43.
Egyiptom – hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában, a Sínai-félszigeten fekvő ország. Az egyetlen olyan afrikai ország, amely szárazföldi átjáróval rendelkezik Ázsiába. Így transzkontinentális ország, és jelentős hatalom Afrikában és a Közel-Keleten. Az országot északról a Földközi-tenger, keletről a Vörös-tenger övezi. Az Egyiptomot határoló országok, nyugatra Líbia, délre Szudán, északkeletre a Gázai övezet és Izrael.
Főváros – Kairó (10 230 350)
Nagyobb városok – Alexandria (4 987 387), Giza (3 628 062), Shubra al Chaima (1 099 354), Port Said
(603 787), Szuez (565 716), Luxor (506 588)
Államforma –parlamentáris köztársaság, 1953. június 18 óta. Egyiptomban többpártrendszer működik.
A kormányzás félprezidenciális rendszerben történik, azaz a végrehajtó hatalom megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. A választópolgárok a parlament tagjain kívül az elnököt is közvetlenül választják. Mandátumuk öt évre szól. Egyes emberjogi szervezetek szerint a kormányzat rendszeresen beleavatkozik a helyi választásokba, egyáltalán, a demokratikus intézmények nem működnek megfelelően.
Az igazságszolgáltatás alapja az iszlám törvények, a sarja valamint a napóleoni törvénykönyv. Vezető szerve a Legfelsőbb Bíróság.
Hivatalos nyelv – arab.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: 98%-a egyiptomi, 1%-a szudáni és 1%-a egyéb (görög, numíbiai, európai). Egyiptom a legnépesebb arab ország. A lakosság túlnyomó része a Nílus menti területeken és a Szuezi-csatorna mellett él.
Az országban az arab nyelv egy dialektusát beszélik, emellett beszélik még az angolt és a franciát is.
A vallási megoszlás: a lakosság 94%-a szunnita muszlim és 6%-a kopt-keresztény. A Kopt Ortodox Egyház mintegy 50 millió hívőjének vezetője az alexandriai pátriárka.
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1922. február 28.
Terület – 1 010 408 km² (30.)
Népesség – 2016-os becslés – 92 729 000 (13.)
Népsűrűség – 92 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) – 282 242 millió dollár (39.), egy főre jutó – 3452 USD/fő (120.)
Pénznem – egyiptomi font (EGP)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – ET, jobboldali
Hívószám, internet – +20, internet –.eg
Történelme – a terület viszonylagos elszigeteltsége és a folyó évenkénti áradásai következtében a Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja. A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn. Az utolsó (XXX.) dinasztia hatalmát a perzsák döntötték meg
(i. e. 525). A folyton lázongó tartományt i. e. 332-ben foglalták el Nagy Sándor csapatai, majd halála után egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz Szótér vezetésével ismét függetlenedett. A hellenisztikus Egyiptom központja Alexandria lett, amely az ókor egyik legnagyobb, legpezsgőbb kultúrájú városává nőtte ki magát. Az ország az i. e. 3. században a Római Köztársaság szövetségesévé és fő gabonaellátójává, majd az elkövetkező évszázadok során mindinkább alattvalójává vált. A Ptolemaidák birodalma i. e. 30-ban szűnt meg, amikor Augustus elfoglalta, utolsó uralkodója, VII. Kleopátra pedig öngyilkos lett.
Egyiptom ettől kezdve a Római Birodalom része lett, mint a császárok magánprovinciája. Továbbra is kiemelt szerepet játszott Itália és Róma városának gabonaellátásában. A kereszténység a 3. században rohamosan elterjedt a tartományban. A Mohamed próféta hirdette iszlám által egyesített arabok a 640-es években hódították meg a tartományt. Az iszlamizáció és az arabosodás csak lassan haladt előre, a helyi keresztény kopt lakosság a középkor végéig megőrizte fontosságát az államéletben. A mameluk időszak a 14. század első felében jelentette a fénykort. Az Oszmán Birodalom 1516-ban tönkreverte a megroggyant Mameluk Birodalom hadait Szíriában, majd 1517 elején bekebelezte Egyiptomot. Az oszmánok gyengülése a 18. századra ahhoz vezetett, hogy Egyiptom gyakorlatilag függetlenné vált. Ilyen helyzetben érkeztek Napóleon Bonaparte francia hadai 1798-ban a területre.
A Szuezi-csatorna elkészülte (1869) után Egyiptom a világkereskedelem fontos központja lett, ugyanakkor pénzügyi válságba is került. Befektetései védelme érdekében a Brit Birodalom 1882-ben gyakorlatilag átvette a kormányzást, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része volt. 1922-ben nyert részleges, majd a II. világháborút követően teljes függetlenséget. Az Egyiptomi Köztársaságot 1953. június 18-án kiáltották ki. Első elnöke Mohamed Naguib volt. Lemondása után Gamal Abdel Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája vette át az elnöki hatalmat, és az egyiptomi nép birtokába vette a Szuezi-csatornát, amely végül a szuezi válsághoz vezetett (1956).
