35.
Csehország – hivatalos nevén a Cseh Köztársaság, Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos.
Az ország alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Bohémia), Morvaországra és Cseh-Sziléziára, amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek.
Főváros – Prága (1 267 449)
Nagyobb városok – Brno (377 028), Ostrava (294 200), Plzen (169 033), Olomouc (100 154).
Államforma – parlamentáris köztársaság. Az államfőt a parlament választja meg. Hivatali ideje 5 évre szól, korlátozott hatáskörrel.
A jogalkotó testület a parlament. A törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők egyszerű többsége szükséges. A parlament kétkamarás; Képviselőházból (200 fő) és Szenátusból (81 fő) áll, a képviselőket 4 éves időtartamra, míg a szenátorokat 6 éves időtartamra választják.
A végrehajtó hatalom a miniszterelnöké, akit az államfő jelöl és a minisztereké, akiket szintén az államfő jelöl, de a miniszterelnök javaslatára.
Az igazságszolgáltatás független a többi hatalomtól.
Hivatalos nyelv – a cseh.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség etnikai összetétele: csehek 94%; szlovákok 2%; lengyel, német, morva, magyar, roma és más nemzet összesen 4%%. A városi lakosság: 75%-ot képvisel.
A hivatalos nyelv mellett, az ország délkeleti részén, beszélt nyelv még a szlovák is.
Vallási megoszlás: római-katolikus 39%, protestáns 3%, ortodox 3%, huszita 3%, egyéb 12%, felekezeten kívül: 40%.
Az országban 7000 buddhista és 3700 muzulmán él. Európa legateistább országai közé sorolják, a legutóbbi népszámláláskor lakosságának nagy része ateistának vallotta magát.
Függetlenség – az ország mai formájában – 1993. január 1.
Terület – 78 866 km² (116.)
Népesség – 2015-ös becslés –10 553 948 (79.)
Népsűrűség – 134 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 205 270 millió USD (51.) – egy főre jutó 17 562 USD/fő (43.)
Pénznem – cseh korona (CZK)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – CZ, jobboldali
Hívószám, internet – +420, internet –.cz
Történelme – a mai Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve. A Római Birodalom határa a Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során itt megfordultak az úgynevezett keleti germán népek is, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak. Az 5. századtól kezdve jelentek meg az ország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség. Ebben az időben kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Ezzel párhuzamosan, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.
929-ben a Premysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt folytatódott a kereszténység terjedése. 1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét csak hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei. A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Császárság, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Csehország a 15. századtól kezdve a Habsburgok birodalmának része lett.
A 19. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja is volt. A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az I. világháborúban összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték „Cseh-Szlovákiára". Szlovákia 1939 márciusában különvált és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A maradék cseh területet megszállta Németország és létrehozta ott az úgynevezett Cseh-Morva Protektorátust. Az 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb frakció a csehszlovák parlamentben. A következő negyvenegy évben kommunista ország volt a keleti blokkon belül. 1989 novemberében a békés bársonyos forradalomban Csehszlovákia visszatért a demokráciához. A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-ig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott.
Prága – a vár, a székesegyház, a kolostor és a Károly-híd
Prága – Libuse és Premysl, a főváros alapítóinak szobra
Prága – az elnöki palota a Hradzsinban
Prága – a Szent Vitus-székesegyház a várban
Prága – a kormánypalota
Őrségváltás az elnöki palotánál a Hradzsinban
Egyenruhák
Portrék
Prága – a történelmi óváros tornyai, világörökség
Prága – a Wallenstein-palota, a parlament szenátusának székhelye
Prága – a parlament képviselőházának székhelye
Prága – a Károly-hídon, az óváros felé
Az óvárosi hídfőnél
Prága - a Lőportorony a főváros egyik legjelentősebb épülete, az óváros erődítési rendszerének legszebb maradványa.
