50.
Finnország – hivatalosan Finn Köztársaság, észak-európai ország. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. A délnyugati partvidék közelében fekvő Aland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez. Az „Ezer tó országa"-ként is emlegetik.
Főváros – Helsinki (635 591)
Nagyobb városok – Espoo (274 522), Tampere (228 173), Vantaa (219 196), Turku (187 564).
Államforma – parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik. Őt hat évre, maximum két mandátumra választhatják meg.
A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. A szokásjog szerint a miniszterelnök után a pénzügyminiszter a kabinet második legerősebb embere.
A 200 tagból álló egykamarás parlament a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.
A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, mindezek a Legfelsőbb Bíróság vezetése alatt.
Hivatalos nyelv – a finn és a svéd.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: finn 93%, svéd 6%, orosz 0,5%, lapp (számi) 0,3%, egyéb 0,2%.
Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. A kétnyelvűséget alkotmányuk 14. cikkelye garantálja. Beszélt nyelv még a számi (lapp).
A legtöbb finn (89%) az evangélikus egyházhoz, körülbelül 1%-a a lakosságnak a finn ortodox egyházhoz tartozik. A maradék népesség más vallású, más protestáns közösség tagja, római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.
Függetlenség – Oroszországtól – kikiáltása – 1917. dec. 6, elismerése – 1918. január 4.
Terület – 338 424 km² (71.)
Népesség – 2015-ös népszámlálás – 5 487 308 (115.)
Népsűrűség – 18 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 272 217 millió dollár (41.), egy főre jutó – 42 148 USD/fő (19.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, – FIN, jobboldali
Hívószám, internet – +358, internet –.fi
Történelme – átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.
Régi skandináv mondák és egyes történészek szerint az országnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai. Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta az országot, amely egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, kikiáltotta függetlenségét.
1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre meghatározta a hazai politikát. A II. világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen, az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (segítséget kapott többek között Svédországtól, illetve egy zászlóaljnyi önkéntest Magyarországtól is) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.
1947-ben és 1948-ban az akkori Szovjetunió olyan megalázó szerződések aláírására kényszerítette az országot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen. Területének 10%-át és gazdaságának 20%-át kellett átadnia, 400 000 ember menekült el az átadott területekről.
A II. Világháború után Finnország, mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között.
1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.
Helsinki – a történelmi városközpont
Helsinki – városkép a Kaisaniemi-öbölben
Helsinki – a parlament
Helsinki – az elnöki palota
Díszőrség
Helsinki – a városháza
Helsinki – katedrális
Helsinki – az Uszpenszkij-székesegyház, Nyugat-Európa legnagyobb ortodox temploma
Helsinki – főutca
Helsinki – a központi vasútállomás
Szobrok az épület homlokzatán
Helsinki – utcakép
Helsinki – az egyetem főépülete
Helsinki – az egyetemi könyvtár
Helsinki – az Esplanada-park szobrai
Johan Ludvig Runeberg, nemzeti költő szobra
Helsinki – a Finlandia, koncert- és kongresszusi terem
Helsinki – a Nemzeti Színház
Helsinki – a Kamppi kápolna
Belülről
Helsinki – a Kiasma-múzeum, a modern művészetek galériája
Helsinki – a Nemzeti Múzeum
Helsinki – a dizájn-múzeum
Helsinki – az „öreg” vásárcsarnok
Helsinki – a Suomenlinna-erőd, világörökség
Közelebbről
Az erődítmény belsejében
Helsinki – a Temppeliaukio sziklatemplom
A templom orgonája
Helsinki – a Kauppatori-piac és kifőzde
Helsinki – a Sibelius-emlékmű
Közelebbről
Helsinki – a futólegenda szobra az olimpiai stadion előtt
Helsinki – a Sofiankatu, a főváros legnépszerűbb, télen fűtött utcája
Espoo – városkép
Espoo – templom
Espoo – a Nokia-birodalom székhelye
Espoo – falumúzeum
Espoo – az Aalto-egyetem főépülete, az Auditorium
Tampere – városkép
Tampere – a városháza
Tampere – ipari központ
Tampere – vásárcsarnok a városközpontban
Tampere – városi színház
Tampere – templom
Turku – a várkastély
A vár belső udvara
Turku – középkori hangulatot teremtenek a turistáknak
Turku – templom
Turku – a Bálna kútja
Turku – Mikael Agricola, a finn írott nyelv alapítója, protestáns lelkész szobra
Vantaa – templom a 15. századból
Lahti – a városháza
Lahti – régi iskolaépület
Oulu – piaci csarnok
Porvoo – az ország második legrégibb városa. Itt született Runeberg
A Runeberg-torta is itt készült el először
Naantali – a trollok világa, az unokák meseországa
Kakslauttanen – az iglu falu. Ezekből a fűtött házikókból gyönyörködhet a turista a sarki fényben
Kotka – neogótikus templom
Olavinlinna – várkastély
Petavajesi – régi fatemplom a 18. századból, világörökség
Rauma – fából készült házak az óvárosban, világörökség
Rovaniemi – jégszálló, sarki fény. Lappföld központja
Jégvendéglő
Szálloda a hóban
Rénszarvasfogat, turisták számára
Lappföldi szuvenírek
Rovaniemi – a sarkkör múzeuma, az Arktikum
Rovaniemi – a város mellett húzódik az Északi Sarkkör
Rovaniemi – a Mikulás (Santa Claus) irodája
Sammallahdenmaki – bronzkori temető, világörökség
Seurasaari – jellegzetes ház a skanzenben
Seurasaari – régi falusi házak
Verla – vízierőmű és csatorna, háttérben fafeldolgozó. Világörökség
Valamon – ortodox kolostor
A kolostor szerzetesei
A barna medve – nemzeti állat
Az orosz határon
Táncosok
Népviselet
Hagyományos piros faházak
Karjalai pépes (karelian pasty),
hagyományos finn étel
Jegyespár
Számi (lapp) család, népviseletben
A közismert, kémény nélküli szauna
Helyi szépségek