inf

kelni

igekötő

valaki

AdvP

fel

PRO

∅

A főnévi igenév igekötője felmozog az InfP módosítójába; onnan ezúttal nem mozog tovább.

fel

AdvP

50 of 117

Hangalakot nem öltő vonzatok: PRO 2.

(5) c. Szeretnék felkelni.

A szeret ige feltételes módú alakjai annyiból nagyon érdekesek a magyarban, hogy a főnévi igenévhez tartozó igekötő (jelen esetben a fel) két helyen is megjelenhet bennük úgy, hogy mindkét változat semleges. Az (5c)-n kívül tehát az (5d) mondat is tökéletes és semleges a magyarban.

A két verzió között az a különbség, hogy a főnévi igenév igekötője az (5d) esetében tovább mozog az InfP módosítójából a VP módosítójába.

szeretnék

V’

S =

InfP

A magyarban az igék vagy az (5c)-ben látott mintázatot követik, és nem „rabolják el” a főnévi igenevük igekötőjét (lásd pl. Utálok felkelni vs. *Fel utálok kelni),

pro én

Érdemes az (5c) Szeretnék felkelni variánsból kiindulni, melynek az imént ismertük meg a szerkezetét.

Inf’

Inf

kelni

AdvP

PRO

∅

fel

AdvP

(5) d. Fel szeretnék kelni.

∅

AdvP

fel

vagy az (5d) mintázatot követik, ekkor a főnévi igenevük igekötőjét a saját VP módosítójukban jelenítve meg (pl. Fel akarok kelni, Fel kell kelnem).

51 of 117

Hangalakot nem öltő vonzatok: PRO 3.

(5) e. Belépve a boltba megpillantottam Marit.

Az igenevek közül PRO-t a főnévi igeneveken kívül a határozói igenevekben feltételeznek még az Alberti–Medve (2002/2005) modell szerzői.

Fejtsük ki a határozói igeneves szerkezetet.

pillantottam

V’

Végül az elemzés utolsó lépése: S.

S =

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítói pozíciójába.

Vegyük fel az igét és a vonzatait.

valaki

valakit

pro én

Lássunk egy határozói igenevet tartalmazó mondatot.

Marit

A belépve a boltba határozói igeneves szerkezet, melynek ebben a rendszerben AdvP a kategóriája, szabad bővítményként kapcsolódik be a mondatszerkezetbe, így a VP-re csatoljuk.

PRO

∅

Mivel a (be)lép igének van alanya, ezt a (be)lépve határozói igenév mellett is feltüntetjük.

AdvP

meg

igekötő

meg

AdvP

belépve a boltba

Adv’

Adv

lépve

igekötő

AdvP

valaki

valahová

a boltba

Ez azonban itt nem mondható ki soha, így PRO-t írunk alá.

Ezen a DP PRO-n azonban a főnévi igenéven belüli PRO-tól eltérően nincs index; �a szabad bővítményeken belüli alany vonatkoztatása ugyanis nem a szintaxisban dől el: lásd pl. Egy padon ülve láttam Marit. Ki ült a padon? Én? Mari? Mindketten?

Mozgassuk el a határozói igenév igekötőjét (be) az AdvP módosítójába.

∅

AdvP

52 of 117

Folyamatos aspektus

(5) f. Éppen mentem haza(felé).

A semleges mondatok tárgyalását zárjuk egy olyan szósorral, ahol nem befejezett az aspektus.

Tekintsük a következő mondatot.

mentem

V’

Végül az elemzés utolsó lépése továbbra is a mondat jelének kitétele: S.

S =

Mivel a mondat aspektusa nem befejezett, az igekötő V’ alatt marad,

Ebben a mondatban az előző, igekötőt tartalmazó mondatokkal ellentétben nem befejezett az aspektus; angolul past continuos igeidőt szerepelne a megfelelő mondatban (I was walking home [when something happened]).

igekötő

valaki

AdvP

haza(felé)

Lássuk az igét és a vonzatait.

pro én

a V’ pedig triviálisan bővül VP-vé.

AdvP

éppen

Az éppen szabad bővítményként rácsatolódik a VP-re.

53 of 117

A semleges mondat legfontosabb kérdéseinek tárgyalása után térjünk rá a nem-semleges mondatokra.

54 of 117

2.2. A nem-semleges mondat

55 of 117

Nem-semleges mondatok 1. Kiindulópont és op topik

(6) a. Peti elénekelte a Himnuszt.

énekelte

V’

S =

a Himnuszt

AdvP

∅

A magyarban azonban nemcsak az ige által kijelölt vonzat jelenhet meg ilyen pozícióban és nagyjából hasonló jelentéssel. Lássuk a (6a) mondat egy variánsát.

∅

Peti

Induljunk ki egy már ismert semleges mondat szerkezetéből.

T’

Peti

op szubj

Idézzük fel, mit fejez ki a Topik (TP) fejében álló op szubj. Azt mutatja, hogy a TP módosítójában álló összetevőre (jelen esetben Petire) igaz az állítás, hogy elénekelte a Himnusz; hogy más is megtette-e ezt, azt nem tudjuk meg ebből a mondatból. Ezen kívül azt is megtudjuk a T fejében álló op szubj-ból, hogy a módosítóban álló vonzat volt az, melyet az ige kiválasztott, hogy semleges esetben előzze őt meg.

(6) b. A Himnuszt elénekelte Peti.

A (6b)-ben az alany a V’ alatt marad,

és a tárgy (a Himnuszt) az, ami a mondat elejére kerül.

∅

a Himnuszt

A Himnuszt összetevő azonban nem az a vonzat, amit az ige kijelölt, hogy semleges esetben előzze őt meg (ez ugyanis továbbra is az alany, a Peti), így a TP fejében sem lehet op szubj az operátor.

A jelentés nagyjából azonos azzal, mint amit a semleges esetben előre mozgó vonzat esetében tapasztalhattunk: a Himnuszra igaz, hogy Peti elénekelte azt, de hogy mást is elénekelt-e, azt nem tudjuk meg ebből a mondatból.

Az Alberti–Medve-modellben ilyenkor használják az op topik operátort.

op topik

56 of 117

Nem-semleges mondatok 2. Több topik

énekelte

V’

S =

AdvP

∅

Kiindulópontként vegyük az előző mondatot.

∅

Peti

T’

A (6b) verzióban (a korábbi (6a)-val megegyező módon) egyetlen DP vonzat jelent meg az ige előtt. Azonban a magyarban az is lehetséges, hogy az ige mindkét DP vonzata az ige elé kerüljön. �Lássunk egy ilyen mondatvariánst.

(6) b. A Himnuszt elénekelte Peti.

∅

a Himnuszt

op topik

(6) c. Peti a Himnuszt elénekelte.

A (6c)-ben az alanyi vonzat (Peti) is az ige elé kerül. �Ezt a korábbi (6a) kapcsán látottakat alapján úgy lehet megoldani, ha az ő számára is építünk egy topikot, csak ennek a fejébe természetes szubjektum operátort (op szubj) helyezünk.

T’

op szubj

Peti

S =

57 of 117

Nem-semleges mondatok 2. Több topik

énekelte

V’

AdvP

∅

T’

∅

a Himnuszt

op topik

(6) c. Peti a Himnuszt elénekelte.

A (6c)-ben az alanyi vonzat (Peti) is az ige elé kerül. Ezt a korábbi (6a) kapcsán látottakat alapján úgy lehet megoldani, ha az ő számára is építünk egy topikot, csak ennek a fejébe természetes szubjektum operátort (op szubj) helyezünk.

T’

op szubj

Peti

Természetesen az is lehetséges, hogy az alanyi és a tárgyi vonzat fordított sorrendben előzze meg az igét. Ezt a variánst mutatja a (6d) mondat.

(6) d. A Himnuszt Peti elénekelte.

A (6d) mondat reprezentációja csak annyiból különbözik a (6c) variánsétól, hogy a két TP-t meg kell cserélni. �A topikok tehát felcserélhetőek egymással.

a Himnuszt

op topik

Peti

op szubj

Azaz a (6d)-ben először jön a tárgyi vonzat (a Himnuszt) tartalmazó TP,

a T fejében az op topik operátorral,

és ezt követi az alanyi vonzat (Peti),

a T fejében az op szubj operátorral.

58 of 117

Nem-semleges mondatok 3. Kontrasztív topik

(6) a. Peti elénekelte a Himnuszt.

énekelte

V’

S =

a Himnuszt

AdvP

∅

A (6a) mondatnak már ismerjük a szerkezetét: az alanyi vonzat TP módosítóban áll, melynek fejében egy természetes szubjektum operátor (op szubj) foglal helyet.

∅

Ismét induljunk ki egy már ismert semleges mondat szerkezetéből.

T’

Peti

op szubj

(6) e. Peti # elénekelte a Himnuszt.

Ezt a szósort azonban mondhatjuk más hangsúlymintázattal is: ha az alanyi vonzatot (Peti) emelkedő intonációval ejtjük, és a mondat többi részétől egy kis szünettel (’#’) választjuk el, akkor egy más jelentéstartalmú szósort kapunk.

Ekkor a mondat azt jelenti, hogy Petire igaz az állítás, miszerint elénekelte a Himnuszt, ám a releváns halmazban, azaz a szóba jöhetők halmazában biztosan van legalább egy olyan elem, akire az állítás nem igaz.

op ktopik

Az Alberti–Medve-modellben ennek a jelentésárnyalatnak a kifejezésére használják a kontrasztív topik (op ktopik) operátort.

A (6a) semleges mondat és a jelenleg tárgyalt (6e) variánsa között tehát mindössze annyi az ágrajzbeli különbség, hogy az utóbbinál a T fejben egy kontrasztív topik operátor foglal helyet op szubj helyett.

59 of 117

Nem-semleges mondatok 3. Kontrasztív topik

énekelte

V’

S =

a Himnuszt

AdvP

∅

A (6a) mondatnak már ismerjük a szerkezetét: az alanyi vonzat TP módosítóban áll, melynek fejében egy természetes szubjektum operátor (op szubj) foglal helyet.

