Az öregkor egészségügyi problémái, az idősek ellátásának nehézségei��Városi Szociális Közalapítvány „Közösen, felelősséggel egymásért” Konferencia�Kecskemét, 2022. 09. 22.
Dr. Bank Gyula Zsolt
osztályvezető főorvos (geriáter és pszichiáter szakorvos)
Krónikus Belgyógyászati Osztály
Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház
A szakirodalomban és a hétköznapi életben is számtalan fogalmat használunk, hol "öregeknek", hol "időseknek", hol "nyugdíjasoknak", esetleg az "arany korban", vagy "ezüst korban" lévőknek nevezik őket, de elterjedt az "őszülők", a "szürke és/vagy ősz generáció", illetve a "szeniorok" megnevezés is.�
Idősek - öregkor��
- A szabad gyökök és az öregedés�- A mitochondriumok és az öregedés �- A dezoxiribonukleinsav (DNS) és az öregedés�- A proteinek, a nem enzimatikus glükoziláció (glikáció) és az öregedés�- Az endokrin rendszer és az öregedés�- Az immunrendszer és az öregedés�- Toxikus anyagok, kémiai “hulladékok” felhalmozódása és az öregedés�- A telomerek és az öregedés��
Öregedési elméletek��
�- Egy rágcsáló például miért tekinthető öregnek már 3 éves korában, egy ló esetében pedig ez kb. 25-30 év, embernél 65 év felett, amikor ezeket a szervezeteket felépítő sejtek között szinte alig van különbség�- Bizonyos fajok (pl. tengeri rákok, aligátorok, cápák) az öregedés igen kevés jelét mutatják�- Bizonyos sejtek (daganatos sejtek, őssejtek, humán ivarsejtek) más sejtekhez képest szinte “halhatatlanok”����
Öregedési elméletek��
A WHO az alábbi életszakaszokat határozza meg az idősödés folyamatának leírása során:�- 50-59 év: áthajlás kora,�- 60-74 év idősödés kora,�- 75-89 év időskor,�- 90-99 év, aggkor vagy aggastyán kor,�- 100 év felett matuzsálemi kor.��
Idősek - öregkor��
Idősek - öregkor��
Idősek - öregkor��
Az ENSZ által "hosszú élet forradalmának" nevezett demográfiai változás már a XX. században elkezdődött, és lényegi gazdasági, társadalmi, kultúrális változásokat hozott létre a világ népessége vonatkozásában (nemcsak az európai állapokban).
Idősek - öregkor��
1990 és 2018 között a 65 évnél idősebb népesség aránya 14 %-ról 20 %-ra növekedett.
A 65 év feletti korosztály létszáma ma Magyarországon kb. 1,9 millió fő (közülük 1,3 millióan élnek valamilyen korlátozottsággal).
2050-re várhatóan a népesség közel 30 %-a lesz már e korosztály tagja.
Magyarország népességéből (statisztikai adatok):���
100 éve 2010-ben
Gyermekek 37% 18 %
65 éven felüliek 5% 20.4%
Idősek - öregkor��
Gyors ütemben növekszik a 80 évesnél idősebbek száma és aránya Magyarországon is. A KSH 2016-ban 412 ezer ilyen korú lakost számlált. A 65 évnél idősebbek esetében a nemek aránya is jellemző, közel 2/3 nő.
Ugyanakkor a várható (növekvő) élettartammal nem jár együtt az egészségben töltött idő.
Idősek - öregkor��
Magyarországon 4 millió 100 ezer háztartás van. Minden 4. háztartás csak időskorú személyekből áll. Az egyszemélyes, csak idős személyekből álló háztartások száma közelíti a 700 ezret, és ezen belül közel 100 ezer az olyan háztartás, ahol 80 év feletti ember él egyedül, így segítség igénybevétele esetén ők nagy valószínűséggel háztartáson kívüli személyekre, hozzátartozókra, szociális ellátó rendszerre, és a civil szervezetekre szorulnak.
A 65 év feletti időskorosztály tagjai közül 46 % házas, 40 % özvegy, 10,5 % elvált, 3,5% hajadon/nőtlen.
