46.
Észtország – teljes nevén Észt Köztársaság, észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján. Az úgynevezett balti államok – Baltikum – egyike. Északon a Finn-öböl, nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. A Balti-tengeren túl nyugatra közvetlen szomszédja Svédország, míg északon Finnország.
Főváros – Tallinn (444 215)
Nagyobb városok – Tartu (93 687), Narva (58 375), Kohtla-Järve (35 928).
Államforma – az új alkotmányt 1992. június 28-án fogadták el. Ennek értelmében Észtország parlamentáris köztársaság, ahol a parlament (Riigikogu) a fő döntéshozó hatalom. Törvényeket, határozatokat hoz, megválasztja a köztársasági elnököt, felhatalmazza a miniszterelnök-jelöltet a kormányalakításra, elfogadja a költségvetést. A köztársasági elnöknek többnyire ceremoniális szerepe van, négy évre választják meg.
A parlament 101 képviselőből áll, hivatali ideje 4 évre terjed. A végrehajtó hatalmat a parlament felé felelős kormány testesíti meg.
Az észt jogrendszer a német modellre épül, főként a polgárjog területén, melyet a közvetlen történelmi kapcsolat indokol. A bíróságok függetlenek, a bírákat élethosszig tartóan nevezik ki.
Hivatalos nyelv – az észt.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 68%-a észt. Nagyon magas a volt Szovjetunióból betelepült, szláv nyelveket beszélők aránya. A legtöbben az oroszok vannak, arányuk 25%. Ezen kívül vannak még ukránok, fehéroroszok, finnek, lettek és németek.
Érdekes, hogy míg az észt anyanyelvűek nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg városok és vidék között, az orosz anyanyelvűek 9/10-e városlakó.
A hivatalos nyelv mellett beszélt nyelv még az orosz és a finn. Az 16. századtól kezdve az észtek hagyományosan a evangélikus egyházhoz tartoznak, noha az ország lakosságának csak mintegy egynegyede aktív vallásgyakorló.
Az orosz kisebbség túlnyomó többsége az Orosz Ortodox Egyház tagja
Függetlenség – Oroszországtól –1991. augusztus 20.
Terület – 45 339 km² (131.)
Népesség – 2017-es becslés – 1 324 333 (152.)
Népsűrűség – 29 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 26 485 millió dollár (105.), egy főre jutó – 17 122 USD/fő (44.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – EST, jobboldali
Hívószám, internet – +372, internet –.ee
Történelme – a mai Észtország területére az ember valószínűleg az utolsó eljegesedés elmúltával, telepedett be. Úgy 11-13 évvel ezelőtt. Lakóit először Tacitus említi, aesti néven, i.u. 98-ban. Észtország volt Európának az a sarka, amely a legkésőbb vette fel a kereszténységet. Elsősorban a Német Lovagrend (Teuton Lovagrend) vette ki részét a kereszténység – nem ritkán militáns – terjesztésében. Az európai reformáció eszméi gyorsan elterjedtek a Német Lovagrend államában. A nyelv, az oktatás, a vallásgyakorlat és a politika nagymértékben átalakult.
Az 1561-es livóniai háborúban Észak-Észtország svéd uralom alá került, míg a déli rész az 1580-as években átmenetileg a Lengyel-Litván Konföderáció uralma alá. 1625-ban az ország teljes szárazföldi területe svéd birtok lett. Közigazgatásilag az északon fekvő észt tartományokra, valamint a Dél-Észtországra és Észak-Lettországra kiterjedő Livóniára osztották fel. Ez a felosztás fennmaradt a 20. század elejéig. A nagy északi háború következtében a svédek elvesztették Észtországot Oroszország javára (1710-ben ténylegesen, 1721-ben a nystadi béke értelmében jogilag is). Amikor az 1917-es orosz októberi forradalomban a bolsevikok jutottak hatalomra és az előrenyomuló német csapatok megérkeztek, 1918. február 23-án Pärnuban és február 24-én Tallinnban kikiáltották Észtország függetlenségét. Az Észt Köztársaság II. világháborúbeli sorsa 1939 augusztusában teljesedett be, amikor Sztálin és Hitler egyezményt kötött Kelet-Európa érdekszférák szerinti felosztásáról a Molotov–Ribbentrop-paktumban és annak titkos záradékában. A Vörös Hadsereg észtországi laktanyáiból vonult az észt utcákra. Másnap további 90 ezer katona érkezett. 1940. június 17-én az észt kormány az elsöprő szovjet túlerő láttán harc nélkül lemondott, megelőzve ezzel a nyílt háborút és a vérontást. 1940 augusztusában Észtországot Észt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság néven formálisan is betagolták a Szovjetunióba. Miután 1941. június 22-én a Wehrmacht megtámadta Szovjetuniót, 1941 júliusában elérte Észtországot. Kezdetben a legtöbb észt szemében a németek felszabadítók voltak a szovjet elnyomás alól. Remélték az ország függetlenségének helyreállítását. Hamarosan észlelniük kellett, hogy csak egy újabb megszálló érkezett. A németek a háború következtében kirabolták az országot és végrehajtották a Holocaustot. A megszállás alatt Észtország a német Ostland tartomány része volt. A szovjet erők 1944 őszén foglalták vissza Észtországot. 1991. augusztus 20-án, a moszkvai katonai puccs idején Észtország formálisan is kinyilvánította függetlenségét, újraélesztve az 1940 előtti államot. Az első ország, amely elismerte a független Észtországot, Izland volt. Az utolsó orosz csapatok 1994. augusztus 31-én távoztak.
