27.
Bulgária – a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Északon Romániával, nyugaton Szerbiával és Macedóniával, délen Görögországgal és Törökországgal határos. A keleti partjait a Fekete-tenger határolja.
Főváros – Szófia (1 260 120)
Nagyobb városok – Plovdiv (341 567), Várna (334 466), Burgasz (211 033), Rusze (149 642)
Államforma – parlamentáris köztársaság, az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint. Az állam feje a köztársasági elnök, korlátozott hatáskörrel. Az elnököt és az alelnököt közvetlenül a nép választja meg, ötévenként. Az elnöki/alelnöki mandátum legfeljebb 10 évig tarthat.
Az egykamarás Nemzetgyűlés, mint törvényhozó szerv, 240 képviselőből áll. Ezeket négyévente választják meg, egyfordulós, általános, titkos választásokon, kizárólag területi listás rendszerben.
A végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt a parlament választja meg, a köztársasági elnök jelölése alapján. A megválasztott miniszterelnök javaslatot tesz a kormány struktúrájára és személyi állományára, amit a parlament szavaz meg.
Az igazságügyi rendszer regionális, kerületi és fellebbviteli bíróságokból áll, valamint a Legfelsőbb Bíróságból. Ezen kívül létezik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság valamint a katonai bíróságok.
Hivatalos nyelv – a bolgár.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: bolgárok 84,8%, törökök 8,8% és cigányok 4,9%-os arányban, a maradék 1,5% egyéb nemzetiségű.
A hivatalos nyelv mellett, melyet a legutóbbi népszámláláson a lakosság 86,3%-a beszéli, 9,8%-a a törököt, 3,0%-a pedig a cigányt vallotta anyanyelvének.
Félhivatalos államvallás az ortodox kereszténység – 82%-os jelenléttel. A második legnagyobb vallás az iszlám, melyet a lakosság 12%-a vallott magáénak. Az iszlám valláshoz tartozik a török kisebbség szinte teljes egészében és a cigány kisebbség kb. 40%-a. Emellett jelentős bolgár nemzetiségű muzulmán közösség is van (a pomákok).
Függetlenség – az oszmán birodalomtól – 1908. szept. 22.
Terület – 110 994 km² (104.)
Népesség – 2014-es népszámlálás – 7 202 198 (100.)
Népsűrűség – 66 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 56 718 millió USD (79.) – egy főre jutó 6847 USD/fő (82.)
Pénznem – bolgár leva (BGN)
Időzóna – UTC +2
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – BG, jobboldali
Hívószám, internet –+359, internet –.bg
Történelme – mai területe a Római, majd a Bizánci Birodalom része volt . A népvándorlás nem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. Később szlávok érkeztek, olyan nagy számban, hogy a továbbiakban ők képezték a népesség alapját. A népvándorlás a hunok után is folytatódott. Török nyelvű bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tudta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába, de az ismét megerősödő Bizánc széttörte. Bizánc katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez végül oda vezetett, hogy a nyugati keresztesek 1204-ben magát Bizánc városát is elfoglalták. Még ez előtt, Aszen Iván felkelése nyomán, Bulgária függetlenné vált Bizánctól. Rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett, de az összes szomszédjával folytatott állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt.
Úgy tűnik, a bolgárok nagyon negatívan emlékeznek meg erről a közel ötszáz évről. Pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak. A Török Birodalom válsága sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen kiváltó oka egy török szempontból vesztes oroszok elleni háború volt.
A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos háborúkra vezettek a szomszédokkal és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állította Bulgáriát.
Így Bulgária észak-keleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján.
A II. világháború után a szovjet tömbbe tartozott. Rendszerváltás a többi hasonló országgal egy időben, 1990-ben volt. Utána itt is gazdasági összeomlás jött. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.
Szófia – városkép
Szófia – a parlament
Őrségváltás
Szófia – az Alexander Nyevszkij katedrális – neobizánci stílusban épült, a bolgár pátriárka székesegyháza, egyike a keleti ortodoxia legnagyobb templomainak, ötezer férőhelyes. A főváros egyik jelképe.
Szófia – a Banja Basi-mecset ma is várja a muzulmán híveket
Szófia – a Bojana-templom, a 12. században épült. Világhírűvé tették a 13. században készült freskói. Világörökség
Szófia – II. Sándor, orosz cár lovasszobra a főtéren
Szófia – a Szent Petka-templom, a 14. században épült. Valószínű, hogy a település első keresztény temploma volt.
