51.
Franciaország – hivatalosan Francia Köztársaság. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. Szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Surinammal és a Holland Antillákkal.
Főváros – Párizs (2 229 621) .
Nagyobb városok – Marseille (850 726), Lyon (484 344), Toulouse (441 802), Nice (343 304).
Államforma – elnöki köztársaság, amelyben az elnök a végrehajtó hatalom része. Mivel a végrehajtó hatalomnak része a kormány is, ezért a végrehajtó hatalom dualista jellegű. A köztársasági elnököt általános közvetlen választással öt évre választják.
A kormány tagjai a miniszterelnök, a miniszterek és államtitkárok. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az elnök nevezi ki.
A francia törvényhozás szerve a Nemzetgyűlésből és a Szenátusból álló kétkamarás parlament. A Nemzetgyűlésnek 577 tagja van és ötévente, közvetlenül választják őket. A mindenkori kormánynak szüksége van a Nemzetgyűlés többségének támogatására, ugyanis a gyűlésnek joga van feloszlatni a kabinetet. A 321 szenátort egy csaknem 150 000 tagú elektori kollégium választja hatéves ciklusokra. Ha a két ház között nincs egyetértés, akkor a végső szó a Nemzetgyűlésé.
Az igazságszolgáltatás független hatalmi ág.
Hivatalos nyelv – francia.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a hivatalos statisztika szerint,a franciák aránya még mindig 84%. A bevándorlók aránya azonban egyre nő, többségük afrikai és ázsiai, elsősorban arab és fekete. Az elzászi németek és a bretonok aránya egyaránt 1,5%. A katalánok, cigányok és korzikaiak aránya 1,5-1,5%. A flamandok 0.3% míg a baszkok aránya 0.2%.
A hivatalos nyelv mellett még beszélt nyelvek a baszk, breton, elzászi, flamand, katalán, korzikai.
Egy utóbbbi felmérés szerint a lakosok 41%-a szerint Isten létezése „kizárt” vagy „valószínűtlen”, 33% állítja, hogy az „ateista” szó ráillik, 51% kereszténynek vallja magát. A hívők közül 62% római katolikusnak, 6% muszlimnak, 2% protestánsnak, 1% zsidónak, 2% pedig más vallásúnak mondta magát,
Függetlenség – a francia állam alapítása – 843-ban
Terület – 643 801 km² (41.)
Népesség – 2017-es becslés – 66 991 000 (21.)
Népsűrűség – 118 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 2 418 945 millió dollár (6.), egy főre jutó – 36 304 USD/fő (26.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – F, jobboldali
Hívószám, internet – +33, –.fr
Történelme – a mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia területeivel. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek. Az i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2.–3. század között a kereszténység is elterjedt. A 4. század végén egyre fenyegetőbbé váltak a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből a „francia” elnevezés is származik. Az 5.–9. század között az ország területe a Frank Birodalom részét képezte, amelynek legnagyobb uralkodója Nagy Károly volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, ennek nyugati részéből, a Nyugati-Frank Királyságból alakult ki Franciaország, amely nevét a mai Ile-de-France tartományról kapta. A királyság a 17. századtól élte a fénykorát, különösen XIV. Lajos uralma alatt (a „Napkirály”, 1643–1715). Ekkor Franciaország óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, népességének gyors növekedése pedig Európa legnagyobb lakosságú országává tette. Megkezdődött a francia gyarmatosítás is.
Az 1789-es Nagy Francia Forradalom vetett véget a királyságnak, 1792-ben kikiáltották a köztársaságot. 1799-ben Bonaparte Napóleon ragadta magához a hatalmat. Ez az időszak volt a francia dicsőségnek és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon 1815-ös vereségét követően rövid időre restaurálták a királyságot. 1830-ban újabb forradalom tört ki, amelynek eredményeként alkotmányos királyságot vezettek be. 1871-ben polgári radikális – szocialista forradalom kezdődött és megalakult a párizsi kommün. Ennek leverése után létrejött a „harmadik köztársaság”.
Franciaország 1870 és 1914 között jelentős gyarmatbirodalmat épített ki (francia imperializmus). Létrejött a brit-francia szövetség (antant) a fegyverkező Németország ellensúlyozására.
Franciaország az I. világháborúból, majd a náci német megszállást követően a II. világháborúból is győztesként került ki. Ez azonban nem akadályozta meg a gyarmatbirodalom (Afrika, Ázsia, Óceánia) széthullását az 1950-es években. A háború után az úgynevezett „negyedik köztársaság”, majd 1958-tól máig az „ötödik köztársaság” következett, amely Charles de Gaulle vezetésével új alkotmányt dolgozott ki a köztársasági elnök megnövekedett jogkörével.
Franciaország külpolitikáját a 90-es évek óta az Európai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen a Németországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi. 1999-ben bevezették az eurót. Ennek ellenére az ország lakossága a 2005. májusi népszavazáson az Európai Alkotmány ellen szavazott.
