29.
Burundi – afrikai ország, amely a kontinens keleti részén, Ruanda, Tanzánia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között helyezkedik el. Délnyugaton a Tanganyika-tó, északkeleten a Viktória-tó határolta Unjamwesi-medencében terül el az ország nagy része.
Főváros – Bujumbura (497 166)
Nagyobb városok – Muyinga (100 715), Ruyigi (44 220), Gitega (22 989), Ngozi (21 506)
Államforma – elnöki, parlamentáris köztársaság. Az államfőt öt évre, közvetlenül választják. Az elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is.
Politikai struktúrájának alapja a többpárti rendszer, amelyet az 1992-ben a tuszi vezetés által beterjesztett alkotmány rögzít. Ezt módosították 1998-ban ahol a parlament fokozott hatásköröket kapott. Az ideiglenes Nemzetgyűlés kétkamarás. A képviselőháznak 170 tagja van, az alkotmány biztosítja arányosan a tuszi és a hutu mandátumokat, valamint a nők 30%-os részvételét. Három batwa nemzetiségű tagja is van. Öt évre kapnak mandátumot. A szenátusnak 52 tagja van, ebből hármat az államfő nevez ki. A törzsek közötti arányt valamint a nők 30%-os reprezentativitását szintén biztosítja az alkotmány.
A joggyakorlat a belga jogot követi. A Legfelsőbb Bíróság vezeti a három fellebbviteli bíróságot valamint az elsőfokú és a 123 helyi bíróság tevékenységét is. Ezek is 5 évre szóló mandátumot kapnak, választások útján.
Hivatalos nyelv – kirundi és a francia
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság több, mint 90%-a elszórt településeken él, 40%-a 15 évesnél fiatalabb. Az írástudatlanság 65%-os.
Az országban két hivatalos nyelv mellett beszélik még a szuahélit is.
A lakosság etnikai megoszlása: hutu 85%, tuszi 14%, pigmeus és egyéb 1%. A világ egyik legfejletlenebb és Afrika egyik legsűrűbben lakott országa. A munkavállalóknak csak egy kis része kap nyugdíjat. Az egészségügyi ellátás hiányos.
A vallás terén, a legutolsó népszámlálás alkalmával, a következő arányok mutatkoznak: római katolikus 62%, protestáns 5%, törzsi vallású 23%, mohamedán 10%.
Függetlenség – Belgiumtól – 1962. július 1.
Terület – 27 834 km² (144.)
Népesség – 2015-ös becslés – 11 178 921 (92.)
Népsűrűség – 298 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 2869 millió USD (172.) – egy főre jutó 245 USD/fő (193.)
Pénznem – burundi frank (BIF)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – BU, jobboldali
Hívószám, internet – +257, internet –.bi
Történelme – a térség legkorábbi lakói a pigmeusok közé tartozó twa nép. Őket váltották fel, részben beolvasztva a bantu vándorlás során, a bantu (hutu) törzsek.
Burundi a 17. századtól független királyság volt. A rabszolga-kereskedelem megkímélte ezt a területet.
1885-ben német védnökség alá került, majd az I. világháborúban Belgiumhoz. 1923-ban Ruanda-Urundi népszövetségi mandátumterület részeként kormányozta Belgium. A II. világháború után belga igazgatás alatt maradt, mint ENSZ gyámsági terület.
1962-es függetlenné válásától az 1993-as választásokig Burundit katonai diktátorok sora uralta. A királyságot 1966-ban számolták fel.
Ezekben az években gyakori volt a súlyos etnikai erőszak. 1965-ben hutu szélsőségesek megpróbálták a tusziktól megtisztítani Busangana települést az ország közepén fekvő Muramvya tartományban. 1972-ben, 1988-ban és 1993-ban tuszi kisebbségiek estek áldozatul hutu szélsőségesek népirtásainak. Ezeket olyan csoportulások szervezték, mint az UBU (Burundi Munkáspárt), PALIPEHUTU és később, a máig hatalmon lévő CNDD-FDD.
1993-ban Burundiban demokratikus elnökválasztást tartottak, ahol a hutuk által dominált Burundi Demokrácia Frontja (FROBEDU) győzött. A FROBEDU vezetője, Melchior Ndadaye lett Burundi első hutu elnöke, de néhány hónappal később tuszi katonatisztek meggyilkolták. Ekkor hutu szélsőségesek tuszi civilek ezreit mészárolták le. Több százezren menekültek külföldre.
A bizonytalan helyzet 1996-ig tartott, amikor az egyik korábbi elnök, Pierre Buyoya jutott hatalomra katonai puccsal.
2000 augusztusában Burundi nagyobb politikai csoportjai béketárgyalások megkezdésében állapodtak meg. Évekkel a tuszi kisebbség elleni kíméletlen népirtás után, 2003-ban fegyverszünetet kötött a kormány és a legnagyobb hutu lázadó csoport, a CNDD-FDD. De a legszélsőségesebb hutu csoport, a PELIPEHUTU-FNL (többnyire csak FNL néven említik) elutasította a tárgyalásokat.
2005 májusában az FNL és a burundi kormány fegyverszünetet kötött, de a harcok folytatódtak. A felújított megbeszéléseken az FNL előzetes amnesztiát követel a fegyverletételért cserébe.
A 2005 közepén tartott választásokon a korábbi hutu lázadó Demokratikus Erők Védelmének Nemzeti Tanácsa (CNDD-FDD) győzött.
2006. szeptember 7-én újabb fegyverszünetet kötöttek, de a brit kormány az utazókat "növekvő feszültségre" figyelmeztette Burundiban.
A Burundi, Tanzánia és Ruanda hármas határon
Bujumbura – fővárosi látkép
Bujumbura – városrészlet
Bujumbura – városkép
Bujumbura – keresztény katedrális
Bujumbura – a Függetlenség emlékműve az azonos nevű téren
Bujumbura – Prince Louis Rwagasore nemzeti hős, a függetlenség élharcosa, volt miniszterelnök mauzóleuma
Közelebbről (Egység, Munka, Haladás)
Közelebbről
Bujumbura – nemzetközi repülőtér
Bujumbura – életkép
Bujumbura – busz terminál
Bujumbura – piaci kép
Bujumbura – rendőrök
Bujumbura – utcakép
A Tanganyika-tó a főváros mellett
Halászok a Tanganyika taván
Gitega – keresztény templom
Gitega – utcakép
Gitega – a Genocídium emlékműve
Gitega – piaci kép
A polgárháború özvegyei
A batwa törzs tagjai felkészülve a termés betakarítására
Kávészüret
Férfiportré. Egy maniókamalom molnára
Női portré
Tam-tam dobok
A dobok előkészítése az ünnepségre
Dobosok tánca
Ez a tánc már-már akrobatika
A Karera-vízesés
Hagyományos falusi kunyhók
Kecskepásztor asszonyok
A rizs betakarítása
Vásárba
Ez várja a turistákat a Ruvubu Nemzeti Parknál
A parkban ez a szikla állít emléket Stanley és Livingstone találkozásának
Ikembe – jellegzetes pengetős hangszer
Helyi szépségek