Prága – az óvárosi tér madártávlatból, világörökség
Prága – Husz János szobra és a Tyn-templom
Prága – a híres csillagászati óra, kedvenc turistacélpont
A régi szép idők nosztalgiája
Prága – a Klementinum, a világ egyik legszebb könyvtára a 11. századból
Belülről
Prága – hidak a Moldova (Vltava) folyón
Prága – az Alkotmánybíróság épülete
Prága – Bedrich Smetana szobra
Óvárosi utcakép
Prága – a Táncoló Házak, a tetején a főváros legjobb étterme
Prága – a Károly-egyetem, Közép-Európa legrégibb egyeteme, 1348-ban alapították
A régi egyetemi épület
Prága – a Nemzeti Múzeum
Prága – a Nemzeti Színház
Prága – a Rudolfinum, koncert- és kiállítási terem
Prága – a szépművészeti galéria
Prága – a városháza
Prága – a Vencel-tér
Fordított nézetből
Prága – a Kongresszusi Központ
Prága – a 11 m magas, mozgó Franz Kafka szobor, kedvelt turistacélpont
Prága – Jan Zizka, huszita tábornok emlékműve
Prága – az Arany-utcácska, vagy a Kézművesek utcája
Közelebbről
Prága – a főváros egy hangulatos sarka
Ostrava – az új városháza
Brno – a város történelmi központja
Brno - épülethomlokzat
Brno – az 1930-ban épült Villa Tugendhat, a funkcionalista építészet egyik legjelentősebb példája, világörökség
Olomouc – a 18. században készült monumentális, 34 méteres barokk Szentháromság-szobor, világörökség
Plzen – az óváros
Plzen – sörfőzde, itt készül a világszerte ismert ital
Plzen – a zsinagóga Európa második legnagyobb zsidó temploma
Plzen – a Wilson-híd
Karlovy-Vary – a városközpont lépcsői
A gyógyvíz-források
Karlovy-Vary – homlokzatok
Karlovy-Vary – jellegzetes házak a folyóparton
Ceske Budejovice – városközpont. Innen indul útjára a Budweiser sör
Ceske Budejovice – a Hluboka-kastély a város közelében
Cesky Krumlov – a történelmi óváros és a 13. századi kastély a világörökség része
Cesky Krumlov – történelmi városközpont
Cesky Krumlov – Gondolkodók a főtéren
Cesky Krumlov – hangulatos kiskocsma
Kávézó a Karlstein-várkastély alatt
Közelebbről
A Lednice – Valtice kulturtáj kastélyai, világörökség
A Litomysl-kastély, reneszánsz stílusban épült, világörökség
Bouzov – a 14 században épült várkastély
Kutná Hora – a néhai királyi város történelmi központja, templomaival a világörökség része
Kromeriz barokk stílusú érseki kastélya, világörökség
Kromeríz kertjei, világörökség
Zeléná hora, azaz Zöld-hegy a zarándoktemplomával. Világörökség
A templom közelebbről
Tábor – a husziták egykori központja volt. A főtéren szoborral tiszteleg az utókor Jan Zizka huszita tábornok emléke előtt
Telc – az ország talán legszebb kisvárosának történelmi központja, világörökség
Trebic – a hajdani zsidónegyed, világörökség
Trebic – a Szent Procopius-bazilika, világörökség
Terezin – a haláltábor zsidó áldozatainak emlékműve
Holasovice – kisfalu, falutörténeti területével, paraszt barokkjával a világörökség része lett
Holasovice – faluközpont
Teplice – a sziklavár bejárata
A Prachovska-sziklák, Bohémia kedvelt turistacélpontja
Jellegzetes parasztház
Hagyományos népviseletben
Néptáncosok
Falusi jegyespár
Rendőrnő
Sedlec – osszárium, római katolikus kápolna és csontház Kutná Hora külvárosában. Mintegy 40 000 csontvázat tartalmaz.
Művészi elrendezésben díszítik a kápolna belső terét.
Kerámia
Helyi szépségek