10.
Ausztália – földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense. Politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség köznapi elnevezése. A hatodik legnagyobb területű ország a Földön, az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el.�Főváros - Canberra (381 488)�Nagyobb városok – Sydney (4 921 000), Melbourne, (4 529 500), Brisbane (2 308 700), Perth (2 039 200) �Államforma – szövetségi alkotmányos monarchia. Ausztrália 1901 óta szövetségi állam. Minden tagállamnak saját kormánya van, a központi kormány székhelye Canberra. Politikailag a kétpártrendszerre rendezkedett be. �A törvényhozó testület minden államban két házból áll. Minden állam élén a kormányzó áll, akit a mindenkori brit uralkodó nevez ki. A központi törvényhozói hatalom a Szövetségi Parlament. Ausztrália hat szövetségi államból és két territóriumból áll. �Az igazságszolgáltatás alapja az angolszász jogrend.�Hivatalos nyelv – az angol.�Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai eredetű.�A bevándorlók, főleg Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból, valamint a jugoszláv utódállamkból érkeztek. Az ázsiai bevándorlók többsége Kínából érkezett az országba. Délkelet-Ázsia számtalan területéről érkeztek még betelepülők. Számottevő filippínó, maláj, indonéz él az országban. Ezenfelül libanoni arabokkal találkozhatunk,egyre növekvő számban.�A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.�Az ausztrálok többsége vallásos. 27% római katolikus, 26% anglikán, 24% egyéb keresztény, 13% felekezet nélküli és a fennmaradó 10% egyéb vallást gyakorol.�Függetlenség – az Egyesült Krályságtól –1901. január 1.�Terület – 7 692 024 km² (6.)�Népesség – 2016-os becslés 24 259 100 (52.) �Népsűrűség – 3,3 fő/km²�GDP – (ENSZ statisztika) összesen 1 471 439 millió USD�(16.) – egy főre jutó – 62 290 USD/fő �Pénznem – ausztrál dollár (AUD)�Időzóna – UTC +8 -11:30�
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – AUS, baloldali�Hívószám, internet – +61, internet –.au�Történelme – az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában, egy kontinens ismeretlen határokkal. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.�A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új- Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak. 1770-ben James Cook végighajózta és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek (New South Wales) nevezett és brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én. �Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Minthogy ezért fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. 1788-ban 11 hajóból álló flotta érkezett mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. 1788. január 26-án (Ausztrália-nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott. �Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is. Sydney tíz év alatt várossá lett. 1817-ben a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezték. �A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen. �1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a „Fehér Ausztráliában” hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett politika lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett. A kormány ösztönözte az európai betelepülést, érkeztek németek, olaszok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Végül 5 millió európai telepedett le. 1965-ben eltörölték a faji törvényeket. 1967-ben a népszavazáson a lakosok 90%-a egyetértett azzal, hogy bennszülöttek állampolgári jogokat kapjanak.�
Canberra – városkép
Canberra – a parlament épülete
Canberra – öt ausztráliai egyetem benne van a világ legjobb ötven egyetemében. A fővárosi egyetem a 19. helyen van.
Canberra – a Nemzeti Múzeum bejárata
Canberra – a két világháborúban elesett ausztrál és új-zélandi hősök emlékműve
Közelebbről
Canberra – utcakép
A hősökre emlékezve
Canberra – a Blundell-ház. Valamikor 1860 körül épült, a ritka házak közé tartozik, amelyek megmaradtak mára is. Ezek helyén épült a mai főváros
Melbourne – a városháza
Melbourne – belváros
Melbourne – a szövetségi állam parlamentje
Melbourne – a központi pályaudvar
Melbourne – épületek viktoriánus stílusban
Melbourne – a vásárcsarnok
Melbourne – a Block Arcade, patinás bevásárlóközpont
Melbourne – gyalogos híd
Melbourne – a Királyi Kiállítási Épület, világörökség
Melbourne – ANZAC emlékmű, a két világháborúban elesett ausztrál és új-zélandi katonák emlékműve
Melbourne – a Szent Pál, anglikán katedrális
Melbourne – a Művészetek utcája
Utcai szobrok – három üzletember ebédszüneten
Melbourne – a Szent Patrik, katolikus katedrális
Sydney – városkép
Sydney – a város szimbóluma, az Operaház
Sydney – a város emblematikus építménye, a Harbour-híd
Sydney – stílusok találkozása
Sydney – utcakép, a háttérben az egyetem épülete
Közelebbről
Sydney – a Rocks negyed, óvárosi utcakép
Sydney – utcakép
Sydney – magasvasút
Utcai szobor – A halász
Brisbane – városkép
Brisbane – az üzleti negyed
Perth – városkép vitorlásokkal
Perth – háborús emlékmű
Adelaide – a főtér
Gold Coast – városkép
Hobart – a Tasmán-szigeti városban is találkozik a régi és az új
Hobart büszkesége, a híd
Cairns – tengerparti sétány a Nagy-korallzátony közelében
Herberton – egy történelmi városka, a kezdetek tanúja
Darwin – városkép
Sziklarajzok
A bennszülöttek által használt „élesztő”,
Elengedhetetlen a kenyérsütésnél
Őslakos asszonyok
Az őslakosok kedvenc fúvós hangszere, a didzseridu
Bennszülött és az elmaradhatatlan didzseridu
A bennszülöttek csodafegyvere, a bumeráng
Férfiportré
Női portré
Gyermek
Bennszülött család
Bennszülött tánc
Mészkőoszlopok a Pinnacles-sivatagban
Fegyvernemek tisztelgése a Nemzeti Napon
Birkanyírás. Valamikor a gyapjútermelés alapozta meg a mai jólétet
Eukaliptusz erdők
Koala mackó, az eukaliptusz levelek egyetlen fogyasztója. Erszényes, csakis Ausztráliában él
A London-híd. 1990-ig boltíves alagút kötötte össze a tengert a parttal, de a közepe beomlott. Azóta turista célpont lett
Sziklaalakzatok a Kakadu Nemzeti Parkban
Külszíni aranybánya
A Hillier-tó – rózsaszínű, sósvizű tó, a partján kikristályosodott sóréteg található. Az elszíneződésre máig nincs magyarázat
A Mount Kaputar Nemzeti Park bazaltoszlopai
A Nagy-korallzátony. Természeti világörökség
„A három nővér” – sziklaalakzat a Kék-hegyekben
Az Ayers Rock, vagy más néven Uluru, egy óriási homokkő sziklatömb Ausztrália közepén. Az őslakosok szent helye. Turistalátványosság
Közelebbről
A 12 apostol
James Cook hajójának az Endeavour-nak (Nagyravágyó) hiteles mása az ausztrál vizeken
Kirándulóvonat
Az ország címerállata, a vörös óriáskenguru…
…és az emu
Helyi szépség