�
Párizs – a főváros szíve, itt a Diadalívnél találkoznak a sugárutak
Párizs – városkép, a Szajna valamint az Eiffel torony, amely a főváros szimbóluma
Párizs – az elnöki rezidencia, az Élysée-palota
A palota főbejárata
Az elnöki Köztársasági Gárda
A Köztársasági Gárda lovas parádéja
Párizs – a Luxembourg-palota, a Szenátus székhelye
Párizs – a Bourbon-palota, a Képviselőház székhelye
Párizs – a városháza, 1357 óta ezt a szerepet tölti be
Párizs – az Invalidusok dómja, itt van Napóleon sírhelye
Párizs – a Louvre, a világ egyik legismertebb múzeuma
Női lovas őrjárat a múzeum közelében
Párizs – a Cité-sziget, turistacélpont, épületei a világörökség részei
Párizs – a Notre Dame katedrális, világörökség
Párizs – a Conciergerie, volt hírhedt börtön, ma közigazgatási épület
Párizs – a Pantheon, a nemzet nagyjainak sírhelye. Többek között Voltaire, Rousseau, Victor Hugo, Émile Zola, Claude Monet, Louis Pasteur, a Curie házaspár és Alexandre Dumas nyugszik itt.
Más nézetből
Párizs – a Legfelsőbb Bíróság épülete, mellette a Szent Kápolna
Párizs – a Garnier által tervezett palota az Operaháznak ad otthont
Az Operaház előcsarnoka
Párizs – a Bastille-opera modern épülete
Párizs – a Moulin Rouge, varieté
Párizs – a George Pompidou kulturális központ
Párizs – a Les Halles, a főváros híres vásárcsarnoka
Párizs – a St. Eustache-templom, reneszánsz részletekkel felöltöztetett gótikus építmény
Párizs – a Defense, üzleti negyed
Párizs – egy, a sok hangulatos kávézóból
Párizs – a Quartier Latin
Párizs – a Köztársaság-tér
Párizs – a Sacre Coeur (Szent Szív) bazilika
Párizs – a Szajna legszebb hídja, az Alexandre III.-híd
Párizs – lakóhajó a Szajnán
Párizs – a Montmartre, a művésznegyed
Párizs – a Trocadero palota és kert
Párizs – a Mars-mező, városi park az Eiffel-toronyból nézve
Párizs – szökőkút a Concorde-téren
Párizs – a francia Disneyland
Párizs – az Eiffel-torony lábánál
Párizs – utcakép
Versailles – a kastély, világörökség
A kastély belső udvara
A kastély tűkörterme
Marseille – a kikötő
Marseille – a Szent Viktor apátság
Marseille – imádkozó muzulmánok az utcán
Lyon – a bazilika, világörökség
Lyon – a városháza, világörökség
Toulouse – a történelmi városközpont
Toulouse – a bazilika
Strasbourg – a történelmi óváros
Strasbourg – az Európai Parlament
Lille – a Szevasztopol-színház
Lille – a városháza
Amiens – katedrális, világörökség
Avignon – a volt pápai palota
Bordeaux – harangtorony, világörökség
Bourges – katedrális, világörökség
Chamonix – az Aiguille du Midi (3842 m) csúcs a Mont Blanc-on.
Megeve – az ország leghíresebb és legkedveltebb síparadicsoma
Lourdes – a zarándokemplom
Montpellier – jellegzetes 19. századbeli házak
Mont Saint Michel – bencés apátság, dagálykor sziget, apálykor félsziget, világörökség
Amboise – Leonardo da Vinci szobra, a város királyi kastélyában élte utolsó két évét és itt is halt meg 1519-ben
Nice – a főtér
Reims – a Notre Dame katedrális. 1825-ig koronázó templom volt, napjainkban a világörökség része.
Rennes – a karmeliták háza
Rouen – a nagy városi óra
Roueni porcelán
Korzika-szigete
Ajaccio – a sziget központja. Napóleon, a város szülöttjének születésnapjára emlékeznek
Arc et Senans – királyi sólepárló, világörökség
Lascaux – 15 – 17 000 éves barlangrajzok
Belcastel – hegyi falu a Pireneusokban
Canal du Midi – csatorna, amely a Garrone folyót köti össze a Földközi-tengerrel, világörökség
Fontenay – apátság, világörökség
Colmar – az ország legszebbnek tartott kisvárosa
Dijon – a főtér
Eze – mediterrán kisváros
A Loire-völgyi kastélyok egyik gyöngyszeme, a Chenonceau
Millau – a világ legmagasabb viaduktja
Papeete – Tahiti és Francia Polinézia kormányzati, kereskedelmi, ipari és gazdasági központja, az ország tengerentúli területe
A Pont du Gard, római kori vízvezeték
Provins – várfalak, vársánc. Világörökség
Elzászi tánccsoport
Elzászi népviselet
Breton tánccsoport
Breton népviseletben
Parasztház
Középkori hangulatos utca
Az Alpok lábainál
Osztriga tenyészet
Pezsgőspince
Több mint 80 sajtféleséget állítanak elő
TGV – a nagysebességű vonat
Provance-i levendula
Idegenlégiósok a parádén
Hagyományos breton viselet