56.
Görögország – hivatalos nevén Hellén Köztársaság, Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén helyezkedik el. Északon Albániával, Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.
Főváros – Athén (664 046)
Nagyobb városok – Szaloniki/Thesszaloníki (325 182), Pireusz (173 688), Pátra (171 484), Iraklio (138 749).
Államforma – elnöki köztársaság, az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Ez biztosítja a hatalmi ágak különválását, az emberi jogokat és az egyén szabadságát. A nőknek 1952 óta van választói joguk.
Az elnök egyben az államfő, őt a Parlament választja meg ötéves mandátumra. Az államfő a fegyveres erők főparancsnoka, formálisan ő nevezi ki a miniszterelnököt a választásokon győztes pártból, valamint a minisztereket is, a miniszterelnök javaslatára. Az egykamarás parlamentben 300 képviselő van, négy éves a mandátumuk. Az igazságszolgáltatás független a többi hatalmi ágtól.
Hivatalos nyelv – a görög.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: 93% görög, 5% ázsiai bevándorló valamint 2% egyéb (macedón, török, bolgár, albán). Jelentős a külföldiek aránya is az országban, közel 4%. A török nemzetiségű lakosok aránya 1,5%, főleg a szomszédos Törökországból bevándoroltakból. A török lakosság kitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnek cigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5‰.
Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög.
A vallási megoszlás: 97% görög-ortodox .A török megszállás után a görögök egy része áttért a muszlim hitre, de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az első világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%. Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték ezt.
Függetlenség – az Oszmán Birodalomtól, kikiáltva – 1821. március 25, elismerve – 1830. február 3.
Terület – 131 957 km² (96.)
Népesség – 2015-ös becslés – 10 955 000 (76.)
Népsűrűség – 82 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 235 574 millió dollár (45.), egy főre jutó – 17 7888 USD/fő (42.)
Pénznem – euró (EUR))
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – GR, jobboldali
Hívószám, internet – +30, –.gr
Történelme – a Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól, egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A görög történelem rendkívül hosszú időre nyúlik vissza, hiszen i.e. a 3. évezredben a Kükládok szigetén alakult ki a görög civilizáció. Az időszámításunk előtti jelentős kultúra a krétai minoszi, a pelopponnészoszi mükénéi és a kisázsiai trójai. Virágzó városállamok alakultak ki, amelyek sokszor egymás ellen is hadba indultak, közismert példa erre a trójai háború. A közös ellenség ellen azonban fel tudtak lépni, igen hatékonyan. Ezzel magyarázható a perzsák ellen aratott fényes győzelem a szalamiszi csatában, ahol gyakorlatilag megsemmisítették a perzsa flottát. Az i.e. 5. században már kialakult a demokrácia, ezt a hellenisztikus korszak váltotta,. Ez i. e. 336-tól i. e. 30-ig tartott. Kezdetét a makedón Nagy Sándor (Alexandrosz) uralkodásától számítjuk. Halála után hadvezérei, a diadokhoszok felosztották egymás között a birodalmat, így három nagy hellenisztikus állam jött létre. Ezeket az államokat az egyre erősödő Róma hódította meg i. e. 146-ban. A rómaiak ugyanakkor a görög kultúra befolyása alá kerültek, helyi közigazgatást hagytak a görögöknek, és nem szüntették a meglévő politikai struktúrákat. Athénban például az Agora továbbra is a politikai és polgári élet színtere maradt.
A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, majd a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után, a görög szabadságharcban, kilenc év alatt (1821–1830), sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. 1912–13-ban a két balkáni háborúban jelentős területeket szereztek vissza, többek között Krétát. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra, amelyet 1941-ben az olasz, majd a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború tört ki. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. Ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.
1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.
