Strukturális változások a NER forrásallokációs mechanizmusaiban

GMT Szakértői Konferencia

2026. június 26. Pécs

Bessenyei István

Motiváció: A NER meglepően nagyfokú elutasításának magyarázata

Ha valóban a gazdaság a társadalom domináns alrendszere,

akkor kell, hogy legyen közgazdasági magyarázat is.

Nem csak jogi, kampánytechnikai, informatikai, stb.

2

Mit hozott a NER?

És mit vitt el?

Nem a politikai ciklusokat vitte el.

Hanem a gazdaság egy Kornai által már több, mint 50 évvel

ezelőtt feltárt működési mechanizmusát.

Legjelentősebb változást a NER a kisebb-nagyobb ellátórendszerek forrásallokációs mechanizmusaiban hozta:

• egészségügy, oktatás, kultúra
• közlekedés, vasút, közutak állapota, posta
• biztonság, jogszolgáltatás
• vízgazdálkodás, környezetvédelem, hulladékkezelés, stb.

amivel szinte naponta találkozunk.

3

Ezek az intézmények saját bevételből nem tudnak fejleszteni.

Többnyire működni sem.

Amin a NER sem változtatott #1

Hierarchikus forrásallokáció:

1. Költségvetés
2. Minisztérium
3. államtitkárság, minisztériumi főosztály, stb.
4. Intézményvezető pl: kórházigazgató, múzeumok megyei igazgatósága, területi közútkezelő, stb.
5. Esetenként a hierarchia további szintjei

Forrásallokáció zajlik minden szinten: felülről lefelé.

4

Amin a NER sem változtathatott #2

Minél több forrás jut egy területre,

• annál magasabb színvonalon képes működni,
• nagyobb teljesítmény (pl: több hallgató)
• jobb minőség (mélyebb tudást kapnak)
• és annál könnyebb működtetni.

​

5

NER előtt: Nevezzük a nemzeti expanzió rendszerének

Következmény #1 minden terület szeretne minél több forráshoz jutni (egészségügy, oktatás, vasút, közútkezelő, vízügy, múzeumok megyei igazgatósága, stb.)

Ez a szinte kielégíthetetlen forráséhség az allokációs hierarchia minden szintjén, állandóan jelen van.

Pl: osztályvezető főorvos, kórházigazgató, egészségügyi miniszter. Csupán a taktikai önmérséklet korlátozza.

Egyetlen ellenpélda: Szabó György 1995. III. 17 – 1996. XI. 30.

Következmény #2 Jó vezető az, aki sok forrást képes kiharcolni. Az ilyen megérdemli a magas javadalmazást.

(A színvonal pedig elsősorban a beosztottak felelőssége.)

6

Forrásallokáció a nemzeti expanzió rendszerében

A hierarchia közbülső szintjein, pl. a kórházigazgató:

lefelé: restriktív, pl: Elismeri az osztályvezető főorvos többletforrás iránti igényének jogosságát, de csak részben tudja kielégíteni. Vagy egyáltalán nem tudja.”

fölfelé: expanzív Az osztályvezető főorvosok jogos igényeire hivatkozva igényel többletforrást, ...

... esetleg már másnap. És a két féle magatartásforma közül az expanzió válik dominánssá. Ezzel mindenki tisztában van.

🡺 A hierarchiában fölötte állót mindenki saját érdekérvényesítési képviselőjének tekinti. (kooperatív)

🡺 Az allokációs probléma a hierarchia csúcsán éles igazán. Vagyis a pénzügyminisztériumban. (kompetitív)

7

Az i-edik területért felelős allokátor problémája:

8

szétosztható

keret 🡪

Mert mindig van összehasonlítási alap

• Pl: jobb és rosszabb állapotban lévő vasútvonalak.
• Ha belföldön mégsincs, van külföldön.

A kormányzat pedig legitimációra törekszik.

Láttuk továbbá:

és a társadalom

x_j egyre magasabb értékét várja el.

De legalábbis x_j ≥ x_j* társadalmi tűréshatár

Az allokációs probléma dinamikája:

Pl: - Zsúfolt a busz. (Belefér.)

- Több járat kimarad. (Nem fér bele.)

- ellopott bicikli

9

„Tűzoltás”:

Több forrást oda,

ahol nagyobb a baj!

A nemzeti expanzió rendszere:

1. Költségvetés
2. Minisztérium
3. államtitkárság, minisztériumi főosztály, stb.
4. Intézményvezető pl: kórházigazgató, területi vízügyi ig.

