8.
Egyesült Arab Emírségek – rövid alakban az Arab Emirátusok, olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre. Szomszédai Omán, Szaúd-Arábia és Katar. Az ország a Közel-Kelet része.
Főváros – Abu Dhabi (859 749)
Nagyobb városok – Dubai (2 502 715), Es-Sarka (801 004), El-Ain (614 180)
Államforma – szövetségi abszolút választói monarchia. Az államszövetség hét emírségből áll – Abu-Dhabi, Ajman Dubai, Fujeira, Ras al-Khaimah, Sharjah és Umm al-Quwain – melyeknek vezetői az EAE egyes tagállamainak abszolút uralkodói. Vezető szerve a Legfelsőbb Szövetségi Tanács, amelyben arányosan van képviselve a hét emirátus. Ennek a politikai és kormányzati struktúráinak a keretein belül kerül sor a szövetségi elnökjelölt kijelölésére, majd megválasztására. Az ország vezetője az Elnök, helyettesét, az Alelnököt – aki egyúttal a kormány feje is – szintén maguk közül választják meg az emírek. A kormány tagjait az Elnök nevezi ki az Alelnök jelöltjei alapján. Az elnökség és a miniszterelnökség gyakorlatilag örökletes az Al Nahyan klán –Abu Dhabi és az Al Maktoum klán–Dubai között. Az elnököt, aki az uralkodó is egyben, Abu Dhabi adja, de a miniszterelnököt és az államfő helyettesét Dubai és fordítva.
A jogalkotó ág egy parlamenti testületből áll, Szövetségi Nemzeti Tanács néven.
A független igazságszolgáltatást az alkotmány tartalmazza és a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság biztosítja..
Hivatalos nyelv – az arab.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az összlakosság csupán 22%-a őshonos arab, kisebbségben vannak országukban. Más arab nemzetségekből 23%-os arányban élnek itt, a lakosság fele pedig dél-ázsiai eredetű. A nemek közti arány természetellenes, ugyanis a férfi/nő arány 2,7, messze a legmagasabb a Perzsa-öböl térségében. A lakosság 88%-a városokban lakik, a többi vagy a sivatagi olajmezőkön vagy pedig nomád életmódot folytat.
A domináns vallás, 96%-ban, az iszlám, ezek zöme szunnita. Az iszlám államvallás, de az állam toleráns más vallások iránt, akár Fülöp-szigeti keresztény vagy hindu vallásúak.
Függetlenség – megalakulásuk – 1971. december 2.
Terület – 83 600 km² (115.)
Népesség – 2015-ös becslés 9 581 000 (94.)
Népsűrűség – 99 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen – 399 451 milliárd USD (31.), egy főre jutó – 43 963 USD/fő (24)
Pénznem – emirátusi dirham (AED)
Időzóna – UTC + 4
Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – UAE, jobboldali
Hívószám, internet – +971, internet –.ae
Történelme – a 16. században a mai ország egy része a Török Birodalom közvetlen befolyása alá került.
A britek ezt a régiót "Kalózpart" néven ismerték, mert itt volt azoknak a tengeri portyázóknak bázisa, akik veszélyeztették a térség hajózását a 17. századtól a 19. századig. 1819-ben a britek az indiai kereskedelem védelmében hadjáratot indítottak Ras al-Khaimah kalózai ellen. Megszállták a kalózok főhadiszállását és más parti városokat is. A következő évben békeszerződést írtak alá a parti sejkekkel. A kalózportyák mégis folytatódtak 1835-ig, amikor a sejkek beleegyeztek, hogy nem veszélyeztetik tovább a tenger nyugalmát.
1853-ban szerződést kötöttek az Egyesült Királysággal, amelyben a sejkek beleegyeztek az örökös tengeri békébe. Ezt a britek ki is kényszerítették. A sejkek egymás közötti vitáikban a britekhez fordultak közvetítésért. Ennek eredménye egy viszonylag nyugodt időszak lett.
