36.
Dánia – hivatalos nevén Dán Királyság, független állam Észak-Európában. Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik. Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű. A Dán Királysághoz tartozik, de teljes körű autonómiával bíró két terület, a Feröer-szigetek és Grönland szigete.
Főváros – Koppenhága (601 448)
Nagyobb városok – Aarhus (264 716), Aalborg (210 316), Odense (193 641), Esbjerg (115 041).
Államforma – a Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. A hatályos alkotmány 1953. június 5-én lépett érvénybe; ekkortól egykamarás a parlament és ez tette lehetővé azt is, hogy az államfő/király nő legyen.
A végrehajtó hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány, a miniszterelnök és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek. A parlament 179 tagját az arányos többség elvén választják és 2-2 képviselőt Grönland és a Feröer-szigetek delegál. Parlamenti választásokat legalább négyévente tartanak.
A Legfelsőbb Bíróság tagjait az uralkodó nevezi ki élethosszig tartó pozíciójukba.
Hivatalos nyelv – a dán.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország népességének túlnyomó többsége skandináv származású. A bevándorlók és leszármazottaik aránya a népesség 8,5%-a. Népcsoportok: dán 97%, német 2%, egyéb skandináv népek, török 1%. A lakosság 87%-a városokban él. A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik (itt egy kis létszámú német kisebbség is él), és sok dán folyékonyan beszéli az angolt is.
Dánia alkotmányában biztosítja a vallásszabadságot. Lakosságának 95%-a evangélikus, a maradék 5% egyéb felekezetekhez tartozik.
Függetlenség – nem volt erre szükség.
Terület – 43 098 km² (134.), a két szigettel együtt összesen
2 210 583 km² (12.)
Népesség – 2016-os becslés – 5 707 251 (111.)
Népsűrűség – 131 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 346 119 millió USD (34.) – egy főre jutó 53 149 USD/fő (9.)
Pénznem – dán korona (DKK)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – DK, jobboldali
Hívószám, internet – +45, internet –.dk
Történelme – a mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint kb. i. e. 12 500 óta folyamatosan lakott. A földművelés i.e. 3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.
A dánok elődei i. u. 1– 400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.
A 8. századtól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra, útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánokat I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.
A reformáció 1536-ban érte el Dániát, az ország evangélikus lett.
A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett.
A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az I. világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holsteint a győztes hatalmak, de Dánia – félve a német irredentizmustól – ragaszkodott ahhoz, hogy népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Észak-Schleswigben 1920. február 14-én tartottak népszavazást. A lakosság 75%-a Dánia mellett döntött, s ennek megfelelően Észak-Schleswiget (Sønderjylland) még abban az évben visszacsatolták.
Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a II. világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel. 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széleskörű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.
Koppenhága – városkép
Koppenhága – a Kis sellő, a főváros szimbóluma
Koppenhága – a Christiansborg-palota, a kormány és a parlament székhelye
Koppenhága – az Amalienborg-palota, a királyi család téli rezidenciája
A királyi gárda
Őrségváltás
Koppenhága – a Városháza tere
Díszítő elemek a városháza előtt
Koppenhága – a Királyi Színház
Koppenhága – a tőzsde
Koppenhága – a Megváltó-temploma, a híres spirál toronnyal
Koppenhága – a Gefion-kút a Churchill parkban
Koppenhága – a központi pályaudvar épülete
Koppenhága – a Kastellet, Észak-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt ötbástyás, csillagalakú erődítménye
Szélmalom az Kastelletben
Koppenhága – a Nagyboldogasszony-temploma, királyi esküvők színhelye
Koppenhága – Ny Carlsberg Glyptotek, művészeti múzeum
Koppenhága – a Nyhavn, a csatorna és az azt körülvevő épületek összessége, nagy a turisztikai vonzata
Koppenhága – az operaház
Közelebbről
Belülről
Koppenhága – a Rosenborg-kastély, reneszánsz palota a 17. századból, ma múzeumként őrzi az Oldenburg-ház kincseit
Koppenhága – a Rundetaarn (Öregtorony), egyetemi csillagvizsgáló
A torony belső tere
Koppenhága – a Stroget, bevásárló utca
Koppenhága – a Tojhus fegyvermúzeum a 17. századból
Koppenhága – Fekete Gyémánt, a királyi könyvtár
Koppenhága – a híres Carlsberg sörfőzde bejárata
Koppenhága – bejárat a Christiania, önjelölt autonóm hippi kommunába
A kommuna egy jellegzetes háza
Koppenhága – a Tivoli szórakozó negyed bejárata
Szórakozás a parkban
Koppenhága – belváros
Koppenhága – Hans Christian Andersen, a nagy mesemondó szobra
Koppenhága – magas fokú a kerékpározási kultúra
Koppenhága – vezető nélküli metrójárat
Koppenhága – a Bella Sky , 814 szobás szálloda valamint kongresszusi központ, két 76,5 méter magas toronyház, a dőlésszögük 15 fokos
Aalborg – a régi városháza
Aalborg - belváros
Aalborg –a Jens Bangs-ház patinás gyógyszertár, egyetemi kar
Aalborg - karnevál
Aarhus – a vámház épülete
Közelebbről
Aarhus – történelmi múzeum az utcán
Régi idők tere-feréje
A turisták, mint a történelem szemtanúi
Aarhus – a színház épülete
Aarhus – a katedrális
Helsingör – a Kronborg, Hamlet kastélya
Helsingör – hangulatos utca
Helsingör – városkép
Hillerod – a Frederiksborg-kastély, Európa legnagyobb reneszánsz kastélya
Közelebbről, elől szökőkút a Netpun-szoborral
Esbjerg – városközpont
Billund – a Legoland bejárata
A gyerekek ismerkednek a kalózok világával
Odense – a dóm
Odense – megemlékezési ünnepek Andersen születésnapján
Odense – ebben a házban gyerekeskedett Andersen
Odense – az Amundsen-múzeum
A múzeumban megelevenedik a mesevilág
Oresund – híd a tenger felett Koppenhága és Malmö között
Itt merül az út a tengerfenék alá, így biztosítva a felszíni hajójáratokat
Ribe – az ország legrégibb városa
Ribe – a Viking Központ, a három sorsistennő szobrával
Viking temetkezési csónak
Vikingek találkozója
Thyboron – a kagylókkal díszített Kagylóház a Kagyló-utcában
Közelebbről
Roskilde – a dóm, világörökség
Dragor – régi, hangulatos utca és ház
Jelling kövei, Dánia születésének tanúi, világörökség
Jelling – ősi templom, világörökség
Jelling – Kékfogú Harald rúnaköve, világörökség
Jelling – temetkezési domb a 10. századból
Tórshavn – a Feroer-szigetek legnépesebb városa
Klaksvik – téli táj a szigeteken
Feroer-szigetek – utcakép
Jellegzetes ház
Nuuk – a világ legnagyobb szigetének, Grönlandnak a fővárosa
Halászhajók a grönlandi partokon
Az Ilulissat jégfjord, természeti világörökség
Az inuitok (eszkimók) hagyományos viseletének stilizált változata
Nagymama és unoka
Női portré
Férfi portré
Grönlandi fiatalság
A dán sajt világhírű
Népviseletben
Hagyományos néptánc
Helyi szépségek