48.
Fehéroroszország – hivatalosan Belarusz Köztársaság (röviden Belarusz), tengertől elzárt ország Kelet-Európában, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Főváros – Minszk (1 921 807)
Nagyobb városok – Homel (526 872), Mahiljov (374 644), Vicebszk (366 299), Breszt (340 141).
Államforma – elnöki köztársaság. Az állam poszt-szovjet alkotmányát 1994-ben fogadták el és az 1996-os, majd a 2004-es referendumokkal módosították (ezek az elnök jogköreinek kibővítéséről és újraválaszthatóságáról szóltak). Ma az ország elnöki köztársaság, az elnököt közvetlenül választják 5 éves időszakra. Az elnök nevezi ki a Minisztertanácsot és annak vezetőjét, a miniszterelnököt.
A törvényhozó testület kétkamarás. Az alsóház, a Képviselőház 110 tagú, mandátuma 4 évre szól és a lakosság választja egyéni kerületekből, a felsőház, a Köztársasági Tanács, mely 64 tagú (8 tagját az elnök jelöli ki, a többi hely az egyes területek és Minszk képviselőié). Az alsóház hozza a törvényeket, a felsőház feladata ezek szentesítése.
Az igazságszolgáltatás vezetése elvileg a Legfelsőbb Bíróság hatásköre. Van Alkotmánybírósága is.
Hivatalos nyelv – a belarusz és az orosz.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a legutóbbi népszámlálás szerint a lakosság 83,7%-a belarusz, 8,3%-a orosz (főleg a nagyvárosokban), 3,1%-a lengyel 1,7%-a ukrán és 3,2%-a egyéb nemzetiségek. Jelentős számú belarusz népesség él Oroszországban (1,2 millió), Ukrajnában (440 ezer), Kazahsztánban (180 ezer), Lengyelországban (165 ezer) és Lettországban (120 ezer).
A lakosság túlnyomó többsége (90%-a) anyanyelvi szinten beszéli az oroszt, amelyet 1995-ben második hivatalos nyelvvé nyilvánítottak. A belarusz nyelvet egyedüli nyelvként már csak falun használják. Beszélt nyelv még az ukrán és a lengyel.
A hívő lakosság többsége ortodox vallású, de kis létszámban vannak római katolikusok és egyéb vallású emberek is (protestáns, zsidó, muzulmán).
Függetlenség – a Szovjetuniótól – kikiáltása –1990. július 27, megalapítása –1991. augusztus 25.
Terület – 207 595 km² (85.)
Népesség – 2016-os becslés – 9 498 700 (88.)
Népsűrűség – 46 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 76 139 millió dollár (68.), egy főre jutó – 5751 USD/fő (92.)
Pénznem – belarusz rubel (BYR)
Időzóna – UTC +3
Időzóna – UTC +3
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – BY, jobboldali
Hívószám, internet – +375, internet –.by
Történelme – a mai állam területe a szláv népek őshazája, itt alakultak ki többek között azok a keleti szláv törzsek, melyekből később az orosz, az ukrán és a belarusz nép származott. A 9. században már kialakultak a feudális termelési viszonyok, létrejöttek az első városok (Polack, Breszt, Vicebszk, Pinszk, Orsa). A mai országterület egésze a 882-ben létrejött Kijevi Rusz része lett. 1569-ben a litván és a lengyel fejedelemségek egyesítésével (Lublini unió) a terület nagy része lengyel uralom alá került. A lengyelek igyekeztek katolikus hitre téríteni a népességet, így 1596-ban a breszti zsinaton kihirdették az ukrán és a belarusz egyház csatlakozását a katolikus egyházhoz. 1795-ben az egész mai Fehéroroszország orosz uralom alá került. 1812-ben újra a földig rombolták az országot a napóleoni háborúk során. I. Napóleon visszavonuló hadserege a legsúlyosabb veszteségeket épp a mai Fehéroroszország területén szenvedte el. A 19. század közepén a belorusz kultúra fejlődésnek indult, a cári hatalom russzifikációja ellenére is (1864-ben betiltották a latin abc használatát). A nyugati országrész részt vett az 1863-as lengyel felkelésben. Az 1861 után meginduló lassú kapitalizálódás ellenére a terület a cári birodalom legelmaradottabb részei közé tartozott, mivel a hatalom akadályozta az iparosítást (az országot élelmiszer- és nyersanyagszállító vidékké akarta átalakítani). 1917. november 8-án Minszkben megalakult a szovjethatalom, majd a többi kelet-fehéroroszországi városban is. 1922 decemberében az ország a Szovjetunió alapító tagja lett, megkezdődött a háborús károk helyreállítása (1926-ra befejeződött) és az iparosítás. 1941. június 22-én a németek támadást indítottak a Szovjetunió ellen Barbarossa-terv fedőnévvel. Fehéroroszországban gyorsan haladtak előre, július 28-án Minszket is elfoglalták. Breszt erődjében 4 ezer vöröskatona rekedt, akik utolsó csepp vérükig tartották a várost, akkor is, amikor a németek már az egész országot elfoglalták (Breszt ezért 1965-ben a "Hős Város" címet kapta). Az ország 3 évre német megszállás alá került, melynek során erős partizánmozgalom bontakozott ki (az egész Szovjetunióban itt volt a legerősebb a partizántevékenység). 1990. július 27-én a Legfelsőbb Tanács deklarálta az állami szuverenitást. 1991. augusztus 25-én az ország nevét Belarusz Köztársaságra változtatták. 1992 januárjában felszabadították az árakat, az életszínvonal gyorsan zuhant.
