38.
Dominikai Közösség – Dominika kis sziget a Kis-Antillák szigetívében. Spanyol nevét, amely vasárnapot jelent, annak köszönheti, hogy felfedezése a hétnek ezen a napján történt. A szigetet nyugatról a Karib-tenger, keletről az Atlanti-óceán övezi. A Kis-Antillákon belül a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Martinique és Guadeloupe szigetek között helyezkedik el. A szigeten terül el a Dominikai Közösség, Nagy-Britannia volt gyarmata, amely 1978-ban nyerte el függetlenségét.
Az idegenforgalom jelentős bevételi forrása a szigetállamnak. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.
Főváros – Roseau (16 582)
Nagyobb városok – csak kisebb települések, 3000 fő alatti lakossal.
Államforma – parlamentáris demokrácia. Tagja a Brit Nemzetközösségnek, és 1979 óta tagja a frankofón nemzeteknek is.
Az elnök az államfő, míg a végrehajtó hatalom a kormány, melynek élén a miniszterelnök áll.
Az egykamarás parlament harminctagú, amelyből huszonegy közvetlenül választott tag és a kilenc szenátor, őket az elnök jelöli és a választott testület tagjai szavazzák meg.
Eltérően más egykori brit gyarmatoktól a régióban, Dominika soha nem volt Brit Nemzetközösségi királyság, hanem köztársaság, függetlensége megszerzése óta. Az ország teljesjogú és résztvevő tagja a Karibi Közösségnek (CARICOM) valamint a Kelet-karibi Államok Szervezetének (OECS).
Hivatalos nyelv – az angol.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: fekete: 91%, mulatt és kreol 6%, indián 2%, egyéb 1%. Az írástudatlanság 6%-os, a demográfiai mutatók a népesség létszámának csökkenését jelzik, 0,45%-kos arányban.
A hivatalos nyelv mellett, beszélt nyelv még a kreol.
A lakosság vallási megoszlása: 80%-a katolikus, 5%-a metodista, 3%-a pünkösdista, 3%-a ádventista, 2%-a baptista. A vudu vallás is igencsak elterjedt.
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1978. nov. 3.
Terület – 750 km² (173).
Népesség – 2016-os népszámlálás – 72 324
Népsűrűség – 96 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 533 millió USD, egy főre jutó – 7051 USD/fő (80.)
Pénznem – kelet-karibi dollár (XCD)
Időzóna – UTC -4
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – WD, baloldali
Hívószám, internet – +1-767, internet –.dm
Történelme – az arawakok voltak Dominikán a legkorábbi lakók. Őket a 15. században a karibok követték.
Kolumbusz Kristóf Dominikára egy vasárnapi napon (vasárnap/dominica latinul) érkezett, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. Spanyolország nem sok sikerrel gyarmatosította a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek – Raymond Breton volt a leggyakoribb látogató – de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól.
Az 1660-as években a franciák elhagyták Dominikát és Saint Vincentre távoztak.
A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről. 1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását.
A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.
Dominika aktív részt vett a két világháborúban a Brit Birodalom oldalán. A II. Világháborúban csatlakoztak francia önkéntesek is a szomszédos francia gyarmatokról – a Guadeloupe és Martinique szigetekről – akik a Vichy-kormányzat fennhatósága alatt maradtak.
1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként.
A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el, Dominikai Közösség néven.
Roseau – fővárosi látkép
Roseau – a parlament
Így védik a parlament ablakait a hurrikánok ellen
Roseau – római-katolikus templom
Közelebbről
Roseau – a Nemzeti Múzeum
Roseau – a repülőtér
Roseau – romkocsma és kávézó
Roseau – forgalomban
Az Emancipáció szobra
Roseau – a tengerparton
Érkeznek a turisták
Roseau – utcaképek
Roseau – a Windsor-park a stadionnal
Piacon
Portsmouth – városkép az öbölben
A tenger felől
Karnevál
Sétacsónakázás az Indian-folyón
A gyönyörű Boeri-tó
Nemzeti park a trópuson
Rendőrparádé
Turistacsalogató szuvenírek
Fontos kiviteli cikk a tajtékkő (habkő)
Helyi szépségek