Ellátás, gondozás vonatkozásában az egyik leginkább rászoruló csoport az egyedül élő idősek, a 2016-os vizsgálatkor a 65 évesnél idősebb népesség 32 %-a tartozott ide.
Idősek - öregkor��
Egyre inkább figyelembe kell venni, hogy Európára (és ezen belül hazánkra is) érvényes az
a demográfiai folyamat, hogy a lakosságszám folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan az idősödés jellemző.
Itt említem meg a különösen riasztó tényt, a munkaképes korú férfi populáció (áthajlás és idősödés korának határán, 49-65 év) egyre növekvő mértékű halálozását!
Idősek - öregkor��
Az idősekre is jellemző rizikó tényezők, amelyekre figyelni kell, és előbb-utóbb hospitalizációhoz vezethetnek:
- romló társadalmi-gazdasági helyzet,
- a technika vívmányai ismeretének hiánya, ezen keresztül az ingerszegényebb élettér lehetőségek következtében betegségek a megjelenése, pl. demencia, depresszió,
- a sokszor alacsony személyes és családi jövedelem,
- munka hiánya (ez az otthonira is vonatkozik),
- társas kapcsolatok, társas támogatás hiánya,
- járási, közlekési nehézség,
- védőoltások hiánya (Covid-19, Influenza vírus, Streptococcus pneumoniae, Varicella zoster ellen ajánlott védőoltást adni),
- a népbetegségnek számító magasvérnyomás (hypertonia) betegség kezelése és a terápia racionalizálása,
- krónikus stressz.
Idősek - öregkor��
65 év felett a gondozási szükséglet folyamatosan nő; egyre több és gyakoribb az idősek esetében a panasz, tünet, megbetegedés. Az idős korosztály kb. 40 %-ánál írták le az egészséget érintő súlyos mozgásszervi vagy érzékszervi korlátozottságot.
65 év felett egyre gyakoribb a mentális probléma, a kognitiv hanyatlás (feledékenységtől a demenciáig) mellett sokszor észlelünk hangulati (jellemzően depresszios) zavart.
Idősek - öregkor��
Amire figyelni kell, és akár kórházi ellátást is igénylő állapotként is értékelhető:
- malnutríció (alultápláltság), összesített előfordulása az idős populációban kb. 23 %, a fekvőbeteg intézetekben ápolt idős pácienseknél közel 40 %, idős otthonokban élők esetében kb. 12 %. Fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben előforduló kockázati tényezők: pl. kórházi ételek korlátozott választéka, nem megfelelő tálalás, segítség elmaradása az étkezés során.
A malnutríció kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők:
Egészségügyi tényezők (pl. rossz étvágy, hiányos fogazat, nyelési nehezítettség, krónikus megbetegedések, stb.), de ezekhez sorolhatóak a pszichiátriai, főként a kognitiv betegségek, zavarok (pl. depresszió, szorongás, pszichotikus kórképek, demencia).
- másik oldalról a túlsúly, ezzel összefüggésben az egészséges táplálkozás hiánya
- életmód és társadalmi tényezők (pl. ismerethiány, magány, korlátozott jövedelem, megfelelő alvás, pihenés hiánya, ürítési, székelési-vizelési problémák).
Idősek - öregkor��
A 65 évesnél idősebb populációra a halmozott egészségügyi problémák jellemzőek. Vizsgálatok, statisztika szerint az időskorúak között kb. 800 ezer ember tartósan beteg.
A leggyakoribb krónikus betegeségek közé sorolható a szív-és érrendszeri megbetegedések, arthritis (izületgyulladás), illetve a csontok betegségei (csontritkulás, a csontok "elvékonyodnak„), diabetes mellitus (cukorbetegség), a respiratórikus rendszert érintő struktúrális változások, obstruktív tüdőbetegségek, neuropszichiátriai elváltozások, pl. demencia ("elbutulás", a memória és egyéb szellemi képességek hanyatlása), stroke, érzékszervi károsodások, húgyúti rendszer funkció romlása, csökken a veseműködés, gyulladások, időskorban csökken az ellenállóképesség, gyengül a szervezet immunállapota, nő a fertőzések száma is, illetve releváns szakirodalmi adatok szerint a 65 év felettieknél tízszeresére emelkedik a rákos betegségek előfordulása.
