62.
Haiti – a Karib-térség egyik országa, a Hispaniola sziget nyugati részén fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja. Az egymást követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így Haiti ma egész Amerika legszegényebb állama.
Főváros – Port-au-Prince (987 310)
Nagyobb városok – Carrefour (511 345), Delmas (395 260), Pétion-Ville (376 834), Cap Haitien (274 404)
Államforma – elnöki köztársaság. Haiti politikai rendszerének jelenlegi formáját az 1987. március 29-i alkotmány írja elő. Alapja a többpárt-rendszer, ahol az elnököt közvetlenül a nép választja.
A kormány vezetője a miniszterelnök. Őt az elnök nevezi ki a Nemzetgyűlés többségi pártjából. A végrehajtó hatalmat az elnök és a miniszterelnök együttesen gyakorolja.
A törvényhozó hatalmat a kormány és a kétkamarás Nemzetgyűlés együttesen gyakorolja. A kormányzat központosított, a megyékben a központi kormány delegáltjainak alkotmány szerint nincs szükségük a helyiek egyetértésre.
Az igazságszolgáltatás alapja a Napóleon-kód.
Hivatalos nyelv – a haiti, kreol és a francia.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 60%-a fekete, 35%-a mulatt és fehér, 5%-a pedig egyéb népcsoport tagja. A fekete népesség zöme az afrikai rabszolgák leszármazottja. A fehérek (európaiak) mind a francia gyarmatosítók utódai, illetve bevándorlók, azonban már csak 0,06%-ban vannak jelen. Az ország népességének 37%-a városokban él. A népességnövekedés 1,67%-os, az írástudatlanság 47,1%-os. A lakosság 80%-a római katolikus, 10%-a baptista, 4%-a pünkösdista, 1%-a adventista, 5%-a pedig egyéb vallású. Felmérések szerint az egész lakosság a vudu praktikák követője is egyben. Mivel Haiti jelenleg is súlyos nyomorban szenved, rossz az egészségügyi ellátás, a politikai helyzet évek óta ingatag, az emberek szinte minden kérdésben vudu papokkal és papnőkkel konzultálnak, beleértve a politikai problémákat is.
Függetlenség – Franciaországtól – 1804. január 1.
Terület – 27 750 km² (145.)
Népesség – 2015-ös becslés – 10 604 000 (83.)
Népsűrűség – 415 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 8599 millió USD (135.), egy főre jutó – 794 USD/fő (171.)
Pénznem – haiti gourde (HTG))
Időzóna – UTC -5
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – RH, jobboldali
Hívószám – +509
Internet – .ht
Történelme - Az eredeti lakosságot, az arawak indiánokat a harcias karibok irtották ki. Kolumbusz már az első útján felfedezte Hispaniola szigetét (1492-ben), sőt az itt elsüllyedt egyik hajójának legénységét le is telepítette a szigeten, megalapítva ezzel az Újvilág első spanyol települését. Hispaniola nyugati partján francia kalózok telepedtek le. Egyikük, Bertrand d'Ogeron dohánytermesztésbe kezdett, példáját követve sok kalóz a letelepedett életmódra váltott. Ez a népesség 1660-ig nem ismerte el a spanyol király fennhatóságát, ez számos konfliktus forrása volt.
A cukor-, kávé- és indigótermesztés profitjából gyorsan a leggazdagabb újvilági francia gyarmat lett. Ezt a rabszolgasorba taszított négerek ezreinek munkája tette lehetővé. Az ő életüket a Fekete Törvénykönyv szabályozta, amit Colbert dolgozott ki és XIV. Lajos szentesített.
A francia forradalom híre nyugtalanságot váltott ki Saint-Domingue-ban és a többi nyugat-indiai francia gyarmaton. Legfontosabb esemény az 1793-as rabszolgalázadás volt, amelynek nyomán betiltották a rabszolgaságot. Egy bennszülött vezér, Jean des Dessalines legyőzte a franciákat a Vertières-i csatában.
Miután megnyerték az egyenjogúságért és a függetlenségért folyó harcot, a korábbi rabszolgák kikiáltották Saint-Domingue függetlenségét 1804. január 1-jén, Haiti néven. Haiti volt az első ország a világon, ahol betiltották a rabszolgatartást.
Az országot 1915-ben megszállta az USA, és 1934-ig tartotta uralma alatt. Az 1950-es katonai puccsot és felkeléseket követően François Duvaliert választották elnökké, aki 1964-ben örökös elnöknek nyilvánította magát. Halála (1971) után fia vette át az ország irányítását, de őt a nép egy felkelés alkalmával, 1986-ban elűzte az országból. Az első szabadon választott elnök 1991-ben foglalhatta el a hivatalát, amit katonai puccs és polgárháború követett. Az ENSZ amerikai csapatokat küldött a rend helyreállítására, és a 2000-ben kiírt választásokon a korábbi elnököt választották újra. Néhány hónap múlva tömegtüntetések törtek ki ellene. 2004. február 29-én amerikai katonák mentették ki az országból. Azóta is nehezen tekinthető át a helyzet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Haiti Stabilizációs Missziója 2004 óta van jelen az országban.
Az országot roppant érzékenyen érintette a 2010-es haiti földrengés, amely a több mint 150 000 halálos áldozat mellett a főváros nagyobb részét is romba döntötte.
Ugyanebben az évben François Duvalier, a „Baby Doc” visszatért Franciaországból, ahol nem kapott menedékjogot. Többször megkísérelték bíróság elé állítani, de sikertelenül, 2014-ben szabad emberként hunyt el.
�
Port-au-Prince – a Pétion-Ville, a főváros legnagyobb negyede
Port-au-Prince – a Szent Péter-tér
Port-au-Prince – az elnöki palota a földrengés után
Port-au-Prince – katedrális a földrengés előtt…
…és után
Port-au-Prince – utcakép
Port-au-Prince – Jean de Dessalines, a függetlenségi háború hősének szobra
Port-au-Prince – a rabszolgák éhséglázadásának szobra
Port-au-Prince – a két évszázados függetlenség monumentuma
Port-au-Prince – a vásárcsarnok bejárata
Port-au-Prince – a repülőtér
Port-au-Prince – életkép
Port-au-Prince – jellegzetes házak
Port-au-Prince – a híres Barbancourt-rum kifőzdéje, ez a legrégibb a országban
Cap Haitien – templom a városközpontban
Cap Haitien – piac
Cap Haitien – a nemzet nagyjainak emlékparkja
Jacmel – tengerparti sétány
Jacmel – utcakép
Jacmel – népművészet
Labadee – a turisták tengerpartja
Labadee – turistafogadtatás
Laferriere – a citadella, az amerikai kontinens legnagyobb erődje,
Közelebbről – a világörökség része
Sans-Souci kastélya, a Történelmi Park épülete, világörökség
Montrouis – a rabszolgamúzeum
Átkelő a dominikai határnál
A letarolt erdők kontúrja képez határt a Dominikai Köztársasággal
Zöldségtermesztés a hegyek között
Vidéki település
Kisvárosi utcakép
Vudu szentségek múzeuma
Vudu megtisztulás
Ünnepelnek a nők…
…és a férfiak
Táncosok
Szuvenírek
Hagyományos, kipingált tömegközlekedési buszok
A Saut-Mathurine, az ország legnagyobb vízesése. Turistacélpont
Nagyon elterjedt művészeti ág a falfirka (graffiti)…
…és a naiv festészet
Pékség
Helyi szépség