∅

T’

Peti

(6) e. Peti # elénekelte a Himnuszt.

op ktopik

Az Alberti–Medve-modellben ennek a jelentésárnyalatnak a kifejezésére használják a kontrasztív topik (op ktopik) operátort.

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy kontrasztív topikként a mondat szinte bármelyik összetevője funkcionálhat; ha ezt a jellegzetes emelkedő intonációt és kis szünetet érzékeljük, illetve azt a jelentéstartalmat ismerjük fel, miszerint az adott elemre igaz az állítás, míg egy másik szóba jöhetőre nem, akkor kontrasztív topikkal állunk szemben.

Ha tehát a tárgyi vonzat bukkan fel ilyen helyzetben, akkor az szintén egy kontrasztív topik operátorú topik módosítójában fog megjelenni azzal a jelentéssel, miszerint Peti a Himnuszt elénekelte, de valami más (például a Szózat) esetében ezt nem tette meg.

(6) f. A Himnuszt # elénekelte Peti.

Peti

∅

a Himnuszt

60 of 117

Nem-semleges mondatok 4. Kontrasztív topik és más topikok

énekelte

V’

S =

AdvP

∅

A másik két eddig megismert topikhoz (op szubj, op topik) hasonlóan a kontrasztív topik is megjelenhet más topikokkal együtt a mondatban.

T’

op ktopik

Az eddig látottaknak megfelelően az is lehetséges, hogy a kontrasztív topik legyen az első a mondatban, és utána következzen egy másik topik. Lássunk egy ilyen mondatvariánst is.

Az előzőleg tárgyalt (6g) variánshoz képest annyi a különbség a reprezentációban, hogy ezúttal a mondat élén megjelenő alanyi vonzat (Peti) funkcionál a kontrasztív topikként,

(6) f. A Himnuszt # elénekelte Peti.

Peti

∅

a Himnuszt

Lássunk most egy olyan variánst, ahol az alany a mondat élére kerül, megelőzve a kontrasztív topikot.

(6) g. Peti a Himnuszt # elénekelte.

T’

∅

Peti

Mivel az énekelte ige az alanyi vonzatot jelöli ki, hogy semleges esetben előzze őt meg, így a kiépülő TP fejében op szubj operátort kell feltüntetni.

op szubj

(6) h. Peti # a Himnuszt elénekelte.

op ktopik

míg a tárgyi vonzat (a Himnuszt) számára ezúttal topik operátort (op topik) kell feltételezni, hiszen nem ez a vonzat lett kijelölve arra, hogy semleges esetben előzze meg az igét.

op topik

S =

Induljunk ki az előbb megismert (6f) mondatból.

61 of 117

Nem-semleges mondatok 5. Kvantorok 1.

emelte

V’

S =

AdvP

fel

∅

Q’

op diszt

(7) a. Mindenki felemelte a zongorát.

mindenki

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

∅

A topikok fajtáinak megismerése után térjünk át a kvantorokra.

a zongorát

valamit

igekötő

valaki

fel

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A mondat alanya is elmozdul a V’ alól.

A mindenki az eddig látottaktól eltérően nem topik, �hanem kvantor (QP).

A mindenki azt fejezi ki, hogy a releváns halmaz minden szóba jöhető elemére igaz az állítás, miszerint felemelte a zongorát, ráadásul a zongoraemelgetést az összes szóba jöhető személy külön-külön tette meg. Ezt a jelentéstartalmat a Q fejében elhelyezett disztributív operátorral (op diszt) fejezhetjük ki.

62 of 117

Nem-semleges mondatok 5. Kvantorok 1.

emelte

V’

S =

AdvP

fel

∅

Q’

op diszt

(7) a. Mindenki felemelte a zongorát.

mindenki

∅

a zongorát

A mindenki az eddig látottaktól eltérően nem topik, �hanem kvantor (QP).

A mindenki azért nem topik, mert nem cserélhető fel topikokkal.

Megfigyelték ugyanis, hogy topik megelőzheti a kvantorokat, mint a (7b) példában.

(7) b. A zongorát mindenki felemelte.

Hogy megkapjuk a (7b) mondat reprezentációját, mozgassuk el a tárgyi vonzatot egy számára kiépülő TP módosítójába.

∅

T’

op topik

a zongorát

S =

Azonban topik nem állhat kvantor után:�^??Mindenki a zongorát felemelte.

63 of 117

Nem-semleges mondatok 6. Kvantorok 2.

emelte

V’

S =

AdvP

fel

∅

Q’

op diszt

(7) a. Mindenki felemelte a zongorát.

mindenki

Idézzük fel a korábban megismert (7a) mondatot és annak szerkezetét.

∅

A mind-et tartalmazó kifejezéseken a kívül az is-es kifejezések is kvantorként viselkednek a magyarban, azaz következhetnek topik után, de nem előzhetik meg azokat: �[A zongorát]_T [Marci is]_Q felemelte.�^??[Marci is]_Q [a zongorát]_T felemelte.

a zongorát

A (7a) és a (7c) mondatok reprezentációja között csak az alanyban magában van különbség: a (7c)-ben mindenki helyett a Marci is kifejezés bukkan fel alanyként.

Lássuk az is-es kifejezés belső szerkezetét.

Lássunk egy ehhez hasonló, is-es kifejezést tartalmazó mondatot.

Mint látszik, az is-nek nincs külön feltüntetendő kategóriája az Alberti–Medve modellben (lévén ő kategóriája egyetlen képviselője).

(7) c. Marci is felemelte a zongorát.

Marci is

Marci

Ami az is-es kifejezések szemantikáját illeti: az is azt a jelentéstöbbletet hozza be a mondatba, �hogy a módosítóban álló elemre igaz az állítás, és a releváns halmazban van még legalább egy elem, melyre szintén igaz az állítás (jelen esetben az, hogy felemelte a zongorát). Ezt a Q fejében egy is operátor (op is) betételével fejezzük ki. Szintén lehetséges, hogy az is operátor azt fejezze ki, hogy a halmaz nem egyelemű (lásd pl. Háromszor is felemeltem a zongorát).

Érdekes, hogy az itt tárgyalt is-es kifejezések a mind-esekhez hasonlóan szintén disztributívak, vagyis a (7c) mondatot nem lehet úgy érteni, hogy Marci egy csoport részeként emelte fel a zongorát, csak úgy értelmezhető, hogy ezt egyedül tette meg.

op is

64 of 117

Nem-semleges mondatok 7. Több kvantor, más-más jelentés

hívtam

V’

S =

AdvP

meg

∅

Q’

AdvP

op is

(8) a. Minden barátomat többször is meghívtam.

pro én

többször is

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

∅

Megfigyelték (lásd pl. É. Kiss 1992: 161–164), hogy ha több kvantor áll az ige előtt, akkor azoknak a sorrendje komoly hatással van a mondat jelentésére.

minden barátomat

meg

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

(8) b. Többször is minden barátomat meghívtam.

Lássuk elsőként a (8a) mondatvariánst.

igekötő

valaki

valakit

Az alany ezúttal pro, mivel az, hogy én vagyok a meghívó, ezúttal csak az igei személyragból derül ki.

Bár a többször is AdvP szabad bővítmény, mégsem csatoljuk, hanem is operátoros (op is) kvantort építünk neki a benne lévő is miatt.

Fejtsük ki a többször is AdvP belső szerkezetét.

többször

AdvP

Tekintsük a következő minimálpárt.

Mozgassuk el a minden barátomat tárgyi vonzatot egy disztributív kvantor operátorú (op diszt) QP módosítójába.

op diszt

Q’

minden barátomat

Mielőtt rátérnénk a minimálpár másik tagjára, és a két variáns közötti jelentéskülönbségre, fejtsük ki a minden barátomat DP belső szerkezetét.

65 of 117

A minden barátomat DP belső szerkezete

D’

N’

minden barátomat

DetP

A minden egy számnévi jellegű kifejezés, mely a jelöletlen (más néven rövid) birtokos után és a főnévi fej előtt áll (lásd pl. Péter minden barátját), kategóriája DetP.

barátomat

minden

N’

A D fejben a határozatlanságot kifejező ’Szabolcsi-karika’ (O) áll, mivel birtokos nélkül a szerkezet határozatlan ragozást vált ki az igén (lásd pl. Látok minden barátot).

Mivel a főnéven látható személytoldalékból kiderül, hogy az én barátaimról van szó, így az N’ alatt megjelenik egy birtokosi pro nekem.

Ilyen DP-t már rajzoltunk korábban, így most rajzoljuk le felülről ezt a főnévi kifejezést.

pro nekem

Ezen DP belső szerkezetének tisztázása után �térjünk vissza a (8a-b) minimálpárra.

66 of 117

Nem-semleges mondatok 8. Több kvantor, más-más jelentés 2.

hívtam

V’

S =

AdvP

meg

∅

Q’

AdvP

op is

(8) a. Minden barátomat többször is meghívtam.

pro én

többször is

Nézzük meg, hogy mi a (8a) és a (8b) mondatok �jelentése között a különbség.

∅

(8) b. Többször is minden barátomat meghívtam.

Idézzük fel a (8a) mondat szerkezetét.

Lássuk tehát a szóban forgó minimálpárt.

A (8b) mondat szerkezete annyiban különbözik a (8a) szósor szerkezetétől, hogy a két kvantor fordított sorrendben van.

op diszt

Q’

minden barátomat

op diszt

AdvP

többször is

op is

67 of 117

Hogy igazolni tudjuk, hogy a (8a) és a (8b) mondatok jelentése nem azonos, vegyünk egy olyan világot, ahol az egyik mondat igaz, míg a másik nem.

Nem-semleges mondatok 9. Több kvantor, más-más jelentés 3.

(8) a. Minden barátomat többször is meghívtam.

(8) b. Többször is minden barátomat meghívtam.

Van három barátom, Anna, Bea és Cili.