Idősek - öregkor��
Az életminőség növelését szolgáló beavatkozások már egyre inkább figyelembe veszik, hogy az emberek "négydimenziós lények". A fizikai vagy testi dimenzió jelenti a fennmaradást, az életet. A mentális vagy érzelmi dimenzióban történik a tanulás, a fejlődés, a növekedés. A társadalmi dimenzió az emberi kapcsolatokért felelős. A spirituális vagy lelki dimenzióban pedig az értelmes cél, és "szolgálat" történik meg, "hogy mindannyian nyomot hagyhassunk a világban".
Idősek - öregkor��
Az egészségfejlesztés és a betegségek prevenciója a gerontológia területén is jelentős szerepet kap. Időskorban a megelőzését jelentik a betegségek rizikófaktorainak, vagy tünetmentes állapotának felismerését, a kialakult betegségek esetén a progresszió és a szövődmények kialakulásának megakadályozását, iatrogen komplikációk kivédését, balesetek és pszichoszociális problémák megjelenésének megelőzését.
Geriátriai álláspont:��
A nem befolyásolható kronológiai életkorral szemben a biológiai kort kb. 15-20%-ban a genetika, 15-20%-ban a környezeti ártalmak, 15-20%-ban az egészségügyi ellátás, és mintegy 40%-ban saját magunk befolyásoljuk az életmódunkkal.
Idősek - öregkor��
Életmódváltó program, melynek leglényegesebb eleme a mozgás, testedzés megtartása, fokozása, ez magában foglalja a testmozgás valamennyi formáját, legyen az munkahelyi (ez időseknél ritka, de arányában emelkedő tendenciájú), otthoni vagy ház körül végzett háztarsási, önellátási teendők, családi, közösségi aktivitás, közlekedéssel kapcsolatos-, avagy szabadidős (pl. sport, tánc stb.) tevékenységet; ezeket öleli fel az ún. „fizikai aktivitási ernyő”.
Az aktív életvitel számos társadalmi és pszichológiai előnnyel jár, tapasztalat, illetve tudományos közlemények bizonyítják, hogy a fizikailag aktív populációk tagjai általában tovább élnek, és javul az életminőségük. Egy klasszikus adat szerint a szívrohamok száma fordítottan arányos az edzettségi szinttel (2015:7 Pavlik), ill. Apor (2011) 23 tanulmány metaanalízisére hivatkozik, mely szerint 25 %-kal ritkább a stroke előfordulása az aktív populációban.
Idősek - öregkor��
Bizonyíthatóak tehát az egészséges öregedés feltételei, amiben benne foglaltatik a társak megléte, aktivitás (fizikai aktivitás is), mely akár 30-40 %-kal is csökkentheti a cardiovascularis halálozás esélyét.
A rendszeres testedzés protektív hatású számos betegséggel szemben, pl. szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatok egyes fajtái, az öregedéssel gyakran együttjáró Parkinson-és Alzheimer kór. Szintén hatékony eszköz a civilizációs betegségek kialakulásának kivédésében, valamint az agyműködésre, és az agy öregedésének lassítására ható kedvező folyamatok kiváltására, bizonyított a szorongáscsökkentő, és hangulatjavító hatása is.
Idősek - öregkor��
A teljes személyiség "mozgósításával" képes az idős ember is a gyakran megváltozott körülmények, környezet ("öreg fa átültetése" szindróma) kihívásaihoz alkalmazkodni, azaz sikeresen adaptálódni.
Kompetenciának nevezzük a sikeres , eredményes, célirányos viselkedést, annak élményét és igényét, a saját helyzetünk feletti kontroll képességét - ez a legáltalánosabban megfogalmazott optimalizálási alapelv, melyre az ember döntéseiben törekszik. (Bandura 1977; Kopp, Pikó 2006). Erre -megfelelő társadalmi feltételek megteremtése, és közösségi, családi támogatottság mellett- az idős emberek is képesek.