1970-ben bekövetkezett halála után hű támogatója, Anvar Szadat vette át a helyét, aki először lazított a szovjetekhez fűződő kapcsolaton, végül felszámolta azt. Bár a nyugati közvélemény szemében nagyot nőtt, Szadat belső támogatása rohamosan csökkenni kezdett, végül 1981-ben merénylettel végeztek vele.
Utódja Hoszni Mubarak lett. Az „arab tavasz”, közel három évtized után őt is lemondásra kényszerítette.
Kairó – városkép
Kairó – városrész
Kairó – városrész
Kairó – a parlament
Kairó – az Abdeen-palota, az elnök hivatalos rezidenciája
Más nézetből
Kairó – közigazgatási palota a Tahrír-téren
Kairó – az operaház
Kairó – az Egyiptom-múzeum bejárata
A múzeum egyik terme
Tutanhamon szarkofágja
Anubisz – az egyiptomi mondavilágban az alvilág és a holtak oltalmazója
Nofertiti – egyiptomi királynő
Kairó – az Al-Azrah mecset
A mecset udvara
Kairó – az Iszlám Művészetek Múzeuma
Kairó – a Saladin-citadella
Kairó – a kopt keresztény negyed
Kairó – kopt-keresztény katedrális
Kopt-keresztény papok
Kairó – kopt-keresztény múzeum
Kairó – forgalomban
Kairó – a Mohamed Ali-mecset
Kairó – az Ismeretlen Katona Sírja, az 1973-as háborúban elesett hősök emlékműve
Kairó – díszőrség Anvar Szadat síremlékénél
Kairó – az egyetem épülete
Kairó – a Központi Könyvtár
Kairó – hídőrzők
Kairó – üzlet- és irodaházak a Nílus partján
Kairó – az ország Nobel-díjasainak emlékműve. A Mubarak-szobrot az „arab tavasz” megmozdulásai alatt piszkolták össze
Kairó – a Kairó-torony, 187 m magas kilátótorony, a tetején panorámikus, forgó vendéglövel. Az előtérben a kis vitorlás hajók, a felukkák
Kairó – az óváros, az iszlám negyed, világörökség
Kairó – mecset és medresze az iszlám negyedben, világörökség
Kairó – a bazár
Kairó – az óváros, világörökség
Kairó – az iszlám negyed jellegzetes erkélyei
Kairó – az iszlám negyed híres Muizz utcája
Kairó – utcakép az óvárosban
Kairó – életkép
Kairó – az Ibn Tulun mecset, az ország legnagyobb, egyben a legrégibb mecsete
Kairó – az ottomán múzeum
Kairó – a vasútállomás előcsarnoka
Kairó – külvárosi kép
Giza – a Szfinx, világörökség
Giza – piramisok, világörökség
Dzsószer piramisa a szakkarai nekropolisz máig leglátványosabb monumentális alkotása, Egyiptom első piramisa, világörökség
Alexandria – a könyvtár
Alexandria – mecset
Alexandria – életkép
Alexandria – a Farouk-palota, volt királyi rezidencia
Alexandria – a haditengerészet ismeretlen hőseinek emlékműve
Alexandria – a Quaitbay-citadella
Más nézetből
Alexandria – Pompeius oszlopa, a hadvezér feltételezett sírhelye. A város legrégibb műemléke
Alexandria – utcakép
Luxor – mecset
Luxor – a hajdani Thébánál kezdődik a Királyok Völgye, ott látható, a többi királyi és királynői sír mellett a Hatsepszut halotti temploma is
Luxor – a templomkomplexum, a piramisok után a legnagyobb turisztikai vonzereje van, világörökség
Arányok
Karnak – A Luxor melletti Karnak templomai ma a világörökség része
A templom szfinxei között, világörökség
Ámon Ré – főisten,
kos alakjában
Abu Szimbel – II. Ramses kőtemploma, világörökség
Abu Szimbel – Nefertiti temploma, világörökség
Kőbe vésett hieroglifák
Asszuán – a Nílus a gát közelében
A Memnosz-i kolosszusok
Port Said – a csatornát kezelő hatóság épülete
Port Said – életkép
Szuez – városkép
Átkelés a Szuezi csatornán. A csatorna összeköti a földközi-tengeri Port Saidot a vörös-tengeri Szuezzel 163 km hosszan
Shali óvárosa a Szíva-oázisban
A Szent Katalin-kolostor a Mózes hegy (Sinai-félsziget) lábainál, a legenda szerint az égő csipkebokor helyén. Világörökség
Wadi El Hitan (A bálnák völgye), ősrégi bálnák és cápák ritka kövületeivel, világörökség
A Dakhla-oázis
Jellegzetes kép a Nílus mentén
Hurghada – üdülőtelep a Vörös tenger partján
Ősi táncmotívumok
Hastáncos
Asszonyok
Férfiak
Jegyespár
Darbouka – jellegzetes egyiptomi ütőhangszer
Kerámiák
Koshari – jellegzetes vegetáriánus étel, rizs, lencse, csicseriborsó, makaróni és hagyma alapanyaggal
Vidéki nép zenekar
Lányok
Papiruszra festett, rajzolt alakok és hieroglifák
Női portré
Férfi portré
Tevés járőr vigyáz a turisták biztonságára
Hagyományos ünneplő öltözékben
Helyi szépség