Anna

Bea

Cili

Van három alkalom, amikorra hívni szoktam a barátaimat.

szülinap

névnap

szilveszter

Tegyük fel, hogy Annát meghívtam a szülinapomra és a névnapomra,

Beát meghívtam a szülinapomra és a szilveszteri buliba,

Cilit pedig a névnapomra és a szilveszteri buliba hívtam meg.

Ezen világ esetében a (8a) mondat igaz, hiszen minden barát esetében volt több olyan alkalom, amikor meghívtam őt. A (8b) mondat viszont nem igaz, hiszen nem volt több olyan alkalom, amikor minden barátom egyszerre ott lett volna nálam, sőt tulajdonképpen egyetlen ilyen alkalom sem volt.

68 of 117

Nem-semleges mondatok 10. Fókusz 1.

emelte

V’

S =

AdvP

fel

∅

F’

op fókusz

(9) a. Peti emelte fel a zongorát.

Peti

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

∅

A kvantorok után térjünk át a fókusz tárgyalására.

a zongorát

valamit

igekötő

valaki

fel

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A mondat alanya is elmozdul a V’ alól.

Peti ezúttal Fókuszba kerül (FP).

A szerkezet azt fejezi ki, hogy a releváns halmaz elemei közül kizárólag a módosítóban megjelölt részhalmaz elemeire (jelen esetben tehát csak Petire) igaz az állítás, miszerint felemelte a zongorát, a többi szóba jöhető ember ezt nem tette meg. Ezt a jelentéstartalmat a F fejében elhelyezett fókusz operátorral �(op fókusz) fejezhetjük ki.

Az ábráról leolvasható szórend azonban egyelőre nem azonos a (9a)-ban látható szórenddel. Ha feltételezzük, hogy az igekötő a helyén van (hiszen jelen pozíciójában tudja kifejezni a mondat befejezett aspektusát), akkor az ige az, amelyik nincs a helyén.�A Fókuszban pontosan az a jellegzetes, hogy az ige is elmozog az ilyen mondatokban: méghozzá az F-fejbe kerül fejmozgatással.

∅

+V_t

+ emelte

69 of 117

Nem-semleges mondatok 11. Fókusz 2.

V’

S =

AdvP

fel

∅

F’

op fókusz

(9) a. Peti emelte fel a zongorát.

Peti

∅

A Fókuszt megelőzheti Topik, mint a (9b) mondat esetében.

a zongorát

Peti ezúttal fókuszba kerül (FP).

∅

+V_t

+ emelte

(9) b. A zongorát Peti emelte fel.

op topik

T’

∅

a zongorát

A Fókuszt Kvantor is megelőzheti, mint a (9c) mondat esetében.

(9) c. A zongorát is Peti emelte fel.

op is

Q’

a zongorát is

70 of 117

Nem-semleges mondatok 12. Fókusz op felsz

add

V’

S =

AdvP

ide

∅

F’

op felsz +

(10) a. Add ide a Hamletet!

pro te

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

A magyarban az azonosító-kirekesztő jelentéstöbbletet hordozó mondatokon kívül is vannak olyan szerkezetek, melyekben az igei fej a befejezett aspektus ellenére megelőzi az igekötőt (vagy bármilyen más igemódosítóban álló elemet). �Az első ilyen tárgyalandó típust a felszólítások képviselik.

a Hamletet

valamit

igekötő

valaki

ide

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A Fókusz módosítója a felszólító mondatok nagy részében üresen marad; ezek a mondatok nagyon gyakran az igei fejjel kezdődnek.

Felszólításkor a Fókusz fejébe egy felszólító operátort�(op felsz) helyezünk.

Az ige a Fókuszt tartalmazó mondatokról mondottakkal összhangban elmozog a helyéről, és inkorporálódik, azaz bekebeleződik az F-fejbe egy fejmozgatás révén.

∅

+V_t

add

Építsünk ki egy Fókusz frázist.

71 of 117

Nem-semleges mondatok 13. Fókusz op felsz 2.

V’

S =

AdvP

ide

∅

F’

op felsz +

(10) a. Add ide a Hamletet!

pro te

a Hamletet

A Fókusz módosítója a felszólító mondatok nagy részében üresen marad; ezek a mondatok nagyon gyakran az igei fejjel kezdődnek.

Felszólításkor a Fókusz fejébe egy felszólító operátort �(op felsz) helyezünk.

Az ige a Fókuszt tartalmazó mondatokról mondottakkal összhangban elmozog a helyéről, és inkorporálódik, azaz bekebeleződik az F-fejbe egy fejmozgatás révén.

∅

+V_t

add

A magyarban arra is van lehetőség, hogy felszólítás esetén is kitöltsük a Fókusz módosítóját. �Lássunk egy ilyen mondatot.

(10) b. A Hamletet add ide!

Mozgassuk el a tárgyi vonzatot az FP módosítójába.

∅

a Hamletet

A Fókusz fejben ilyenkor két operátorra is szükség van: a felszólító operátorra (op felsz) az ige felszólító módú alakja (és az ebből következő szórendi viselkedés) miatt van szükség, míg a tárgyi vonzat azonosító-kirekesztő jelentéstartalma a fókusz operátor (op fókusz) jelenlétét követeli meg.

op fókusz +

A Fókusz az egyetlen olyan operátorfrázis, amelyben az operátorok társulhatnak. Ilyen a Topik és a Kvantor frázisok esetében nem történhet.

72 of 117

Nem-semleges mondatok 14. Fókusz op exist

festettem

V’

S =

AdvP

∅

F’

op exist +

(10) c. Festettem már ki a házat.

pro én

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

A magyarban az azonosító-kirekesztő jelentéstöbbletet hordozó és a felszólító mondatokon kívül is van olyan szerkezet, melyben az igei fej a befejezett aspektus ellenére megelőzi az igekötőt (vagy bármilyen más igemódosítóban álló elemet). �Ilyenek az egzisztenciális mondatok.

a házat

valamit

igekötő

valaki

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A Fókusz módosítója az egzisztenciális mondatok nagy részében (a felszólításhoz hasonlóan) üresen marad; ezek a mondatok nagyon gyakran az igei fejjel kezdődnek.

Egzisztenciális mondatok esetében a Fókusz fejébe egy egzisztenciális operátort (op exist) helyezünk.

Az ige a Fókuszt tartalmazó mondatokról mondottakkal összhangban elmozog a helyéről, és inkorporálódik, azaz bekebeleződik az F-fejbe egy fejmozgatás révén.

∅

+V_t

festettem

Építsünk ki egy Fókusz frázist.

A már egy szabad bővítmény, mely megelőzi az igekötőt. A mondatszerkezetben megjelenő szabad bővítményekről mondottakkal összhangban csatoljuk ezt az elemet VP-re.

AdvP

már

73 of 117

Nem-semleges mondatok 15. Fókusz op exist 2.

van

V’

S =

F’

op exist +

(10) d. Van kenyér.

kenyér

Vegyük fel az igét és a vonzatait.

A magyarban az egzisztenciális mondatok jellegzetes típusát képviselik a már-os mondatokon kívül a létezést állító (van-os) mondatok.

valami

Ebben a mondatban nincs igekötő (vagy más ilyen módon viselkedő elem), így a V’-ból triviálisan VP lesz.

A Fókusz módosítója ezúttal is üresen marad.

Mivel a (10d) egy egzisztenciális mondat, így a Fókusz fejébe egy egzisztenciális operátort (op exist) helyezünk.

Az ige a Fókuszt tartalmazó mondatokról mondottakkal összhangban elmozog a helyéről, és inkorporálódik, azaz bekebeleződik az F-fejbe egy fejmozgatás révén.

∅

+V_t

van

Építsünk ki egy Fókusz frázist.

Érdemes megfigyelni, hogy a van ige egyetlen vonzatának �(az alanyának) a kategóriája NP, nem pedig DP: �a kenyér főnévnek ebben a mondatban nincs, �és nem is lehetne határozott névelője:�Van kenyér vs. *Van a kenyér.

74 of 117

2.3. A nem igére épülő operátorok

75 of 117

Operátorfrázisok, azaz Topik (TP), Kvantor (QP) vagy Fókusz (FP) nem csak az igére épülhetnek.�Térjünk rá azon szerkezetek tárgyalására, amelyekben az operátorprojekció(k) �nem az igére épül(nek).

Az ilyen szerkezetek tárgyalásának megkezdése előtt szögezzük le, hogy háromféle operátor csak igére építhető:

1. T op szubj;�2. F op felsz;�3. F op exist.

76 of 117

Nem igére épülő operátorok 1. Kiindulópont

utálom

V’

S =

InfP

AdvP

meg

∅

F’

op fókusz

(11) a. Csak Petit utálom meghívni.

pro én

A szokásos módon kezdjük az elemzést az igével, illetve a vonzataival.

∅

Mielőtt rátérnénk a konkrét nem igére épülő operátoros szerkezetek elemzésére, nézzük meg egy minimálpár segítségével, �hogy milyen jelentéskülönbség van az igére, illetve az igenévre épülő operátort tartalmazó szerkezetek között.

csak Petit meghívni

meg

Mivel az utál igének nincs igekötője, és ez az ige a főnévi igenév igekötőjét sem „rabolja el” (vö. *Meg utálom hívni Petit), így a V’-ból triviálisan VP lesz.

(11) b. Utálom csak Petit meghívni.

Tekintsük elsőként a (11a) mondatvariánst.

igekötő

valaki

valamit (csinálni)

Az alany ezúttal pro, mivel az, hogy én vagyok a meghívó, ezúttal csak az igei személyragból derül ki.

Fejtsük ki az InfP belső szerkezetét.

Mozgassuk el a főnévi igenév tárgyi vonzatát (csak Petit) az igére épülő Fókusz (FP) módosítójába.

csak Petit

A (11a) mondat jelentését úgy lehetne megfogalmazni, hogy Peti az egyetlen, akit utálok meghívni, bárki más nyugodtan jöjjön. �A (11b) mondat ezzel szemben azt jelenti, hogy azokat a helyzeteket utálom, amikor csak Petit hívhatom meg, �és senki más nem lehet jelen rajta kívül �(sokkal jobb lenne egy olyan buli, ahol többen lennénk).