Szófia – központi zsinagóga az egyik legnagyobb szefárd templom Európában és a legnagyobb a Balkánon
Szófia – Szent Szófia, a város névadója és egyben védőszentje
Szófia – a Szent Szófia-templom
Szófia – a volt cári palota, ma művészeti galéria
Szófia – Vaszil Levszki, nemzeti hősnek, a török elnyomás és a görög papság elleni harc egyik vezetőjének emlékműve. Ezen a helyen akasztották fel a törökök 1873-ban
Szófia – a Nemzeti Színház
Szófia – Cirill és Metód, a két bibliafordító és a szláv ábécé megalkotóinak szobra a Nemzeti Könyvtár előtt
Szófia – az Ohridi Szent Kelemen egyetem épülete. Az ország legrégibb felsőoktatási intézménye, 1888-ban alapították.
Szófia – tisztelgés Aleko Konstantinov író utcai szobra előtt
Szófia – a Nemzeti Kultúrpalota
Szófia – a Capital Fort, 126 méter magas irodaház
Szófia – központi fürdő, ásványvízzel
Szófia – az Oroszlán-híd
Elnöki díszszázad
Szófia – a Nemzeti Történeti Múzeum
Szófia – a Vitosa sugárút
Plovdiv – városkép
Plovdiv – utca az óvárosban
Jellegzetes óvárosi ház
Plovdiv – római kori színház
Plovdiv – magas rangú vallási vezetők látogatása
Várna – a színház és opera épülete
Várna – a Boldogságos Szent Szűz-temploma
Várna – az Euxinograd-palota, a volt cári nyári rezidencia
Várna – a város emblematikus óratornya
Kőerdő – természetes sziklaalakzatok Várna mellett
Várna – római fürdő maradványai
Veliko Tarnovo – városkép
Veliko Tarnovo – Bulgária Anyácska, a török elnyomás alóli felszabadulás, a függetlenség emlékműve
Veliko Tarnovo – óvárosi házak
Veliko Tarnovo – az erőd
Veliko Tarnovo – óvárosi utca
Buzludzsa – a legelhagyottabb kommunista emlékmű. 36 millió dollárba került 1974-ben de csak15 évet „élt”
Bachkovo – kolostor
Belogradchik – erőd
Blagoevgrad – kolostor
Ivanovo – sziklatemplomok, világörökség
Belülről
Kazanlak – trák sírkamra, világörökség
Freskó a sírkamrában
Kazanlak – rózsafesztivál megnyitója
A fesztivál résztvevői
Madara – a Madarai lovas, a korai középkorban, a 9. század elején készült sziklarelief, világörökség
Melnik – a bor városa
Melnik – turistáknak
Neszebar – település a Fekete-tenger partján. A félszigeten elhelyezkedő ősi város teljes egészében a kulturális világörökség része
Neszebar – hangulatos utca
Neszebar főtemploma
Keresztelő Szent János-temploma
Neszebar – fából készült szélmalom a városka bejáratánál
Neszebar – bevásárló utca turisták számára
Magura – őskori sziklafestmények
Ravadinovo – várkastély
Rilai kolostor, világörökség
Más nézetből
A kolostor freskói
Rusze – a Battenberg-palota, ma történelmi múzeum
Sumen – a tiszti kaszinó
Szvesztari – trák síremlék, világörökség
Szozopol – hangulatos tengerparti nyaraló városka
Az óvárosban az új építkezések
is megőrzik a régi stílust
Zseravna – skanzen
A Sipkai-hágónál 1877-ben lezajlott ütközet – az orosz és a török hadsereg között – hősi halottainak tiszteltére emelt emlékmű
A kukeri – szelleműző férfitánc jellegzetes viselete
Falu a hegyekben
Hagyományos falusi házak
A faluturizmus ma már minden igényt kielégít
Népzenészek dudával
Falusi esküvő
Mint az egész Balkánon, vidéken itt is közkedvelt állat a szamár
Népviseletben
Gyerekek népviseletben
Lányok népviseletben
Táncosok
Karácsonyi kántálók, a koledárik
Márciuskák, a tavaszt hozzák a fiatal pároknak
Szőttesek
Rendőrnők a parádén…
…majd a gyakorlatban, szemtől szembe egy tüntetővel
Pravoszláv (ortodox) búcsú, élen a pópákkal
A Fehér Testvériség vallási mozgalom – a kereszténység és a hinduizmus keveréke – hívei a Rila-hegységben
Tere-fere
Kerámia
Tarator, nemzeti eledel. Joghurtos, fokhagymás uborkaleves
Helyi szépségek teljes díszben