3 of 78

Fülöp-szigetek – délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam, 7107 szigetet foglal magába (apály alkalmával 7111), ebből kb. 800 lakott, 11 nagyobb szigete az ország területének 96%-át teszi ki. Nyugaton a Dél-Kínai-tenger határolja, északon a Luzon-szoros választja el Tajwantól, keleten a Filippínó-tenger és délen a Celebesz-tenger választja el Indonéziától.

Főváros – Manila (1 780 148)

Nagyobb városok – Quezon (2 761 720), Caloocan (1 489 040), Davao (1 449 296), Cebu (866 171).

Államforma – elnöki köztársaság, amelyben az elnök a végrehajtó hatalom része. Ő az állam feje, egyben a miniszterelnök is, valamint a hadsereg főparancsnoka. Általános szavazással választják meg, hatéves időtartamra, egyetlen mandátumra.

A parlament – Kongresszus – kétkamarás. A felsőház a Szenátus, amelynek tagjait hat évre választják. Az alsóházat a képviselők személyesítik meg, ők három éves mandátumot kapnak.

Az igazságszolgáltatási hatalom a Legfelsőbb Bíróság kezében van, élén ennek vezetője, mint elnöklő tisztviselő és ehhez társul tizennégy bíró. A Legfelsőbb Bíróság tagjait az állam mindenkori elnöke nevezi ki, a Bírói és Ügyvédi Tanács javaslatára.

Hivatalos nyelv – filippínó (tagalog), angol.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség enyhe többsége, 41% az államalkotó filippínó néphez tartozik. A filippínók tulajdonképpen kínai–fehér (európai) keverék népcsoport. További 40% maláj etnikumú, akiknek a többsége, 30%-a Indonéziából érkezett, velük együtt polinézek is érkeztek az országba. Malajziából érkezett malájok, illetve negritók (fekete bőrű népcsoport, a Maláj-szigetek eredeti lakói) 10%-ot tesznek ki. Ezen felül van még 10%-nyi kínai, 5% indiai és 4% egyéb. Az ország népességének 59%-a él városokban. A népességnövekedés 1,92%-os, az írástudatlanság pedig 4,1%-os. Minden percben 25-40 gyermek születik átlagosan.

A hivatalos filippínó mellett beszélt nyelvek még a cebuano, ilokano, hiligaynon, bikol, winaray, pampanga, pangasinan, kinaray-a, maranao, maguindanao, tausug.

A lakosság 83%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 5%-a mohamedán, 3%-a pedig egyéb vallású.

Függetlenség – Spanyolországtól 1898. június 12. – az Amerikai Egyesült Államoktól – 1946. július 4.

Terület – 300 000 km² (73.)

Népesség – 2015-ös népszámlálás – 100 981 437 (12.)

Népsűrűség – 346 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 290 896 millió dollár (38.), egy főre jutó – 2904 USD/fő (128.)

Pénznem – fülöp-szigeteki peso (PHP)

4 of 78

Történelme – a Fülöp-szigetek eredeti lakói a negritók. Egyes források szerint harmincezer éve érkeztek a szigetekre. Az ausztronézek az ázsiai szárazföldről vándoroltak Taiwan szigetére, majd innen érkeztek a Fülöp-szigetekre 6000 éve. Letelepedtek itt, majd innen vándoroltak tovább Indonéziába, Malaysiába, jóval később a polinéz szigetvilágba és Madagaszkárra. A Fülöp-szigetek kultúrája rokonságban állt Malaysia, Indonézia és az ókori India kultúrájával, népe a 9. század eleje óta kereskedelmi kapcsolatban állt Kínával és Japánnal. Az iszlám vallás a 13. század elején jelent meg, a Malaysiából és Indonéziából érkező kereskedők terjesztették el a szigetországban..

Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező és legénysége ért először a szigetekre 1521-ben. A gyarmatosítást a II. Fülöp spanyol király által egymás után küldött expedíciók kezdték meg. Miguel López de Legazpi 1565-ben érkezett Mexikóból és megalapította az első spanyol települést Cebu szigetén. 1571-ben alapította Manilát, ami az új spanyol gyarmat fővárosa lett.

A spanyol uralom idején egyesítették az előzőleg egymástól független szigeteket és közösségeket, bevezették a nyugati civilizáció elemeit: törvénykönyvet adtak ki, nyomdát működtettek és bevezették a Gergely-naptárt.

A Fülöp-szigetek Új-Spanyolország része volt 1565-től 1821-ig. Római katolikus misszionáriusok a lakosság többségét a kereszténységre térítették, számos iskolát, egyetemet és kórházat alapítottak.

José Rizal, egy fülöp-szigeteki nacionalista volt, aki Spanyolországban tanult. Ott alapította propaganda mozgalmát. Az 1880-as és az 1890-es években a propagandisták világossá tették politikai és társadalmi reformok szükségességét. Ebbe beleértették a Fülöp-szigetek nagyobb képviseletét Spanyolország törvényhozásában. Amikor kiderült, hogy képtelen jelentős reformokat kieszközölni, Rizal visszatért hazájába és helyben fejtett ki nyomást a reformok érdekében. Rövidesen bebörtönözték, árulásért halálra ítélték és kivégezték 1896. december 30-án.