Inf’

Inf

hívni

valakit

csak Petit

Ne felejtsük el, hogy a főnévi igenéven belül jelölnünk kell egy el nem hangzó alanyt (PRO),

valaki

PRO

amely koreferens az utál ige alanyával.

Mozgassuk el a főnévi igenév igekötőjét az InfP módosítói pozíciójába.

Figyelem! Az Alberti–Medve-modellben nincs olyan mozgatási szabály, amely Inf’ alól közvetlenül egy igére épülő operátor módosítójába juttatna egy frázist; �a mozgó összetevőnek először az őt tartalmazó frázist (jelen esetben az InfP-t) közvetlenül uraló X’ (jelen esetben V’) alá kell mozognia (ún. hamisvonzathelyre),

Majd innen a V’ alól a DP már elmozdítható az FP módosítójába.

∅

És bár az utálom igének nincs kitöltve a VP módosítói pozíciója, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az F-fejbe az igét is fel kell mozgatni a magyarban.

∅

+V_t

+utálom

Fejtsük ki a csak Petit DP belső szerkezetét (a csak-nak az is-hez hasonlóan ebben a keretben nincs kategóriája).

csak

Petit

77 of 117

Nem igére épülő operátorok 2. F_InfP

utálom

V’

S =

InfP

AdvP

meg

∅

F ’

= F P

op fókusz

pro én

A szokásos módon kezdjük az elemzést az igével, illetve a vonzataival.

∅

csak Petit meghívni

meg

Mivel az utál igének nincs igekötője, és ez az ige a főnévi igenév igekötőjét sem „rabolja el” (vö. *Meg utálom hívni Petit), így a V’-ból triviálisan VP lesz.

(11) b. Utálom csak Petit meghívni.

igekötő

valaki

valamit (csinálni)

Fejtsük ki az InfP belső szerkezetét olyan módon, mint ahogy azt az igénél szoktuk: vagyis vegyük először a fejet és a vonzatait.

Mozgassuk el a főnévi igenév tárgyi vonzatát (csak Petit) a Fókusz (FP) módosítójába, mely FP a szórend tanúsága szerint ezúttal az InfP-re épül.

csak Petit

Ne feledkezzünk meg az F fej kitöltéséről sem.�Jelen esetben a módosítóban álló tárgyi vonzat azonosító-kirekesztő jelentéstartalommal rendelkezik, így az F-fejbe fókusz operátort (op fókusz) kell illeszteni, viszont az infinitívuszi fej (ezúttal legalábbis) a V-fejjel ellentétben nem mozog fel az F-fejbe.

Ismétlésképpen: ehhez a variánshoz tehát az a jelentés rendelhető, �miszerint azokat a helyzeteket utálom, amikor csak Petit hívhatom meg, �és senki más nem lehet jelen rajta kívül �(sokkal jobb lenne egy olyan buli, ahol többen lennénk).

Inf’

Inf

hívni

valakit

csak Petit

Ne felejtsük el, hogy a főnévi igenéven belül jelölnünk kell egy el nem hangzó alanyt (PRO),

valaki

PRO

amely koreferens az utál ige alanyával.

Mozgassuk el a főnévi igenév igekötőjét az InfP módosítói pozíciójába.

Ha az operátorprojekció nem VP-re épül, akkor indexben jelölni kell azt a szintaktikai kategóriát, amire kiépül: �jelen esetben ez az Inf.

A (11a) mondat szerkezetének tisztázása után �tekintsük most a (11b) mondatot.

InfP

_Inf

78 of 117

Nem igére épülő operátorok 2. F_InfP

utálom

V’

S =

InfP

AdvP

meg

∅

F ’

= F P

op fókusz

pro én

A (11b) mondatnak létezik azonban egy szórendi variánsa.

∅

(11) b. Utálom csak Petit meghívni.

csak Petit

Inf’

Inf

hívni

PRO

InfP

_Inf

(11) b’. Utálom csak Petit hívni meg.

A (11b’) mondat reprezentációja csak annyiban tér el a (11b) mondatétól, hogy az infinitívuszi fej ezúttal bemozog fejmozgatással az InfP-re épülő Fókusz fejébe. Az infinitívuszra épülő Fókusz esetében tehát a fej bekebeleződése opcionális, nem pedig kötelező, mint a finit ige esetében.

∅

+ Inf

+ hívni

79 of 117

Nem igére épülő operátorok 3. Q_InfP

utálom

V’

S =

InfP

AdvP

meg

∅

F ’

= F P

op fókusz

pro én

Infinitívuszra kvantor is épülhet.

∅

csak Petit

Inf’

Inf

hívni

PRO

InfP

_Inf

(11) b’. Utálom csak Petit hívni meg.

A (11c) mondat esetében az ige határozatlan ragozású,

∅

+ Inf

+ hívni

(11) c. Utálok mindenkit meghívni.

utálok

és az InfP-re ezúttal Fókusz helyett Kvantor (QP) épül a mindenkit kifejezés számára,

= Q P

Q ’

a Q-fejbe pedig ennek megfelelően disztributív operátor (op diszt) kerül.

op diszt

mindenkit

A (11c) mondat jelentését úgy lehetne megfogalmazni, hogy azt utálom, ha mindenki ott van nálam egyszerre; ha külön-külön vagy kisebb csoportokban jönnének, az jó lenne.

Összevetésképpen: ha ugyanez a kvantor az igére épülne (Mindenkit utálok meghívni), �az a mondat azt jelentené, hogy minden egyes embert utálok meghívni, senki se legyen nálam.

az infinitívuszi fej pedig kvantor esetében semmiképpen nem megy fel az operátor fejébe, �hanem az Inf’ alatt marad.

80 of 117

Nem igére épülő operátorok 4. T_InfP

utálom

V’

S =

InfP

AdvP

meg

∅

pro én

Infinitívuszra topik is épülhet.

∅

Inf’

Inf

hívni

PRO

InfP

_Inf

A (11c) mondat esetében az ige határozatlan ragozású,

(11) c. Utálok mindenkit meghívni.

utálok

és az InfP-re ezúttal Fókusz helyett Kvantor (QP) épül a mindenkit kifejezés számára,

= Q P

Q ’

a Q-fejbe pedig ennek megfelelően disztributív operátor (op diszt) kerül.

op diszt

mindenkit

A (11c) mondat jelentését úgy lehetne megfogalmazni, hogy azt utálom, ha mindenki ott van nálam egyszerre; ha külön-külön vagy kisebb csoportokban jönnének, az jó lenne.

Összevetésképpen: ha ugyanez a kvantor az igére épülne (Mindenkit utálok meghívni), az a mondat azt jelentené, hogy minden egyes embert utálok meghívni, senki se legyen nálam.

az infinitívuszi fej pedig kvantor esetében semmiképpen nem megy fel az operátor fejébe, �hanem az Inf’ alatt marad.

(11) d. Utálom Petit meghívni.

A (11d) mondat esetében az ige határozott ragozású,

és az InfP-re ezúttal Topik (TP) épül a Petit kifejezés számára,

= T P

T ’

a T-fejbe pedig a korábban elmondottak alapján topik operátor (op topik) kerül.

op topik

Petit

81 of 117

Nem igére épülő operátorok 5. �A melléknevek és a melléknévi igenevek

D’

N’

tanár

N’

Melléknevekre és melléknévi igenevekre is épülhet hasonló operátorszerkezet, mint az infinitívuszokra (és az igékre).

Petivel mindig kedves és Marit is csak egyszer kiborító

(12) a Petivel mindig kedves és Marit is csak egyszer kiborító tanár

Először rajzoljuk le a mátrix DP szerkezetét.

Tekintsük a következő szerkezetet.

Emlékeztetőül: az AP-k szabad bővítményként kerülnek be a DP szerkezetébe N’-ra csatolódva.

Fejtsük ki az AP belső szerkezetét.

Petivel mindig kedves

és

Marit is csak egyszer kiborító

A mellérendelés az Alberti–Medve-modellben nem illeszkedik az X’-elméletbe (a C kategóriából nem lesz C’ és CP). A mellérendelő szerkezetek olyan endocentrikus szerkezetek, amelyek legalább két szintaktikai fejet tartalmaznak. Az endocentrikusság azt jelenti, hogy a szerkezet egésze ugyanahhoz a kategóriához tartozik, mint a részei (jelen esetben mindegyik elem AP). A mellérendelő kötőszó után pontosan egy összetevő állhat, míg előtte minimum egynek kell lennie (de lehet több is, például a kedves, figyelmes és megbízható AP-n belül AP AP C AP összetevőket találunk).

Fejtsük ki az egyes AP-k belső szerkezetét.

82 of 117

Nem igére épülő operátorok 6. �A melléknevek és a melléknévi igenevek 2.

kedves

∅

(12) a. Petivel mindig kedves

Lássuk először a (12a) szerkezetet.

Tekintsük tehát a két AP belső szerkezetét, �alulról építve fel ezeket.

(12) b. Marit is csak egyszer kiborító

Az elemzést a megszokott módon kezdjük �a fejjel és a vonzatokkal.

A’

valakivel

Petivel

A szerkezetben nincs kitöltve az AP-módosító,�így az A’-ból triviálisan AP lesz.

A mindig számára Kvantort (QP) építünk,

Q ’

Q P

AdvP

mindig

melynek a fejébe disztributív operátor (op diszt) kerül,

op diszt

és mivel ez a Kvantor nem igére, hanem AP-re épül, �ezt megjelöljük a megfelelő A indexszel.

A Petivel DP pedig az A’ alól Topikba (TP) mozog,

T_A

T_A’

T_AP

Petivel

melynek fejébe topik operátor (op topik) kerül.

op topik

Ezzel elkészültünk az első AP-vel.

AP =

Térjünk rá a második AP (12b) szerkezetére.

Az elemzést ismét kezdjük �a fejjel és a vonzatokkal.

borító

A’

igekötő

AdvP

valakit

Marit is

Mozgassuk el az igekötőt az AP módosítójába.