Az 1994-es választásokat, korrupcióellenes, baloldali programmal Alekszandr Lukasenko nyerte, több mint 80%-os többséggel, azóta is ő regnál az elnöki székben. Az amerikai kormány az országot „Európa utolsó diktatúrája“-ként tartja számon.
�
Minszk – városkép
Minszk – a parlament
Minszk – az elnöki palota
Díszszázad
Minszk – a városháza
Más nézetből
Minszk – a Függetlenség-tér
Közelebbről
A tér egyik szökőkútja
Minszk – a Győzelem-tér. A II. Világháború elesett hőseinek emlékoszlopa és örökmécsese
Örökmécses a győzelmi obeliszknél
Minszk – a főváros alapításának 940. évfordulójának ünnepségei
Minszk – az Állami Operaház
Minszk – a Tudományos Akadémia
Minszk – az egyetem a Függetlenség-téren
Minszk – a Nemzeti Könyvtár
Minszk – kápolna a Könnyek-szigetén, amely az afganisztáni hadjárat áldozatainak feleségei, anyái, testvérei, szerelmei emlékére emeltetett
A kápolnában rendszeresek az esküvői szertartások
Minszk – a Drámai Színház épülete
Minszk – a Szakszervezetek Háza
Minszk – a főposta
Minszk – Szent Péter és Pál temploma
Minszk – a Szentlélek temploma. Ez a legrégibb katedrális, a 17. században épült
Minszk – a Mária-Magdolna templom
Minszk – a Mindenszentek temploma
Minszk – a Vörös templom
Minszk – utcakép a Függetlenség-sugárúton
Minszk – a vasútállomás
Minszk – Yakub Kolas, író, költő, akadémikus szobra
Minszk – Dzserzsinszkij, a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a CSEKA majd a GPU vezetőjének szobra ma is emléket állít ennek a hóhérnak
Minszk – a zsidó gettó emlékére állíttatott szoborkompozíció
Minszk – metróállomás
Homel – rendőrnő
Homel – gyermekpark
Homel – a Rumjancev-Paskevics palota, ma múzeum
Homel – a Paskevics kápolna
Homel – a főposta épülete
Vicebszk – városkép
Vicebszk – a városháza
Vicebszk – római-katolikus templom
Vicebszk – ortodox templom
Vicebszk – a Három szurony, II. világháborús emlékmű
Vicebszk – Marc Chagall, festőművész szülőháza
Breszt – sétálóutca
Breszt – belváros
Breszt – a Harcos szobra
Hrodna – jezsuita templom a 17. századból
Babrujszk – régi könyvtár
Bariszav – ortodox templom
Katiny – a nácik által lemészárolt 186 civil lakos emléke előtt tisztelegnek
Az egyetlen túlélő, ölében a fia holttestével
A miri várkastély – a 16. században épült, világörökség
Mahiljov – az Asztrológus szobra a városközpontban
Nyaszvizs – a Radziwill család rezidenciája építészeti és kulturális komplexuma , világörökség
A várkastély belső udvara
Vetka – sugárveszély miatt elzárt terület
Szövőszéknél, népviseletben
Kórus
Vendégvárók
Falusi asszonyok
Húsvéti ételszentelés
Megállt az idő
Hazai cow-girl
Jellegzetes falusi ház
Falusi utca
Közös ebéd
Helyi szépségek