42.
Egyenlítői Guinea – nyugat-afrikai ország, mely a Gabon és Kamerun között elterülő szárazföldi területeket, valamint az Atlanti-óceánban fekvő néhány szigetet foglalja magába. A Bioko szigeten van a jelenlegi fővárosa is.
Korábban a vezető gazdasági ágazat a kakaótermesztés volt, ám napjainkra már a kőolaj-kitermelés a meghatározóbb.
Főváros – Malabo (187 302)
Nagyobb városok – Bata (250 770), Ebebiyiu (24 831).
Államforma – elnöki köztársaság.
Az 1982-es alkotmány szerint az államelnök kiterjedt hatáskörrel rendelkezik, ő nevezi ki a miniszterelnököt és a kormány tagjait, törvényi rendeleteket hoz, feloszlathatja a parlamentet, kiírja a törvényhozási választásokat. Ő egyben a fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter is.
A miniszterelnök a kormány tevékenységét hangolja össze a különböző területeken.
2002. december 15-én, Egyenlítői-Guinea négy fő ellenzéki pártja kivonult az országos elnökválasztásból, szerintük, de a nyugati sajtó szerint is csalások történtek.
1991 óta egy többpárti rendszerre berendezkedett ország, parlamentáris demokráciával, ez biztosítaná az alkotmányosságot. A gyakorlatban azonban egyszemélyes diktatúra van az országban.
Hivatalos nyelv – a spanyol, a francia és a portugál.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az össznépességből a bantuk (fangok) vannak abszolút többségben (83%). A lakosság kisebb részét teszik ki a bubuék (10%), valamint egyéb népek 7%-ban vannak jelen. Ezek leginkább a szomszédos Kamerunból, Gabonból és Nigériából érkeztek, de jöttek Ázsiából kínaiak valamint hinduk
A népességnövekedési ráta 2,45%. A várható átlagos élettartam közepes, 54 év. A csecsemőhalandósági ráta 90,0‰. Az írástudatlanság 22%-os. A domináns vallás a római katolikus, a lakosság mintegy 84%-a. Protestáns vallású a népesség 5%-a, ugyanakkor a törzseknek is megvan a maguk vallása.
Függetlenség – Spanyolországtól – 1968. október 12.
Terület – 28 050 km² (143.)
Népesség – 2015-ös becslés – 1 222 442 (166.)
Népsűrűség – 48 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 16 731 millió dollár (118.) egy főre jutó – 16 344 USD/fő (45.)
Pénznem – CFA frank (XAF)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – RGE, jobboldali
Hívószám, internet – +240, internet –.gq
Történelme – a mai Egyenlítői Guinea kontinentális területén az első lakók a labelabék voltak, akiknek egy kis, elszigetelt csoportja fennmaradt Rio Muni északi részén. A 17-19. századi bantu vándorlás hozta magával a partvidéki törzseket, később a fangokat. Az utóbbiak egy része több hullámban emigrált Bioko szigetére, felváltották annak korábbi neolitikus lakosságát. Annobónt a portugálok telepítették be São Tomé szigetéről hozott angolai eredetű emberekkel.
1472-ben érkezett meg Fernão do Póo portugál felfedező Bioko szigetére. 1494-ben már gyarmatosították is Annobón és a felfedezőjéről elnevezett Fernando Pó szigetet. 1778-ban a spanyolok kapták meg, cserébe az amerikai kontinensen lévő területekért. (El Pardo-szerződés)
A szárazföldi terület neve Rio Muni. A közel 200 éves spanyol uralom alatt a rabszolga-kereskedelem központja volt. 1827 és 1843 közt a britek támaszpontot létesítettek Bioko szigetén, onnan harcoltak a rabszolga-kereskedelem ellen.
1963-ban belső autonómiát kapott a terület.
Függetlenségét 1968. október 12-én vívta ki, Egyenlítői-Guineai Köztársaság néven.
Az első választásokon Francisco Macías Nguema-t lett az államelnök. 1970 júliusában Macías Nguema létrehozott egy egypárti államot és élete végéig tartó elnökséget biztosított önmagának. 1972-ben megszakította kapcsolatait Spanyolországgal és a Nyugattal. Annak ellenére, hogy elítélte a marxizmust, különlegesen jó kapcsolatokat tartott fenn a szocialista országokkal, különösen Kínával, Kubával és a Szovjetunióval.
Az 1970-es évek közepére kiderült, hogy a Macias-rezsim rendre legyilkoltatja politikai ellenfeleit, koncentrációs táborokat létesít. 1974-ben az Egyházak Világtanácsa megerősítette a tényt, miszerint 1968 óta folyamatos a terror, a lakosság egynegyede elmenekült külföldre. Az áldozatok
számát 300 és 800 ezer közé teszik.
A gazdaság összeomlott, a képzett állampolgárok és a külföldiek elmenekültek az országból. 1979-ben, Teodoro Obiang, egy véres államcsíny után átvette a hatalmat, Macias Nguema-t elítélték és kivégezték
1995-ben egy amerikai olajtársaság, a Mobil, olajat fedezett fel Egyenlítői Guineaban és az ország ezt követően gyors gazdasági fejlődésnek indult. Mindazonáltal, a lakosság nem igazán érzi ennek jótékony hatásait a korrupció miatt. Jelenleg Obiang Afrika leghosszabb ideig hivatalban lévő diktátora.
Malabo – a főváros látképe, légi felvételről
Malabo – elnöki és kormánypalota
Malabo – a Spanyol-tér
Malabo – a nemzetközi repülőtér
Malabo – a Szent Izabella, római-katolikus templom
Malabo – a közép-afrikai országok gazdasági és monetáris parlamentje
Malabo – a városháza
Malabo – szökőkút a főváros legnagyobb terén
Malabo – gyarmatkori ház
Malabo – rezidenciális negyed
Malabo – élet a kikötőben
Bata – a Szabadság-torony
Bata – tengerparti sétány
Bata – utcakép
Luba – az első (1773) telepesek tiszteletére emelt emlékmű
Asszony a buki törzsből, Bioko szigetén
Női táncosok
Vidéki piac
Táncosok
Helyi szépségek