∅

AdvP

A csak egyszer szabad bővítmény számára Fókuszt (FP) építünk (indexszel jelölve, hogy AP-re épül),

F_A

F_A’

F_AP

AdvP

csak egyszer

op fókusz

melynek fejébe fókusz operátor (op fókusz) kerül.

A Marit is DP pedig az A’ alól Kvantorba (QP) mozog,

Q_A

Q_A’

Q_AP

Marit is

melynek fejébe is operátor (op is) kerül.

op is

Ezzel a második AP-vel is elkészültünk.

AP =

Hogy egyben is lássuk a szerkezetet, �végezzük el a mellérendelést.

és

(12) Petivel mindig kedves és Marit is csak egyszer kiborító

Ismétlésképpen nézzük meg a Petivel is, illetve a csak egyszer kifejezések belső szerkezetét.

Melléknévi igenevek csak jelzők lehetnek a magyarban. Ezzel összefüggésben nem feltételezünk mellettük el nem hangzó alanyt (PRO-t), mert az mindig azonos lenne a jelzett szóval, melyhez a melléknévi igenév jelzőként járul, és ily módon a szerkezet tartalmazná saját magát.

83 of 117

Két kifejezés belső szerkezete

Marit is

Marit

csak egyszer

AdvP

csak

AdvP

egyszer

D’

N’

Marit

A nem igére épülő operátorok témájában lássuk, mi a helyzet a határozói igenevekkel.

84 of 117

Nem igére épülő operátorok 7. A határozói igenevek

Adv

adva

∅

_Adv

Határozói igenévre is épülhet Topik, Kvantor és Fókusz is.

Adv’

AdvP

oda

AdvP

A mindig számára Kvantort (QP) építünk,

F ’

F P

csak a labdát

melynek a fejébe disztributív operátor (op diszt) kerül.

op diszt

és mivel ez a Fókusz nem igére, hanem AdvP-re épül, �ezt megjelöljük a megfelelő Adv indexszel.

_Adv

A Petinek DP pedig az Adv’ alól Topikba (TP) mozog,

Q_Adv

Q_Adv’

Q_AdvP

AdvP

mindig

melynek fejébe topik operátor (op topik) kerül.

op topik

AdvP =

Az elemzést ezúttal is kezdjük �a fejjel és a vonzatokkal.

igekötő

valamit

Mozgassuk el az igekötőt az AdvP módosítójába.

Mozgassuk el a csak a labdát tárgyi vonzatot Fókuszba (FP),

AdvP

op fókusz

melynek fejébe fókusz operátor (op fókusz) kerül.

T_Adv

T_Adv’

T_AdvP

Petinek

(13) a. Petinek mindig csak a labdát odaadva

csak�a labdát

valakinek

Petinek

valaki

PRO

Ne felejtsük el, hogy a határozói igenévi szerkezetben egy el nem hangzó alanyt (PRO) is fel kell tüntetni.

oda

∅

85 of 117

Nem igére épülő operátorok 8. A határozói igenevek 2.

Adv

adva

∅

_Adv

A határozói igeneves szerkezeteknél is rendelkezésre áll �az az opció, hogy az erre épülő Fókusz fejébe �az Adv-fej opcionálisan bemozgatható.

Adv’

AdvP

F ’

F P

csak a labdát

op diszt

_Adv

Q_Adv

Q_Adv’

Q_AdvP

AdvP

mindig

op topik

AdvP =

AdvP

op fókusz

T_Adv

T_Adv’

T_AdvP

Petinek

(13) a. Petinek mindig csak a labdát odaadva

PRO

oda

∅

(13) b. Petinek mindig csak a labdát adva oda

∅

+ Adv

+ adva

86 of 117

2.4. Az inherens operátorok

87 of 117

Inherens operátornak nevezzük azokat a kifejezéseket, amelyeknek belső/lexikai tulajdonságuk az, hogy a mondatjelentés logikai felépítéséhez valamilyen meghatározott módon járulnak hozzá.

1. kérdés;

2. tagadás;

3. skaláris kifejezések.

A következő típusaikat fogjuk itt tárgyalni:

88 of 117

Inherens operátorok 1. Kérdés: eldöntendő kérdés 1.

(14) a. Petit érdekli a nyelvészet.

A magyar nyelvben az eldöntendő kérdést pusztán egy meghatározott intonációs minta jellemzi, de nincs szórendi vonatkozása (ellentétben például az angollal). Így tehát bármilyen kijelentő mondat funkcionálhat eldöntendő kérdésként, ha az adott intonációval ejtjük a szósort.

Induljunk ki először egy már korábban tárgyalt semleges mondatból.

érdekli

V’

S =

a nyelvészet

Az adott mondat eldöntendő kérdés voltát az Alberti–Medve-modellben egy a mondat élére csatolt eldöntendő kérdés operátorral (op ek) jelölik.

∅

T’

Petit

op szubj

op ek

S =

(14) a’. Petit érdekli a nyelvészet?

Tekintsük a (14a) mondatot �eldöntendő kérdésként.

89 of 117

Inherens operátorok 2. Kérdés: eldöntendő kérdés 2.

emelte

V’

S =

AdvP

fel

∅

Q’

op diszt

(14) b. Mindenki felemelte a zongorát.

mindenki

∅

Nem-semleges mondatokból ugyanúgy alkothatunk eldöntendő kérdést, mint semlegesekből.�Tekintsünk egy korábban tárgyalt kvantoros példamondatot.

a zongorát

Az elemzésnél a módszer azonos az imént bemutatottal: ahhoz, hogy eldöntendő kérdést kapjunk, mindössze a mondat élére kell csatolni egy eldöntendő kérdés operátort (op ek). �Mivel a mondat élén jelenleg egy Kvantor áll, �így a QP-t kell megismételni.

op ek

S =

(14) b’. Mindenki felemelte a zongorát?

Lássuk eldöntendő kérdésként.

90 of 117

Inherens operátorok 3. Kérdés: kiegészítendő kérdés 1.

látogatott

V’

S =

AdvP

meg

∅

F’

op fókusz

(15) a. Peti kit látogatott meg?

Peti

kit

A kérdő névmás tehát ugyanúgy kezelendő, �mint bármelyik másik lexikai elem.

∅

Az eldöntendő kérdések szerkezetének ismertetése után �térjünk át a kiegészítendő kérdések tárgyalására.

kit

valakit

igekötő

valaki

meg

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A kit kérdő névmás a szórend tanúsága szerint Fókuszba kerül; ahogyan azt már É. Kiss (1992: 143) is kimondta: �„egy kérdőszó csak akkor funkcionálhat kérdő operátorként, �ha fókuszjeggyel rendelkezik” (azaz ebben a keretben op fókusz operátorú Fókusz módosítójában foglal helyet).

A Fókusz fejébe az eddig elmondottaknak megfelelően �be kell mozgatni az igei fejet.

A magyar nyelvben a kiegészítendő kérdések esetében nem szükségszerű, hogy a mondat a kérdőszóval kezdődjön (ellentétben például az angollal). A (15a) mondat esetében is egy Topik megelőzi még a kérdőszót tartalmazó Fókuszt. A magyarban a kérdés kapcsán annyit lehet tehát csak leszögezni, hogy a kérdőszónak Fókuszban kell állnia.

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

∅

+ V

+ látogatott

T’

Peti

A Topik fejébe ezúttal természetes szubjektum operátor (op szubj) kerül, mivel a (meg)látogat ige az alanyát jelöli ki arra, hogy semleges esetben előzze őt meg.

op szubj

91 of 117

Inherens operátorok 4. Kérdés: kiegészítendő kérdés 2.

V’

S =

AdvP

meg

∅

F’

op fókusz

(15) a. Peti kit látogatott meg?

kit

∅

A kiegészítendő kérdések esetében nem feltétel, hogy a kérdőszónak egyedül kell elfoglalni a Fókusz módosítóját. Elképzelhető, hogy a kérdőszó egy nagyobb összetevő részeként jelenik itt meg.

Kis megjegyzés: az ige a (15b) mondat esetében határozott ragozású (látogatta), a birtokos szerkezetnek köszönhetően.

A (15b) mondat esetében a kinek a nagymamáját DP foglalja el a Fókusz módosítóját, �amelyben a kinek kérdőszó a nagymamáját főnévi fej �-nAk ragos (azaz hosszú) birtokosaként funkcionál.

∅

+ V

+ látogatott

T’

Peti

op szubj

(15) b. Peti kinek a nagymamáját látogatta meg?

kinek a nagymamáját

+ látogatta

Ismétlésképpen nézzük meg �a kinek a nagymamáját DP belső szerkezetét.

92 of 117

A kinek a nagymamáját DP belső szerkezete

D’

N’

(15) b’. kinek a nagymamáját

A -nAk ragos (vagy más néven hosszú) birtokos nem marad N’ alatt, hanem elmozog a DP módosítói pozíciójába, �mely az ilyen típusú birtokosok tipikus pozíciója.

A birtokos vonzatként születik az Alberti–Medve-modellben az N’ alatt az N-fej testvéreként.

nagymamáját

kinek

∅

kinek

Először rajzoljuk le a mátrix főnév (nagymamáját) szerkezetét.

valakinek

93 of 117

Inherens operátorok 5. Kérdés: kiegészítendő kérdés 3.

látogatta

V’

S =

AdvP

meg

∅

F’

op fókusz

(15) c. Miért Peti látogatta meg a nagymamát?

Peti

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

∅

A kérdőszavak között egyetlen olyan van, amely kivételesen viselkedik: az okhatározó miért. Ez a kérdőszó ugyanis csak ahhoz ragaszkodik, hogy legyen Fókusz a mondatban, ahhoz már nem, hogy ő jelenjen meg a módosítójában. Számára elég, ha ez előtt a Fókusz előtt jelenik meg, viszonylag közel hozzá.

a nagymamát

valakit

igekötő

valaki

meg

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

Ebben a mondatban a Fókusz módosítóját az alany foglalja el.

A miért szabad bővítményként rácsatolható az FP-re.