Tallinn – a történelmi óváros, világörökség
Tallinn – a parlament
Tallinn – az elnöki palota
Őrségváltás
Tallinn – a kormánypalota
Tallinn – a városháza
Tallinn – a főtér, Hanza-városokra jellemző épületekkel
A főtér házai közelről
A belváros
A toronykapu
Középkorra emlékeztető épület
A Nagy Tengerparti Kapu a Margit-bástyatoronnyal
Az óváros egyik hangulatos utcája és kávézója
Óvárosi sikátor
Tallinn – a Szent Katalin passzázs
Tallinn – a történelmi központ városfala
Közelebbről
Tallinn – a Toompea várkastély
Tallinn – a Kadriorg-palota, barokk stílusban épült Nagy Péter cár uralkodása alatt. Jelenleg a szépművészeti galériának ad otthont
Tallinn – a Szűz Mária dóm, az Észt Evangélikus Egyház fő temploma
Tallinn – a Szent Miklós-templom jelenleg egyházművészeti múzeum, illetve koncertterem
Tallinn – az Alexander Nyevszkij
ortodox templom
Tallinn – a Nemzeti Operaház
Tallinn – az Észt Drámai Színház
Tallinn – a Nemzeti Könyvtár
Tallinn – az 1918-ban kikiáltott függetlenség emlékműve
Tallinn – az 1994-ben elsüllyedt Estonia hajó 852 áldozatának emlékműve
Tallinn – a megszállás múzeuma
A Kéményseprő
Fővárosi életkép
Tallinn – a híres, évente megrendezett Zenefesztivál színhelye
Gustav Ernesaks, zeneszerző szobra a lelátón
Fesztivál, telt házzal
Csoportkép a fővárosban, hagyományos viseletben a Függetlenség-napján
Vendégcsalogató
Cukrozott mandula a turistáknak
Óvárosi utcakép
Tartu – városközpont
Tartu – a városháza
Tartu – a főtér
Tartu – az egyetem főépülete. Észak-Európa legnagyobb és egyben legrégibb egyeteme. 1632-ben alapította II. Gusztáv Adolf svéd király. Ma 17 ezer hallgatója van
Tartu – a Csókolózó egyetemisták szobra. A város lakosságának egyötöde egyetemi hallgató
Tartu – templom
Tartu – a Hanza-napok
Ünnepi felvonulás
Tartu – egy ír és egy észt író – Oscar Wilde és Eduard Vilde – találkozásának emlékére állított szobor
Tartu – a 13. és 15. század között épült katedrális romjai
Közelebbről
Narva – vár az orosz határ közelében
Narva – Krisztus feltámadásának temploma
Parnu – tengerparti sétány
Parnu – sétálóutca
Kuressaare – a városközpont
Kuressaare – a vár
Sangaste – palota a Windsor-kastély mintájára, ma szálloda és vendéglő
Rakvere – a város alapításának 700. évfordulójára emeltetett ez a szobor, a talapzatán a szponzorok listája, hét nyelven
Pokumaa – a gyerekek mesevároskája
Bemutató a skanzenben
Táncbemutató
Falusi világ a skanzenben…
…és a valóságban
Nemzeti viseletben
A seto kisebbség (az orosz határ közelében) hagyományos viselete
Piiret és Töll, a mondavilágból átvett figurák, mint fából készült szélmalmok az út mentén
Rendőrök
Füsti fecske, a nemzeti madár
Búzavirág – a nemzeti virág
Táncosok
Szépségek