47.
Etiópia – hivatalosan Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság, kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található.
Az egyik legszegényebb ország, az emberek több mint fele él szegénységben. Neve a görög „Aethiops” szóból származik, amelynek jelentése „ember napsütötte arccal”. Az Etióp-magasföld évezredes történelmi neve Abesszínia. Az országnak 5328 km határa van. Keleten Dzsibutival, Eritreával és Szomáliával, délen Kenyával, nyugaton és északon Szudánnal és Eritreával határos.
Főváros – Addisz Abeba (2 738 248)
Nagyobb városok – Dire Dawa (607 321), Adama (342 940), Gondar (341 991), Mek'ele (340 858)
Államforma – 1991 óta szövetségi köztársaság. Az alkotmányt 1995 fogadták el.
Az ország államfője egyben a parlament elnöke is.
A miniszterelnök, aki a végrehajtó hatalom vezetője, választásokat megnyerő, legerősebb pártból kerül ki.
A parlament kétkamarás. A Szövetségi Ház 198 képviselővel és a Népi Képviselőház 547 képviselővel alkotja a parlamentet. A képviselőket öt évre választják.
Az igazságszolgáltatás elvben független a többi hatalomtól.
Hivatalos nyelv – az amhara.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a 20. században az amharák voltak az államalkotó népcsoport. A többséget ők és közeli rokonaik (pl. a tigrinyák) képviselik. A déli-délnyugati országrészen a hamita eredetű oromok vannak többségben. A déli határvidékeken fekete-afrikai népcsoportok élnek, a keleti területeken szomáliak és afarok, a szudáni határ mentén pedig kisebb negrid népek találhatóak.
Az országban több mint 80 nyelvet beszélnek. A hivatalos nyelv mellett beszélt nyelvek még az angol, tigrinya, oromija, szomáli és az arab.
A lakosság legnagyobb része az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik (43,5%), amely meghatározó az ország életében. További 19,3% a különböző protestáns felekezetek híve, 2,6% a törzsi vallás gyakorlói és 0,7% pedig egyéb vallás hívei. Az oromok egy része azonban az iszlám követői lettek (33,9%).
Függetlenség – csak rövid ideig voltak idegen uralom alatt (olasz, angol protektorátus).
Terület – 1 127 127 km² (27.)
Népesség – 2015-ös becslés – 99 465 819 (15.)
Népsűrűség – 96 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) – 53 638 millió dollár (81.), egy főre jutó – 603 USD/fő (182.)
Pénznem – etiópiai birr (ETB)
Időzóna – UTC +3
Nemzetközi gépkocsijel, – ETH, jobboldali
Hívószám, internet – +251, internet –.et
Történelme – az Etióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosan szemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt. 315 után kereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. A 16. században a portugálokkal sikerült kapcsolatot teremteni, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. 1632-ben viszont kiűzték Etiópiából a jezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett 1858-ig. A 19. század második felében az ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette déli irányba az ország határait és ahhoz is volt elég ereje, hogy Adua városánál 1896-ban megvívott csatában visszaverje az olasz gyarmatosító törekvéseket.
Az I. világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták újra megkísérelték Etiópia meghódítását. 1936-ban indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) megszállták Etiópiát. Őket a britek verték ki, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat.
Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát. 1975-ben, máig tisztázatlan körülmények között érte a halál, egyes feltételezések szerint meggyilkolták.
A Mengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim a Szovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek továbbra is ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.
1977-ben Szomália megtámadta Etiópiát. Az ogadeni háborúban az etióp csapatok, kubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal támogatva, gyors győzelmet arattak. De a belső nehézségeken nem tudtak úrrá lenni. A Szovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.
Azóta Etiópia többpárti demokrácia. 1993-ban népszavazás eredményeként elismerte Eritrea függetlenségét. Az új Eritreával 1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust 2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország, viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia van, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.
Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.