Zárójeles megjegyzés: a miért kérdőszó és az igei fej közé nemcsak egy kitöltött Fókusz módosító, de akár egy disztributív kvantor is beékelődhet: �pl. Miért mindig Péter látogatja meg a nagymamát?

Ne felejtsük el az igei fejet elmozgatni a Fókusz fejébe.

∅

+V_t

+ látogatta

Lássunk egy ilyen mondatot.

AdvP

miért

94 of 117

Inherens operátorok 6. Kérdés: több kérdőszó 1.

látogatott

V’

S =

AdvP

meg

∅

F’

op fókusz

(15) d. Ki kit látogatott meg?

kit

∅

Olyan kérdő mondatok is léteznek, melyekben több kérdőszó van. Térjünk át ezeknek a tárgyalására.

kit

meg

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A kit kérdő névmás a szórend tanúsága szerint Fókuszba kerül.

A Fókusz fejébe bemozgatjuk az igei fejet.

A magyar nyelvben a több kérdőszót tartalmazó kiegészítendő kérdések esetében, ha mindegyik kérdőszó az ige előtt jelenik meg, akkor az igétől távolabbi kérdőszó már nem FP-módosítóban áll (hiszen nincs ott közvetlenül mögötte az igei fej), hanem disztributív operátorú kvantorként jelenik meg (lásd pl. É. Kiss 1992: 144–145). A (15d) kérdést ugyanis a következőképpen lehet átfogalmazni: ’Mondd el minden szóba jöhető személyre, hogy az adott személy kit látogatott meg’.

Már ismerjük ezt az igét, és a vonzatkeretét; íme.

∅

+ V

+ látogatott

Q’

op diszt

95 of 117

Inherens operátorok 7. Kérdés: több kérdőszó 2.

rúgott

V’

S =

AdvP

bele

∅

F’

op fókusz

(15) e. A meccsen ki rúgott bele kibe?

∅

A több kérdőszót tartalmazó kiegészítendő kérdéseknek van egy olyan típusa, amikor az egyik kérdőszó közvetlenül az igei fej előtt jelenik meg, míg a másik a mondat végén áll, szintén erős hangsúllyal rendelkezve.

kibe

valakibe

igekötő

valaki

bele

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A ki kérdő névmási DP a szórend tanúsága szerint Fókuszba kerül.

A Fókusz fejébe az eddig elmondottaknak megfelelően �be kell mozgatni az igei fejet.

A kibe kérdő névmási DP szintén fókuszértelmezéssel rendelkezik. �Az ilyen típusú mondatoknál rendezett n-esek (jelen esetben rendezett párok) alkotják �a releváns halmazt, ezek közül kell kiválasztani a megfelelőt �(pl. Péter rúgott bele Dezsőbe, és nem Dezső Péterbe, vagy Péter Istibe).�Ezt a konstrukciót tükörfókusznak nevezzük, és a mondat végén álló kérdőszót �F’ alatti hamisvonzathelyre mozgatjuk (vagy szabad bővítmény esetén ott vesszük fel).

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

∅

+ V

+ rúgott

kibe

A meccsen egy DP kategóriájú szabad bővítmény, �amit így az FP-re csatolunk.

a meccsen

96 of 117

Inherens operátorok 8. Tagadás: mondattagadás 1.

mentem

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(16) a. Nem mentem haza.

pro én

A tagadásnak több típusa van, melyek közül tekintsük elsőként a mondat-, avagy predikátumtagadást.

igekötő

valaki

haza

Mondattagadás esetén nem lehet befejezett az aspektus, mert éppen azt állítjuk, hogy nem igaz az, hogy hazamentem. Éppen ezért az igekötő (vagy bármilyen más amúgy VP-módosítóba kerülő elem) V’ alatt marad.

A NegP kategóriájú nem tagadószó számára egy V’-ra csatolt pozíciót javasolnak a szerzők; az ezzel kapcsolatos érvet az ez után a mondat után tárgyalandó (16b) mondat fogja majd szolgáltatni.

A VP-módosítója ezúttal tehát a mondattagadás miatt üresen marad; a V’-ból triviálisan VP lesz.

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

97 of 117

Inherens operátorok 9. Tagadás: mondattagadás 2.

mentem

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(16) b. Haza nem mentem volna!

pro én

haza

(16) a. Nem mentem haza.

A NegP miért van a V’-ra csatolva, és nem mondjuk a VP módosítójában? A (16b) típusú mondatok miatt.

Az igei fej a (16b) mondat esetében a múlt idő feltételes módú mentem volna összetett alak (ugyanis ha Fókusz lenne a mondatban, ez az összetett alak együtt mozogna fel az F-fejbe: Péter megevett volna egy almát. vs. Péter evett volna meg egy almát).

mentem volna

Az igekötő a VP-módosítóba kerül, annak ellenére, hogy a mondat aspektusa továbbra sem lehet befejezett (hiszen meg sem történt a cselekvés); ilyen módon egyfajta hangsúlyos tagadást kapunk.

∅

AdvP

haza

Ilyen módon számot adhatunk �ezeknek a mondatoknak a szórendjéről is. �A (16b) típusú mondatokban az előrefelé mozgó igekötő megmutatja a mondattagadó NegP �szórendi pozícióját, mely tehát az igei fej előtt, �de az igekötő után kell, hogy megjelenjen. �Ezért kerül a mondattagadó NegP V’-ra.

98 of 117

Inherens operátorok 10. Tagadás: mondattagadás 3.

ment

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(16) c. Ki nem ment haza?

Mondattagadás esetén a nem tagadószónak mindig az igei fej előtt kell megjelennie. Éppen ezért kérdés, hogy milyen pozícióban van a (16c) típusú mondatokban.

haza

Mivel továbbra is mondattagadásról van szó, �így nem lehet befejezett az aspektus. �Éppen ezért az igekötő továbbra is V’ alatt marad.

Milyen pozícióban bukkan fel a mondattagadó nem? �A kérdés megválaszolásához fontos észrevenni, hogy az alanyként szolgáló ki DP kérdőszóként �Fókuszba kell, hogy kerüljön, �melynek fejébe felmozog az ige.

Mivel a ki kérdő névmás a Fókusz módosítóját foglalja majd el, és a nem az igei fej és közötte foglal helyet, �így a NegP számára egy F’-ra csatolt pozíciót lehet feltételezni.

A V’ alatti rész közel azonos a (16a-b) példában látottakkal; mindössze annyi a különbség, �hogy az igei fej ezúttal egyes szám 3. személyben áll �(ment), és az alany a (16c)-ben nem pro én, �hanem a ki kérdő névmás.

F’

op fókusz

+ V

+ ment

F’

Mindezek után mozgassuk el a ki kérdő névmást �a Fókusz módosítójába.

∅

A mondattagadást kifejező NegP-t tehát a mondatszerkezetben két helyre lehet csatolni: �1. V’-ra vagy 2. F’-ra. F’-ra akkor csatoljuk a NegP-t, �ha van Fókusz a mondatban (és így az ige annak fejében jelenik meg a felszíni szerkezetben), míg a többi esetben a nem V’-ra csatolt pozícióban áll.

∅

99 of 117

Inherens operátorok 11. Tagadás: mondatrésztagadás 1.

ment

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(16) d. Nem Péter ment haza.

nem Péter

A tagadás másik típusa a mondatrésztagadás.

haza

A (16d) mondat aspektusa befejezett, a mondatot ugyanis a következőképpen lehet átfogalmazni: ’Egy Pétertől különböző személyre igaz az, hogy hazament’.�Mozgassuk el tehát az igekötőt a VP módosítójába.

Milyen pozícióban bukkan fel a tagadott összetevő, �a nem Péter? A szórend tanúsága szerint Fókuszban áll,

A V’ alatti rész itt is az előző példákban látottaknak megfelelően alakul, viszont az alany annyiból különleges, hogy ezúttal egy tagadott kifejezés tölti be ezt a funkciót (nem Péter).

F’

op fókusz

+ V

+ ment

Lássuk az alanyi DP belső szerkezetét.

∅

nem Péter

A mondatrésztagadás esetén tehát a fő elv a magyarban: �tagadott összetevőnek Fókuszban a helye.

∅

AdvP

haza

melynek fejébe be kell mozgatni az igét �a fókusz operátor (op fókusz) mellé.

A NegP-t továbbra is csatoljuk, de ezúttal a hatókörében csak az alanyi DP áll, így erre kell csatolni.

Péter

100 of 117

100

Inherens operátorok 12. Tagadás: mondatrésztagadás 2.

ment

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(16) e. Nem Péter nem ment haza.

nem Péter

A mondattagadás és a mondatrésztagadás kombinálható is.

haza

Mivel továbbra is mondattagadásról van szó (’Egy Pétertől különböző valakire igaz az, hogy nem ment haza’), így nem lehet befejezett az aspektus. �Éppen ezért az igekötő továbbra is V’ alatt marad.

Milyen pozícióban bukkan fel a mondattagadó nem? �Tudjuk, hogy ez két helyen lehet: V’-ra vagy F’-ra csatolva. Mivel a mondat tartalmaz mondatrésztagadást, �és a tagadott összetevőnek Fókuszba kell kerülnie, �így a mondattagadó NegP-t ezúttal F’-ra csatolni.

A V’ alatti rész azonos a (16d) példában látottakkal; �az alany ezúttal is a nem Péter DP.

F’

op fókusz

+ V

+ ment

F’

majd mindezek után mozgassuk el �a nem Péter tagadott összetevőt �a Fókusz módosítójába.

∅

nem Péter

∅

Először építsük ki a V’-ból triviálisan a VP-t,

majd kezdjük el kiépíteni a Fókuszt,

ennek fejében helyezzük el a fókusz operátort (op fókusz),

mozgassuk be mellé az igét,

csatoljuk a mondattagadó NegP-t az F’-ra,

101 of 117

101

Inherens operátorok 13. Tagadás: sem

ment

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(17) a. Peti sem ment haza.

