1 of 66

55.

2 of 66

3 of 66

Ghána – ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre, keletre halad át.

Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja. A tengerpart hossza 543 km.

Főváros – Accra (2 291 352) .

Nagyobb városok – Kumasi (2 069 350), Tamale (466 723), Takoradi (445 205), Ashaiman (298 841).

Államforma – elnöki köztársaság.

1957. március 6-án Ghána elérte a függetlenségét, ez volt az első afrikai ország, amely a gyarmati országok közül szabad lett. Azóta különböző demokratikus és diktatórikus kormányok kerültek hatalomra. Az 1992-ben elfogadott alkotmány garantálja a lakosságnak, hogy szabadon éljen, magántulajdonnal rendelkezzen 1993. január 7 óta elnöki köztársaság, a Nemzetközösségen belül. A parlament egykamarás, amelyben 230 képviselő foglal helyet. A parlament és az elnök is négy évre kap mandátumot a szavazóktól..

Az igazságszolgáltatás alapja az angol törvényhozás. Független a többi hatalmi ágtól.

Hivatalos nyelv – az angol.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság nagyon sokszínű, csakúgy, mint egész Afrikában. Sokféle etnikai csoport él az országban, szinte mindannyian sötét bőrű szudáni népcsoportok. A legnépesebb etnikum az akan, 44%-kal, őket követik a moszik, a szomszédos Burkina Faso legnépesebb etnikuma, 16%-os aránnyal. Valamivel kevesebben vannak az evék, 13%-kal. A ga-adaigme törzsek 8%-ot tesznek ki. Ezen kívül még számtalan kisebb szudáni fekete népcsoport él az országban. Ők a csekély számú európai (brit) származású lakossal együtt 19%-át teszik ki a népességnek.

A hivatalos nyelv mellett beszélt nyelvek az akan, moszi-dagomba, eve és a ga.

A lakosság vallási megoszlása: 68,8%-a keresztény (18,6% protestáns,15,1% katolikus, 24,1% pünkösdista/karizmatikus), 15,9%-a muzulmán, 8,5%-a törzsi vallású és 6,8% egyéb

Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1957. március 6.

Terület – 238 535 km² (81.)

Népesség – 2014-es becslés – 27 043 093 (47.)

Népsűrűség – 119 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 37 177 millió dollár (92.), egy főre jutó – 1356 USD/fő (153.)

Pénznem – ghánai cedi (GHS)

Időzóna – UTC+0

4 of 66

Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – GH, jobboldali

Hívószám, internet – +233. Internet –.gh

Történelme – a középkorban létezett már egy Ghána állam, azonban az nem is érintette a mai Ghána területét, ellenben az akan népek ősei onnan erednek. 1600 körül a mai Közép-Ghána területén létrejött az Ashanti Birodalom. Ez a birodalom a 19. századig fennmaradt.

Az Aranyparton 1482-ben a portugálok felépítették Elmina erődjét. Ez lett az arany, az elefántcsont és a rabszolga-kereskedelem központja. A 17. században a portugálokat kiszorítva, a hollandok, angolok, svédek, dánok is meghódítottak egy kis szeletet a parton. Emiatt Európán kívül sehol máshol a világon nem látni ilyen sűrűn európai építésű katonai létesítményeket. A legtartósabban az angolok maradtak itt. 1820 körül lett az Aranypart Nagy-Britannia birtoka. 1874-ben koronagyarmattá nyilvánították. A II. Világháború idején 40 000 ghánai vett részt a harcokban a brit hadsereg keretein belül.

1947-ben Kwame Nkrumah harcot indított a függetlenség elnyerésére. Ő az Amerikai Egyesült Államokban járt egyetemre, ahol megismerkedett a pán-afrikai eszmékkel. Valójában nem csupán Aranypart függetlenségére törekedett, hanem olyan egységes Afrikáról álmodott, amely képes ellenállni a neokolonialista törekvéseknek. A függetlenséget 1957. március 6-án vívta ki az ország, első elnöke Nkrumah lett. Ekkor Aranyparthoz csatolták Brit-Togót is. A fiatal ország gyors iparosításba kezdett a szocialista tervgazdálkodásra emlékeztető módon. Az 1960-as évekre Afrika egyik legjobban iparosodott, legfejlettebb országává küzdötte fel magát. 1966-ban Nkrumah hatalmát katonai puccs számolta fel, bizonyos vélemények szerint a CIA állt a háttérben. Sorozatos katonai puccsok következtek. A katonák azonban korruptak voltak, képtelennek bizonyultak az ország irányítására és Ghána hanyatlani kezdett.

1981-ben Jerry Rawlings repülőhadnagy megdöntötte a hivatalban lévő juntát és megpróbálta demokratizálni Ghánát.