Addisz-Abeba – városkép
Addisz-Abeba – a parlament
Addisz-Abeba – a kormányzati hivatal
Addisz-Abeba – az Africa Hall, kongresszusi központ
Addisz-Abeba – a városháza
Addisz-Abeba – a Szentháromság katedrális
Addisz-Abeba – az etióp pátriárka székhelye
Addisz-Abeba – Júda oroszlánja, a császárság jelképe
A stilizált változata
Addisz-Abeba – az egyetem bejárata
Addisz-Abeba – a Nemzeti Múzeum
Addisz-Abeba – a Nemzeti Színház (balra) a főtéren
Addisz-Abeba – a Hager Fikir színház
Addisz-Abeba – a Szt. György-templom
Addisz-Abeba – a központi pályaudvar
Addisz-Abeba – utcakép
Addisz-Abeba – a nemzetközi repülőtér
Addisz-Abeba – szoboregyüttes a Vörös terror áldozatainak múzeumánál
Addisz-Abeba – a fasiszta Olaszországtól való függetlenség emlékműve
Addisz-Abeba – szuvenírek turistáknak
Addisz-Abeba – jellegzetes kék taxik
Addisz-Abeba – zsúfolt és rendezetlen forgalom
Addisz-Abeba – régi ház, erkéllyel
Addis-Abeba – pihenő táncosok, hagyományos öltözetben
Hagyományok tisztelete a városban
Koszorúslányok
Gondar – városkép
Gondar – a Fasil Ghebbi (királyi terület) történelmi régió, világörökség
Gondar – Fasilides császár palotájának romjai a 17. századból, világörökség
Gondar – ortodox templom
Gondar – emberek várnak a sorukra Vízkeresztkor a jelképes keresztelőre
Gondar – fiatalok
Harar – a szent város kapuja
A város modernebb része
Harar – a történelmi városfalak között, világörökség
Kapu a városfalon
A történelmi városrész egyik utcája, faerkélyekkel
Harar – mecset
Harar – portrék
Harar – életkép
Mek'ele – a főutca
Mek'ele – a Szabadságharcosok emlékműve
Dire Dawa – mecset a főúton
Dire Dawa – utcai piac
Awassa – keresztény templom
Acsum (Axum) – a kontinens egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városa. Régészeti leletei és az obeliszkek a világörökség részét képezik
Dallol – buzog a sárga, kénes víz
A kén és a só uralma
Lalibela – sziklába vájt templom, világörökség
Lalibela – szent város és zarándokhely
A templomok vörös bazaltlávából lettek kivájva, az elsők a 12. században
Lalibela vallási dobjai
Tiya romjai – egy, jelenleg még nem pontosan datálható, ősi etióp kultúra maradványai. Világörökség
Ortodox pap a
jellegzetes kereszttel
Az Omo-völgyi szurma törzs asszonyai, agyagkorongot viselnek kilyukasztott alsó ajkukban és fülcimpájukban
A gumuz törzs fúvósai, hagyományos öltözetben
Család a Gesergio kanyonban
A hamar törzs lányai
Házépítés, kalákában, a hamaroknál
Jellegzetes kunyhók
Vidéki kisváros
Falusi életkép
A Konso-kultúrtáj teraszos földművelése, világörökség
Piac Konso-n
A kultúrtáj jellegzetes kunyhói
A mursi törzs asszonyai
Mursi női portré
Vízesés a Kék-Níluson
Piacon
Vidéki utcakép
Életkép
Kosárfonók
Fonott kosarak
Táncos, dobbal
A Tana-tó, innen indul útjára a Kék Nílus, amely egyesülve a Fehér-Nílussal, képezik a Nílus folyamot
Ortodox papokat ábrázoló kézimunka és festmény
„ Csak a legyek utálják a tisztaságot”
Indzsera – jellegzetes, palacsintaszerű kenyér, köleslisztból
Víztároló edények
Tsemay szépségek