Peti sem

Nem csak a nem tud kifejezni tagadást a magyar nyelvben.�Tekintsük a (17a) mondatot.

igekötő

valaki

haza

Továbbra is mondattagadásról van szó, �hiszen a (17a) mondatot úgy lehet átfogalmazni, �hogy ’Peti is egy olyan valaki �(legalább egy másik emberrel együtt), �akire az igaz, hogy nem ment haza’. �Mivel pedig mondattagadásról van szó, �az igekötő a V’ alatt marad.

Ha az alanyt az ige utáni pozícióban szeretnénk kimondani, akkor kiderül, hogy ebben a mondatban van egy mondattagadó nem, valamint egy sem is: �Nem ment haza Peti sem. Vagyis szükséges egy mondattagadó NegP felvétele a szerkezetbe. �Az előbbi parafrázisból kiderül, hogy a mondatban nem épül ki Fókusz, az ’is’ jelentés jelenléte ugyanis Kvantorra utal. Éppen ezért a mondattagadó nem V’-ra csatolódik.

A VP-módosítója a mondattagadás miatt üresen marad; a V’-ból triviálisan VP lesz.

Ismételjük át a ment igének és vonzatkeretének felírását.

A Peti sem alanyi DP számára építsünk is operátorú (op is) Kvantort.

op is

Q’

∅

Peti sem

A Peti sem DP belső szerkezete azonos módon épül fel, mint a Peti is DP: vagyis a sem kategória nélkül csatolódik a DP-re.

Peti

sem

A jelenlegi ábráról a következő szósort lehet leolvasni: Peti sem nem ment haza. Ha a sem és a nem egymás mellé kerülnek, akkor az utóbbi hangtanilag törlődik; így kapjuk meg a (17a)-ban látható mondatot.

A nem hangtani törlése viszont csak akkor történik meg, �ha a sem mellé kerül. Ha közéjük ékelődnek elemek, �akkor mindkettő megmarad; erre mutat példát a korábban már említett Nem ment haza Peti sem variáns.

nem

102 of 117

102

Inherens operátorok 14. Tagadás: nincs

van

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(17) b. Peti nincs itthon.

Peti

valamilyen szituáció

valaki

itthon Peti

A létigének a vonzatkerete sem nyilvánvaló. �Az Alberti–Medve-modell szerzői a kétvonzatos �van [vki, vhol] vonzatkeret helyett egy egyvonzatos �van létigét feltételeznek: ’van az a szituáció, hogy itthon van Peti’. Ebből kifolyólag tehát a van-nak �csak egy vonzata van, az itthon AdvP.

Mint ahogyan amellett az imént érveltünk, a nincs a mondattagadó nem és a van hangtani összeolvadásából jön létre. Mivel a mondatban nincs okunk Fókuszt feltételezni, így a mondattagadó nem V’-ra csatolódik.

A VP-módosítója a mondattagadás miatt üresen marad; a V’-ból triviálisan VP lesz.

Ebben a mondatban egyáltalán nem triviális kérdés, �hogy mi az ige. A nincs? A (nem+)van? �A második megoldás mellett tesszük le a voksunkat, ugyanis a nincs csak jelen idő, kijelentő mód 3. személyben bukkan fel: Peti nincs itthon, de Én nem vagyok itthon, �Te nem vagy itthon, Ő nem volt itthon, Ő nem lenne itthon. �Ha a nincs alakot a mondattagadó nem és a van hangtani összeolvadásaként kezeljük, akkor azt is meg tudjuk magyarázni, hogy az itthon AdvP ez esetben miért marad �a V’ alatt, amikor máskor a VP módosítójába mozogna �(vö. Peti itthon van): a mondattagadásra ugyanis az jellemző, hogy az egyébként VP-módosítóba mozgó elemeket „kizárja” ebből a pozícióból.

Már csak az alanyi DP-t kell a helyére mozgatnunk. Ennek egy természetes szubjektum operátorú (op szubj) Topik frázist építünk.

op szubj

T’

∅

Peti

Fejtsük ki az AdvP belső szerkezetét.

Adv’

Adv

itthon

Nincs olyan mozgatási szabály, amely az Adv’ alól egy VP-re épülő TP módosítójába mozgatna egy vonzatot, így annak a V’ alatt „meg kell állnia” egy ún. hamisvonzathelyen.

Majd innen a DP már felmozgatható a TP módosítójába.

∅

103 of 117

103

Inherens operátorok 15. Tagadás: sincs

van

V’

S =

AdvP

NegP

nem

(17) b. Peti nincs itthon.

Tekintsük most azt a mondatot, �amelyben sincs szerepel nincs helyett.

op szubj

T’

∅

Peti

Adv’

Adv

itthon

Az előbb elemzett (17a) és most tekintett (17b) mondatok között mindössze annyi a különbség, �hogy a sincs miatt Topik helyett Kvantor épül a VP-re, hiszen a (17b) mondat úgy parafrazeálható, hogy �’Peti is egy olyan (még legalább egy valaki mellett), akire az igaz, hogy nincs otthon’. A korábbiakból már tudjuk, hogy a nincs az [nem+van], �ami (szintén a korábbi tapasztalatok alapján) ezúttal kiegészül egy sem elemmel.

∅

(17) c. Peti sincs itthon.

Q’

op is

Peti sem

Mivel a sem és a nem így egymás mellé kerül, �a nem hangtanilag törlődik.

nem

A Peti sem ment haza mondathoz hasonlóan onnan tudjuk, hogy a reprezentációban szükséges egy sem és egy nem felvétele is, hogy ha a mondat végén mondjuk ki az alanyt, akkor hallatszik a sem és a nincs is (ami ugyebár nem+van): Nincs itthon Peti sem.

Peti

sem

Végül ismétlésképpen nézzük meg a Peti sem kifejezés belső szerkezetét.

104 of 117

104

Inherens operátorok 16. Tagadás: senki

van

V’

S =

AdvP

NegP

A nincs és a sincs témakörénél maradva vizsgáljuk meg még egy mondat szerkezetét.

∅

Adv’

Adv

itthon

Az előbb elemzett (17a) és most tekintett (17b) mondatok között mindössze annyi a különbség, �hogy a sincs miatt Topik helyett Kvantor épül a VP-re, hiszen a (17b) mondat úgy parafrazeálható, hogy �’Peti is egy olyan (még legalább egy valaki mellett), akire az igaz, hogy nincs otthon’. A korábbiakból már tudjuk, hogy a nincs nem+van, �ami (szintén a korábbi tapasztalatok alapján) ezúttal kiegészül egy sem elemmel.

∅

(17) c. Peti sincs itthon.

Q’

op is

Mivel a sem és a nem így egymás mellé kerül, �a nem hangtanilag törlődik.

nem

Peti

sem

Végül ismétlésképpen nézzük meg a Peti sem kifejezés belső szerkezetét.

(17) d. Senki sincs itthon.

A (17d) mondat szerkezete mindössze abban különbözik az előbb vizsgált (17c) mondatétól, hogy mi áll a Kvantor módosítójában: ezúttal a senki sem kifejezés jelenik meg itt.

senki

A negatív univerzális kvantorok (senki, soha, semmi stb.) szintaktikailag azonosan viselkednek, mint pozitív párjuk (lásd mindenki, mindig, minden), azaz a halmaz összes eleméről tesznek (ezúttal egy negatív) állítást, méghozzá külön-külön. Tehát ők is Kvantorok.

Azt azonban korántsem lehet olyan könnyen megválaszolni, hogy milyen operátor áll a (17d) mondat esetében a Q-fejben. Op is? Formailag jelen van a sem, melyről láttuk, hogy ilyen operátorral társul, ám ennek a szerkezetnek a jelentése nem az, amit a Peti sem kifejezés esetében tapasztaltunk: ezúttal nem arról van szó, hogy senkire sem igaz az állítás, hogy hazament volna, és létezik még legalább egy személy a releváns halmazban, akire ez szintén ne lenne igaz, hiszen a senki a mindenkihez hasonlóan a teljes halmazról tesz állítást. A szerkezet szemantikája nem is különbözik a Senki nincs itthon mondathoz társítható szemantikától.

Jelentéstanilag tehát az op diszt operátor felvétele lenne inkább logikus, ám a tárgyalt modellben a szerzők mégis az is operátor (op is) felvételét javasolják ilyen esetekben, hivatkozva arra, hogy az is partikula sem változata mégiscsak jelen van a szósorban.

105 of 117

105

Inherens operátorok 17. Tagadás: senki nincs

van

V’

S =

AdvP

NegP

∅

Adv’

Adv

itthon

∅

Q’

op is

nem

sem

(17) d. Senki sincs itthon.

senki

Végezetül nézzük meg, hogy miben különbözik a Senki sincs itthon mondat reprezentációja a nincs-et tartalmazó variánsáétól.

(17) d’. Senki nincs itthon.

Mindössze annyiban más a (17d’) mondat ábrája, hogy nem tartalmaz sem-et,

senki

így a Q-fejben disztributív operátor (op diszt) jelenik meg a kifejezés szemantikája miatt,

op diszt

és a V’-ra csatolt nem nem törlődik hangtanilag, hiszen nincs előtte sem a szerkezetben.

nem

106 of 117

106

Inherens operátorok 18. Skalárisok: pozitív maximálisak

eszi

V’

AdvP

meg

∅

Q’

op diszt

(18) a. Mindig mindenki megeszi az ebédet.

mindenki

∅

az ebédet

A skaláris kifejezések áttekintését kezdjük egy már ismert csoporttal: a pozitív és a negatív maximális kifejezésekkel. Mint azt már tárgyaltuk, az ilyen típusú elemek (pl. mindig, soha) szintaktikailag disztributív kvantorok.

Az inherens operátorok egy jellegzetes csoportját alkotják a skaláris (fok, mérték, gyakoriság, mód) határozók. Ezekben az elemekben az az érdekes, hogy amelyek jelentéstanilag egy csoportba tartoznak (pl. negatív nem maximális kifejezések), azok szintaktikailag is azonos módon viselkednek (pl. jellemzően Fókuszban állnak).

Kezdjük az áttekintést a pozitív maximális kifejezésekkel.