Athén – városkép a főváros szimbólumával, az Akropolisz-szal. Világörökség
Athén – az elnöki palota
Őrségváltás az elnöki gárdánál
Athén – a parlament
Athén – az Ismeretlen Katona emlékműve a parlament falánál
Athén – a belvárosi Kotzia-tér, háttérben a városháza
Athén – a fővárosi trilógia: az egyetem…
… a Nemzeti Könyvtár
…és a Tudományos Akadémia
Athén – az Agora-múzeum
Athén – a Zappeion-palota, kongresszusi és kiállítási központ
Athén – az Anafiótika-negyed az Akropolisz lábainál
A Parthenón, az Akropolisz ékköve
Athén – a Hadriánus-ív a városközpontban
Athén – a Nemzeti Kert, a főváros legnagyobb parkja
Athén – a Plaka-negyed, hangulatos utcai kávézókkal, turistacsalogató
Athén – metróvonal az Agorában, az Akropolisz lábainál
Athén – asztrológiai széltorony, Andronikusz csillagász építtette az i.e. 1. században
Athén – a belvárosi Monastiraki-tér
Athén – az 1973-as katonai diktatúra elleni diáklázadás áldozatainak emlékműve
Athén – utcakép
Athén – az ókori, már római jellegű amfiteátrum, az Odeon
Szaloniki – Galerius íve és körbástyája az i.u. 4. századból, világörökség
A Rotunda egy ortodox templom, itt van Galerius császár sírja
Szaloniki – a Szent Szófia templom, világörökség
Szaloniki – a Szent Demeter, a város védőszentjének temploma, világörökség
Szaloniki – a Ladadika-negyed, bevásárló utca
Szaloniki – a Fehér Torony, erődítmény a török időkből
Szaloniki – a prefektúra
Szaloniki – Nagy Sándor lovasszobra
Rodosz – az erőd, világörökség
Rodosz – az erőd bejárata
Rodosz – bevásárló utca a belvárosban
Rodosz – a főtér, világörökség
Rodosz – óvárosi utca, világörökség
Iráklio (Heraklion) – a kikötő, benne a Velencei Arzenál. Kréta szigetének legnagyobb városa
Iráklio – a San Marco székesegyház
Iráklio – a Morosini szökőkút a városközpontban
Iráklio – a Loggia, a velencei építészet egyik remeke, férfiak klubja volt
Iráklio – a Rocca del Mare erőd a kikötőben
Korfu – óvárosi utcakép, világörökség
Korfu – az Ahílio, Erzsébet királyné (Sissi) palotája
Korfu – Sinarades csendes főutcája
Míkonosz – a Kükládok legnagyobb szigete, turistacélpont
A szigetek jellegzetes szélmalmai
Pátmosz – a Szent János kolostor, világörökség
Pátmosz – az Apokalipszis barlangtemplom, világörökség
Pátra – a Szent András-templom,
ő egyben a város védőszentje is
Szantorini – a Kükládok egyik szigete, látványos szépségével Európa egyik leglátogatottabb turistacélpontja
Az üdülőváros egyik utcája
Athosz-hegy – kolostorrendszer , autonóm klerikális kolostor-köztársaság, világörökség
A kolostorok egyike, a Sztavronikita kolostor
Szerzetesek elöljárói
Délosz oroszlánjai, világörökség
Delphoi romváros, Apolló-szentély, világörökség
Knosszosz – a mínoszi civilizáció feltárt palotája, Kréta szigetének egyik legjelentősebb és leglátogatottabb történelmi emléke
A Korinthoszi-csatorna – 6343 méter hosszú mesterségesen kialakított víziút , az Égei- és a Jón-tenger között
Litóchoro – kisváros az Olümposz lábainál
Meteorák – kolostorok szédítő magasságokban. A legnevezetesebb turistacélpontok egyike. Világörökség
Első épületei a 12. században jelentek meg
Függő kolostor. A Meteorákon 24 bizánci kolostor található, több mint 600 évesek. Ma a szerzetesek öt kolostort használnak
Egy kolostor belső udvara
Osszárium (csontház) a kolostorokban, az elhunyt szerzetesek földi maradványaival
Amorgos – a Hozovietissa kolostor a 11. századból
Palaios Paneleimonas – hegyi falu az Olümposz lejtőin
Látogatottsága miatt még turistafalunak is nevezik
Hanía (Chania) – a kikötő a velencei hajógyárral
Basszai – Apollón Epikurosz temploma, világörökség
Tinosz – az ország legnagyobb Mária-kegyhelye
Zakíntosz – a legszebb strandok közé sorolható
Szími – természetes tengeri szivacsok
A Hosziosz Lukasz-kolostor – a közép bizánci építészet egyik legfontosabb fennmaradt alkotása, világörökség
Metsovo - népviselet
A hegyi utak kedvelt teherszállítója még napjainkban is a szamár
Amforák
Hagyományos görög híd
Vidéki ház az odavezető híddal
Kísértetfalu, panoptikumi bábokkal. Turistacsalogató
Kisváros, középkori hangulattal
Női táncosok
A krétai olajfák akár több ezer évet is elérnek
Nagy a választék és a hazai fogyasztás
Úzó – ánizzsal és egyéb fűszerekkel ízesített égetett szesz, Ciprussal közös eredetvédett nemzeti ital
Kizárólag ebben az országban állítják elő a retsina bort. A recept: bor, fenyőmag és mindezt tölgyfahordóban érlelni
A fészekalakú szőlőtőkéken termelik az asszirtiko bor előállításához szükséges szőlőt
Portrék
Szirtaki, az ország emblematikus tánca
Helyi szépségek