Hogy gátat vessenek más európai országok térségbeli törekvéseinek, az Egyesült Királyság és a Szerződéses Sejkségek 1892-es szerződésükben szorosabbra fonták kötelékeiket.
A sejkek beleegyeztek, hogy nem törekszenek megszerezni olyan területet, amely az Egyesült Királyság birtokában van és nem lépnek kapcsolatba külföldi kormánnyal az Egyesült Királyság hozzájárulása nélkül. Viszonzásképpen az Egyesült Királyság ígéretet tett, hogy megvédi őket minden tenger felől jövő támadással szemben és segítséget nyújt, ha a szárazföld felől érné őket támadás.
Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu Dhabiban. Ezután gyors egymásutánban követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek. 1967-ben Zajed bin Szultán al-Nahyan lett Abu Dhabi uralkodója. Ugyanekkor a britek kezdték elveszíteni olajipari beruházásaikat az amerikai
olajvállalatok javára, kereskedelmi szerződések révén.
1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja minden kötelezettségét és jogát a hét szerződéses sejkséggel, valamint Bahrainnal és Katarral, egyúttal megszünteti felettük védnökségét.
Abu Dhabi és Dubai uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján Adi Bitar írta meg az alkotmányt 1971. december 2-án. Aznap Dubaiban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. Ras al-Khaimah később csatlakozott, 1972 elején. 2004. november 2-án meghalt az Egyesült Arab Emírségek első elnöke, Zajed bin Szultán al-Nahyan sejk. Legidősebb fia, Kalifa bin Zayed al-Nahyan lett utódja Abu Dhabi trónján. Az alkotmánynak megfelelően az Egyesült Arab Emírségek Legfelsőbb Uralkodói Tanácsa Halifát választotta elnökké.
Abu Dhabi – belváros
Abu Dhabi – városkép
Abu Dhabi – az elnöki palota
Közelebbről
Abu Dhabi – a Nagy Mecset
Belső kép
Csodálatos belső dekoráció
Abu Dhabi – a Szent József katedrális
Abu Dhabi – a Qasr-Al-Hosn erőd, a legrégibb kőépület, a 18. századból
Abu Dhabi – kereskedőház, építészeti kuriózum
Abu Dhabi – sétány az öböl mentén
Abu Dhabi – néprajzi múzeum
A nem is olyan régi életforma bemutatása a skanzenben
Abu Dhabi – a Masdar tudományos intézet
Abu Dhabi – utcakép
Abu Dhabi – az Emirates Palace Hotel
Dubai – városkép
Dubai – a tengerparton
Városrész
Dubai – utcakép forgalommal
Dubai – az óratorony
Dubai – múzeum
Dubai – telekommunikációs torony
Dubai – a város egyik turistacsemegéje, a szökőkút
Dubai – a Jumeirah mecset
Dubai – a Burj al Arab szálloda és a Medinat
Közelebbről
Dubai – a Burj Dubai szálloda, a világ legmagasabb épülete, 828 m
Dubai – fűnyírás a parkokban
Dubai – az óváros, Bastakiya
Dubai – régi épületek
Dubai – helyi architektúra
Dubai – régebbi kereskedelmi központ
Széltorony, biztosítja a házak szellőzését és a hűvös levegőt
Dubai – siktátorok
Dubai – régi berber lakóház
Dubai – a bazár
Dubai – bevásárlás
Dubai – sétahajókázás a városban
Dubai – az óváros a tenger felől
Dubai – kikötői kép
Dubai – tornyok, homlokzatok
Dubai – A Pálma lakótelep
Dubai – Házak a „pálmalevélen”
Dubai – A Földgömb-szigetek
Sharjah – mecset
Sharjah – Kuwait-tér
Sharjah – erőd
Sharjah – óváros
Sharjah – vásárlás
Sharjah – utcakép
Alagút
Beduinok
Pihenés
Az ősi vadászat szimbóluma
Helyi szépség