Aguinaldo 1898. június 12-én kiáltotta ki a Fülöp-szigetek függetlenségét, és önmagát államfővé nyilvánította. Ezzel kezdődött az Amerikai Egyesült Államok és a fülöp-szigeteki forradalmárok közötti háború.

A II. Világháború kitörése során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között.

Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.

1946 óta az új állam politikai instabilitással küzd. Ezt nem tudta kezelni Marcos, Aquino és Estrada elnök sem.

�

5 of 78

Manila – városkép

6 of 78

Manila – városkép

7 of 78

Manila – üzleti negyed

8 of 78

Manila – az elnöki palota

9 of 78

A palota főbejárata

10 of 78

Manila – kormánypalota

11 of 78

Manila – a városháza

12 of 78

Manila – a Legfelsőbb Bíróság székhelye

13 of 78

Manila – a Nemzeti Múzeum

14 of 78

Manila – az 1611-ben alapított egyetem

15 of 78

Manila – a Nemzeti Színház

16 of 78

Manila – a „Kókuszdió” kulturális központ

17 of 78

Manila – a San Augustin bazilika, világörökség

18 of 78

Manila – bejárat a világ legrégibb kínai negyedébe

19 of 78

Manila – az Intramuros történelmi negyed bejárata

20 of 78

Manila – a Saint Lorenzo Ruiz bazilika

21 of 78

Manila – az Aranymecset

22 of 78

A mecset belülről

23 of 78

Manila – a Casa Manila, történelmi múzeum

24 of 78

Manila – római-katolikus katedrális valamint érseki székhely

25 of 78

Manila – José Rizal, függetlenségi harcos, a nemzet mártírjának szobra

26 of 78

Manila – a Santiago-erőd bejárata

27 of 78

Manila – virágpiac

28 of 78

Manila – élet az utcán, reggeli ébredés

29 of 78

Manila – utcakép

30 of 78

Manila – nyomornegyed

31 of 78

Zamboanga – a Szeplőtelen Fogantatás modern temploma

32 of 78

Bonifacio Global City – városközpont

33 of 78

Cebu – Lapu-Lapu volt bennszülött uralkodó szobra , ő volt az első ellenálló a spanyol hódítás terjeszkedésének megállítására

34 of 78

Davao – a Kadayawan-fesztivál

35 of 78

Santa Maria – barokk templom, világörökség

36 of 78

Miago – barokk templom, világörökség

37 of 78

Paoay – barokk templom, világörökség

38 of 78

Motag – az Élő Múzeum

39 of 78

Makati – az ország pénzügyi központja. E képen a Santo Nino kápolna

40 of 78

Vigan – történelmi központ, világörökség

41 of 78

Luzon – a Mayon vulkán, az ország legismertebb aktív tűzhányója

42 of 78

Baguio – őslakosok szobrai a botanikus kertben

43 of 78

Banaue – a híres rizsteraszok, világörökség

44 of 78

A teraszok alkotói, az ifugao törzs tagjai

46 of 78

Törzsfőnök

47 of 78

Törzsi kunyhók

48 of 78

Bohol – a sziget Csokoládé-dombjai, a száraz évszakban elbarnul rajtuk a vegetáció, ettől lesz a jellegzetes csokoládé árnyalatuk. Turistacélpont

49 of 78

Palawan – a Kayangan-tó, kristálytiszta vize szinte egyedi

50 of 78

Puerto Princesa – a földalatti folyó, turistacsalogató

51 of 78

Sagada – a híres függő koporsók

52 of 78

A kalinga törzs jellegzetes tetoválása

53 of 78

A Fekete Názáret – a vakbuzgó katolikus hívek processziója

54 of 78

Húsvéti önostorozás

55 of 78

Húsvéti „keresztrefeszítés”

56 of 78

Jellegzetes falusi ház

57 of 78

Mezőgazdaság

58 of 78

A bambuszrúd-tánca

59 of 78

Maranao népi tánc

60 of 78

A dzsipni (djeepney) hivatott megoldani a tömegközlekedés gondjait

61 of 78

Tengerparti házak

62 of 78

Házak, gólyalábon

63 of 78

Közlekedés a gólyalábak között

64 of 78

Népi hangszerek

65 of 78

A szigetlakók kedvenc étele a nyárson sült malac

66 of 78

McArthur, amerikai tábornok partraszállását a II. Világháborúban örökíti meg ez a szoborkompozíció

67 of 78

Mindanao – asszonyok hagyományos viseletben

68 of 78

Hagyományos öltözék

69 of 78

Vízililiom, az ország egyik leggyakoribb növénye

70 of 78

A vízililiom szárából készült kézimunkák

71 of 78

Az Öreg Elvarázsolt Balettfa – egy fikuszféleség, turisztikai érdekesség

72 of 78

Halaskofák

74 of 78

Tisztavatás a rendőr-akadémián

75 of 78

A vízibivaly az ország szimbóluma

76 of 78

Fülöp-szigeteki koboldmaki, csak ezeken a szigeteken él

77 of 78

Helyi szépségek

78 of 78

Készítette: Fehér László – 2010 február, átdolgozva 2017

feherlaszlo43@gmail.com

www.feherlaszlo43@5mp.eu

Zene: Philippine Folk Music Kuratsa

1 of 78

2 of 78