Q’

op diszt

AdvP

mindig

S =

A megszokott módon vegyük fel az igét és a vonzatait.

igekötő

meg

valaki

mindenki

valamit

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába �(befejezett aspektus!).

Mozgassuk el a mindenki DP-t egy disztributív kvantor operátorú (op diszt) Kvantor módosítójába.

Bár a mindig szabad bővítmény, viszont ugyanúgy meghív egy releváns halmazt, mint például a mindenki, csak itt személyek helyett időpontok vannak a halmazban (pl. hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek). A mindig a mindenki-hez hasonlóan azt jelenti, hogy a halmaz összes elemére érvényes külön-külön az állítás, vagyis jelen esetben a hét minden hétköznapján elfogyott az ebéd.�Éppen ezért ennek az AdvP-nek is disztributív operátorú kvantort építünk.

Lássuk a (18a) mondat negatív verzióját.

107 of 117

107

Inherens operátorok 19. Skalárisok: negatív maximálisak

eszi

V’

AdvP

NegP

nem

Q’

op diszt

(18) b. Soha senki nem eszi meg az ebédet.

senki

∅

az ebédet

Q’

op diszt

AdvP

soha

S =

A megszokott módon vegyük fel az igét és a vonzatait.

igekötő

meg

valaki

senki

valamit

A mondattagadás miatt az igekötőt nem mozdítjuk el a V’ alól.

Mozgassuk el a senki DP-t egy disztributív operátorú �(op diszt) Kvantor módosítójába.

A soha a mindig-hez hasonlóan olyan szabad bővítmény, amely meghív egy releváns halmazt, és ennek valamennyi eleméről tesz egy (negatív) állítást. �Éppen ezért ennek az AdvP-nek is �disztributív operátorú kvantort építünk.

A (18a) és a (18b) mondatok reprezentációja között a releváns szempontból nincs semmi különbség: vagyis a senki és a soha a mindenki és a mindig kifejezésekhez hasonlóan univerzális kvantorok, melyek a halmaz minden eleméről tesznek egy állítást, csak ezúttal negatívat. Az ábra VP alatti részében azonban a tagadás miatt vannak eltérések, így nézzük meg az ábra kialakulását a kezdetektől.

A mondattagadó nem-et NegP-ként a V’-ra csatoljuk.

A V’-ból triviálisan VP lesz, hiszen az igekötő a mondattagadás miatt V’ alatt marad.

108 of 117

108

Inherens operátorok 20. Skalárisok: negatív nem maximálisak

énekelted

V’

S =

AdvP

∅

F’

AdvP

op fókusz

(18) c. Ritkán énekelted el a Himnuszt.

pro te

ritkán

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

Lássuk, mi a helyzet a negatív nem maximális kifejezésekkel.

a Himnuszt

valamit

igekötő

valaki

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A szórendből kiderül, hogy az ige sincs a helyén, ez pedig akkor lehetséges, ha elmozdult a Fókusz fejébe.

A Fókusz kiépülésére ezúttal azért van szükség, mert a negatív nem maximális skaláris kifejezések (mint a ritkán a (18c)-ben) a magyarban ebben a pozícióban állnak �(vö. *Ritkán elénekelted a Himnuszt).

∅

+V_t

+ énekelted

109 of 117

109

Inherens operátorok 21. Skalárisok: negatív módhatározók

V’

S =

AdvP

∅

F’

AdvP

op fókusz

(18) c. Ritkán énekelted el a Himnuszt.

pro te

ritkán

A (18c) és a (18d) mondat reprezentációja között tehát mindössze annyi a különbség, hogy ezúttal a rosszul negatív módhatározói kifejezés áll a Fókusz módosítójában.

A negatív módhatározók is pontosan úgy viselkednek szintaktikailag, mint a negatív nem maximális skalárisok: Fókuszban kell megjelenniük.�Lássunk egy példát erre is.

a Himnuszt

A szórendből kiderül, hogy az ige sincs a helyén, ez pedig akkor lehetséges, ha elmozdult a Fókusz fejébe.

∅

+V_t

+ énekelted

(18) d. Rosszul énekelted el a Himnuszt.

rosszul

110 of 117

110

Inherens operátorok 22. Skalárisok: pozitív módhatározók

V’

S =

AdvP

∅

F’

AdvP

op fókusz

pro te

A (18c) és a (18d) mondat reprezentációja között tehát mindössze annyi a különbség, hogy ezúttal a rosszul negatív módhatározói kifejezés áll a Fókusz módosítójában.

a Himnuszt

∅

+V_t

+ énekelted

(18) d. Rosszul énekelted el a Himnuszt.

rosszul

A pozitív módhatározók is elfoglalhatják a Fókusz módosítóját.

(18) e. Jól énekelted el a Himnuszt.

jól

111 of 117

111

Inherens operátorok 23. Skalárisok: pozitív módhatározók 2.

énekelted

V’

S =

AdvP

∅

AdvP

jól

(18) e. Jól elénekelted a Himnuszt.

pro te

A szokásos módon először vegyük fel az igét és a vonzatait.

A pozitív módhatározók tipikusan VP-re csatolt pozícióban jelennek meg (a Fókusz módosítóján kívül, lásd (18d)).

a Himnuszt

valamit

igekötő

valaki

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A jól ebben a mondatban VP-re csatolt pozícióban áll.

112 of 117

112

Inherens operátorok 24. Skalárisok: pozitív nem maximálisok

szerettem

V’

S =

AdvP

meg

∅

AdvP

nagyon

(18) f. Nagyon megszerettem Petit.

pro én

Kezdjük az elemzést az igének és vonzatainak a felvételével.

A pozitív fok- és mértékhatározók számára a (18e)-ben látott VP-re csatolt pozíció tűnik szinte az egyetlen lehetségesnek (pl. Fókuszban sem állhatnak, vö. *Nagyon szerettem meg Petit).

Petit

valakit

igekötő

valaki

meg

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A nagyon tehát VP-re csatolt pozícióban jelenik meg.

113 of 117

113

Inherens operátorok 25. �Skalárisok: pozitív nem maximálisak: gyakran 1.

megyünk

V’

S =

AdvP

haza

∅

F’

AdvP

op fókusz

(18) g. Gyakran megyünk haza.

pro mi

gyakran

Vegyük fel az igét és a vonzatait.

A pozitív nem maximális kifejezések egy külön csoportját a gyakran kifejezés képviseli.

igekötő

valaki

haza

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A szórendből kiderül, hogy az ige sincs a helyén, ez pedig akkor lehetséges, ha elmozdult a Fókusz fejébe.

A gyakran tehát a szórend alapján megjelenhet �Fókusz módosítójában.

∅

+V_t

+ megyünk

114 of 117

114

Inherens operátorok 26. �Skalárisok: pozitív nem maximálisak: gyakran 2.

megyünk

V’

S =

AdvP

haza

∅

Q’

op diszt

(18) g’. Gyakran hazamegyünk.

pro mi

Kezdjük az elemzést az igének és vonzatainak a felvételével.

A pozitív nem maximális gyakran kifejezésnek �a negatív nem maximális kifejezésektől (pl. ritkán) eltérően �nem kötelező Fókuszban állniuk.

igekötő

valaki

haza

Mozgassuk el az igekötőt a VP módosítójába, �kifejezendő a mondat befejezett aspektusát.

A gyakran a (18g’) mondatban nem Fókuszban áll, �hiszen az ige láthatóan nem mozdult el a helyéről. �Azért javasolnak a számára az ilyen esetekben disztributív operátorú (op diszt) Kvantort, mert nem jöhet utána Topik �(vö. *Gyakran Peti hazamegy); és azért nem egy VP-re csatolt pozícióban feltételezik, mert Kvantor viszont állhat utána �(pl. Gyakran mindannyian összegyűlünk Mariéknál).

AdvP

gyakran

115 of 117

115

Zárszó

Ezzel befejeztük a mondattan

legfontosabb kérdéseinek tárgyalását.

Ha mindazt érted, amiről itt szó volt, akkor:

Gratulálok, sikerült elsajátítanod a mondattan alapjait!

116 of 117

116

Bibliográfia

Az alábbiakban néhány olyan mű bibliográfiai adatai láthatóak, amelyeket annak ajánlunk, aki mélyebben érdeklődik a mondattan iránt. A lista természetesen korántsem teljes, mindössze kiindulópontnak szánjuk.

2. Keszler Borbála (szerk.) (2000): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Ezt a munkát a hagyományos nyelvészet iránt érdeklődőknek ajánljuk.

3. Kiefer Ferenc (szerk.) (1992): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ez a munka a magyar transzformációs generatív mondattan alapműve, és ezen belül is az alábbi két tanulmányra hívnánk fel a figyelmet.

4a. Alberti Gábor & Medve Anna (2002): Generatív grammatikai gyakorlókönyv I-II. Janus/Books, Budapest.

Ezeket a munkákat azoknak ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a jelen ppt alapjául szolgáló, nagyon részletesen kidolgozott magyar transzformációs generatív mondattani modellel.

5. Medve Anna, Farkas Judit & Szabó Veronika (2010): 4x12 mondat. Iskolakultúra-könyvek 40. Iskolakultúra, Veszprém.

Ez utóbbi könyvet pedig azoknak ajánljuk, akik párhuzamosan néznék a hagyományos és a (különféle) generatív elemzéseket ugyanazon szósorokra vonatkoztatva.

1. Kenesei István (szerk.) (2000): A nyelv és a nyelvek. Corvina Kiadó, Budapest.

Jelen bemutató első fele ennek a műnek a Mondatok című fejezete alapján készült (90–101.o.) A könyvet annak ajánljuk, aki szeretne megismerkedni a különböző nyelvészeti területekkel.

Végezetül

3a. É. Kiss Katalin (1992): Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 79–177.

3b. Szabolcsi Anna & Laczkó Tibor (1992): A főnévi csoport szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 179–298.

4b. Alberti Gábor (2006): Generatív grammatikai gyakorlókönyv III. Bölcsész Konzorcium, Pécs.