Az átmeneti gyors fejlődést hanyatlás követte, amely a kakaó árának csökkenéséből, illetve a kőolaj árának növekedéséből adódott, és súlyos fizetési mérleghiányt vont maga után. A gazdasági hanyatlást politikai válságok is tetézték, az ország gazdasága összeomlott, az 1980-as évek végére gyakorivá váltak az éhínségek. A stabilizációs program kidolgozásához és bevezetéséhez a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank adott irányelveket. A gazdasági egyensúly helyreállt, de ennek az ára az volt, hogy elmélyültek a társadalmi feszültségek, és növekedtek a környezeti károk.

1992 óta az ország demokratikus köztársaság.

5 of 66

Accra – az elnöki palota

6 of 66

Accra – a parlament

7 of 66

Accra – a Legfelsőbb Bíróság székhelye

8 of 66

Accra – városrész

9 of 66

Accra – rezidenciális negyed

10 of 66

Accra – forgalom

11 of 66

Accra – a Függetlenségi emlékmű

12 of 66

Accra – anglikán templom

13 of 66

Accra – a központi mecset

14 of 66

Accra – a Függetlenség-téri emlékhely

15 of 66

Accra – a Kwame Nkrumah, függetlenségi harcos és az ország első elnökének mauzóleuma és emlékhelye

16 of 66

Accra – örökmécses a függetlenségi harc hősei tiszteletére

17 of 66

Szökőkút az emlékparkban

18 of 66

Accra – a Nemzeti Színház

19 of 66

Accra – a Nemzeti Múzeum

20 of 66

Accra – az egyetem

21 of 66

Accra – jellegzetes taxik

22 of 66

Accra – életkép

23 of 66

Accra – utcakép

24 of 66

Accra – a vasútállomás

25 of 66

Cape Coast – zsúfolt halászkikötő

26 of 66

Cape Coast – erőd, a rabszolgák ideiglenes szálláshelye is egyben, világörökség

27 of 66

Elmina – városkép

28 of 66

Elmina – a rabszolga-kereskedelem első központja, világörökség

29 of 66

Az erőd belső udvara

30 of 66

Elmina - halpiac

31 of 66

Fort Metal Cross – egyike a partvédő erődöknek. A sok erőd létezése avval magyarázható, hogy a partszakasz több alkalommal került portugál, spanyol, dán, svéd, holland, német és brit fennhatóság alá. Ma ezek a világörökség részét képezik

32 of 66

A St. Sebastian erőd, világörökség

33 of 66

Kumasi – metodista templom

34 of 66

Kumasi – piaca a legnagyobb Nyugat-Afrikában

35 of 66

A piac

36 of 66

Larabanga – mecset a 13. századból

37 of 66

Nzuelzo – a gólyalábas falu

38 of 66

A gólyalábas házak között

39 of 66

Az asanti építészet, sajátos stílusjegyeivel ma már a világörökség része

40 of 66

Az asantik – helyi néger törzs - gyűjtötték össze az elrabolt rabszolgának szánt embereket és adták el az erődökben az érdekelt európaiaknak

41 of 66

Az asantik nevetve fogadják a halált

42 of 66

A koporsó is mosolyra inspirál

43 of 66

Női táncosok

44 of 66

Kakaószüret

45 of 66

Az üveges tánc elődje

46 of 66

Önfeledt muzsikálás

47 of 66

Fafaragások turistáknak

48 of 66

Jellegzetes házak az ország északi településein

49 of 66

Házépítés

50 of 66

Hagyományos pingált házak

51 of 66

A hogbetsotso (exodus) fesztivál, a Volta vidéki ewe törzsfőnökök által szervezett ünnepség

52 of 66

A fesztivál közönsége

53 of 66

Törzsfőnökök, a fesztivál szervezői, teljes díszben

54 of 66

Ewe törzsbéli gyermekek a városban

55 of 66

Dobkészítés

56 of 66

Kpanlogo dobok

57 of 66

Balafon – xilofon féle hangszer, rezonátora a kivájt lopótök

58 of 66

A Kintampo-vízesés

59 of 66

Volta-tó – az ország legnagyobb, egyben mesterséges tava

60 of 66

Szavannasas – az ország címerállata

61 of 66

Kendők

62 of 66

Kente – szövése a hagyományos népművészet eleme

63 of 66

Oware – nemzeti játék

64 of 66

Kofi Annan – a legismertebb ghánai, Nobel-díjas

65 of 66

Helyi szépségek

66 of 66

  • Készítette: Fehér László – 2010 február, átdolgozva 2017

feherlaszlo43@gmail.com

www.feherlaszlo43.5mp.eu

  • Zene: Virgin – Ghana hilp-life music