Idősek - öregkor��
Jelentős gazdasági hatásai lennének, ha az időseknél nem, vagy csak később fejlődnének ki olyan betegségek, melyek megelőzhetőek, vagy meglétük esetén szinten tarthatóak, illetve romlásuk lassítható, ha nem kerülnének feleslegesen fekvőbeteg intézetekbe, és kevesebb kezelésre, gyógyszerre szorulnának. Fentiekhez az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók egészségfejlesztésének a növelésére is szükség van, hogy tisztában legyenek a kompetenciájukkal, ami tényleges cselekvést igényel, és mi az, ami az idős emberekre, a családjukra, és a közösségekre tartozik.
Komoly probléma továbbá, hogy a professzionális gondozók átlagéletkora 50 év felett van; már most jelentős számban a gondozást szakképzetlen, vagy más téren képzett dolgozók végzik; a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülhetnek! A szociális ágazatban végzett munka a mindennapi megítélés szerint alacsony presztizsű, alulfizetett.
Idősek - öregkor��
Sok idős embernek nincsen élő házastársa, gyerekeik -ha vannak is- el vannak foglalva.
Az ápolást végző családi gondozók kb. 10 %-a kap csak ápolási díjat, sokan nem is tudják, hogy jogosultak erre. Ez előrevetít egyfajta gondozási krízist a rászoruló idősek ellátásának,
gondozásának vonatkozásában.
Jellemző az információhiány, az időseknek csak kb. negyede tudja, hogy hová forduljon
szaksegítségért egészségügyi problémáival.
Magyarországon az egészségműveltség szempontjából kritikus társadalmi csoportok: az idősek, a romák, az alacsony iskolázottságúak, a kisebb településen élők, és egyéb bizonytalan statusú csoportok, pl. a mélyszegénységben élők, a hajléktalanok, és a fogyatékkal élők.
Idősek megsegítésének lehetőségei��
Az idősekhez hogyan lehet hozzáférni? Leginkább talán a szociális alapszolgáltatásokon keresztül, ezek közül az időseket érinti a falu-és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása.
Az ápolást-gondozást nyújtó intézményekben (pl. idősek otthona), illetve az átmeneti elhelyezést biztosító intézményekben (idősek gondozóháza). A szakosított ellátásban részesülők esetében lényegesen könnyebb egészségügyi ellátásba kerülni szükség esetén!
Fontos a szociális és egészségügyi ellátórendszerek szakmaisága és együttműködése!
Az otthoni tartós gondozás megvalósításában kiemelkedő szerepük van a háziorvosoknak, valamint a házi segítségnyújtást biztosító szociális ellátórendszernek.
Hazánkban is fontos lenne megszervezni a multidiszciplináris teameket integráló praxis közösségeket.
Idősek megsegítésének lehetőségei��
Otthonközeli ellátás (házi segítségnyújtás) azonban a korcsoportnak csupán a 8%-a számára elérhető. Szakellátást idősek otthonában az öregkorúak 4%-a tudja igénybe venni, miközben a várakozók száma meghaladja az ellátást igénybe vevők felét.
A települési önkormányzatokon kívül közfeladat ellátásában közreműködhetnek még a központi kormányzat mellett államháztartáson kívüli szervezetek is, pl. egyházak, gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek.
Idősek megsegítésének lehetőségei��
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet általunk vizsgált 2015-ös Egészségjelentése a helyzetjelentésen túl a problémák kezelésének lehetőségeit is vázolja.
Javaslatok az idősellátás javítására, illetve többszintű tapasztalatgyűjtés és felmérések alapján a megoldás lehet:
Idősek megsegítésének lehetőségei��
- A családtagok szerepének tisztázása/erősítése a gondozási folyamatban:
Elemei: megfelelő informálás, családok gondozási folyamatba történő integritása, a beteget ápoló hozzátartozók megfelelő anyagi támogatása, szükség esetén tehermentesítésük megoldása, a családok aktív részvétele elősegítésének feltétele a szakemberekkel, háziorvossal való kapcsolatuk erősítése, minőségének javítása.
- Társadalmi és közösségi összefogás a szociális háló hiányosságainak pótlásában, a társadalom edukálása már kisgyermekkortól!
“Az öregedés ellen nem tehetünk semmit, mindenki fél tőle, de mindenki szeretné elérni az idős kort, és törekednünk kell arra is, hogy minél tovább legyünk öregek.”��(Angelo Roncalli bíboros, későbbi XXIII. János Pápa)��
Köszönöm a figyelmüket!��