A szomszédos szintek együttműködnek,

de nem a jobb hatékonyságért, hanem a többletforrásokért folyó harcban.

Egy-egy terület teljesítmény-célkitűzését így meghatározza

• a rendelkezésre álló források mennyisége
• aktuális teljesítmény 🡪🡨 társadalmi tűréshatár

10

Csak itt nincs együttműködés.

Az allokációs probléma megoldása

1. Bázisszemlélet: a status quo befagyasztásának tendenciája: Minden terület a szétosztható keret korábban megszokott hányadát kapja. (tradicionális viselkedés)
2. Tűzoltás: többletforrást az a terület kap, amelyik teljesítménye a társadalmi tűréshatárba ütközött.
3. Megszorítás: forráscsökkentés azon a területen, ahol a helyzet még tűrhető. (x_j ≥ x_j*)

Az adaptív döntést támogató információk:

• mennyiségi jelzések, pl: várólisták hossza az egészségügyben, bíróságokon
• „hang” pl. elégedetlen utasok, betegek Ld: (Hirschmann Exit, Voice and Loyality, Cambridge, 1970, Harvard UP.) vagy Barro – Grossman (1976) Money, Employment and Inflation 2. és 3-hoz.

11

🡺 A közbülső szinteken az allokátorok ktgvatési korlátja puha.

Lehet a szétosztható keretet bővíteni, ha

• a mennyiségi jelzések, pl: 40 fős osztálylétszám
• vagy a „hang”, pl: elégedetlen szülők a médiában

azt jelzik, hogy

• a szolgáltatás színvonala, vagy
• létrehozása/termelése során felmerülő nehézségek

(idegeskedés, kapkodás, feszültség)

jelentős mértékben megsértik a társadalmi tűréshatárokat.

12

A munkafeltételek társadalmi tűréshatárát feszegeti pl:

• technológiai szükségmegoldások pl: vonatpótló busz, hiányzó orvos, ápolószemélyzet, fertőtlenítőszer
• hirtelen elrendelt rohammunkák, túlórák
• felkészült szakmai vezető hiánya (kontraszelekció)

Következmények:

• A mennyiségi célkitűzések mellett a minőség háttérbe szorul. (pl: oktatás, közlekedés, közétkeztetés)
• Az expanziós törekvések magas deficitet eredményeznek.

Ld: Bessenyei Szigma 2006/1-2 Puha ktgvetési korlát és stop-go politika egy kétszektoros AK modellben

Mégis,

egy ilyen stop-go (megszorítás – tűzoltás – megszorítás) politika évtizedeken át fenntartható.

13

Az 1 < i-edik, közbülső allokátor problémája a NER előtt:

14

1. Több forrás 🡺 jobb működés
2. Kompetitív területek felé allokál
3. Kooperál a fölötte lévő allokátorral, aki K_i-ről dönt.

és az irányítása alá tartozó területekkel.

A NER-ben eltűnik a dinamika 🡺 csökken az adaptivitás

15

K_i exogén adottság, értéke nem kooperáció révén alakul ki.

• Az y_j /x_j* << 1 információ fölfelé nem továbbítható,

csak az aktuális allokációs döntésre van hatása.

• Marad a kompetitivitás minden alsóbb szinten.
• Eltűnt minden dinamika, a probléma statikussá vált.

Ez a NER innovációja: az expanziós törekvések visszafogása

Az allokátorok javadalmazása kiugróan magas

+ szolgálati luxusautó + sofőr

+ a vezető munkáját közvetlenül támogató beosztottak

+ impozáns vezetői irodák, irodaépületek

+ egyéb természetbeni juttatások

Cserében elvárás a vezetőtől nem a hozzáértés, hanem

• a feltétlen lojalitás a hierarchia felső szintjével.
• ne igényeljen többletforrást: lefelé legyen restriktív

Az allokációs hierarchia néhány alsóbb szintjén is.

• az esetleges (?) működési zavarok „elmarketingelése”.

16

Néhány példa az „elmarketingelésre”

• akkreditációk, auditok „ Hát igen..., de van akkreditációnk.”
• kommunikációs protokollok (Ki nyilatkozhat, mit mondhat?)
• médiatámogatás: (tények helyett értelmezések)
• influenszerek (tények helyett érzelmek a virtuális világban)
• hivatkozás alacsony kihasználtságra pl: kisposták, kisvárosi szülészetek esetében.
• hivatkozás időjárási viszonykora pl: közutak állapota
• Pl: utastájékoztatás:
• Ha nincs fennakadás, látom a menetrendet,
• fennakadás esetén senki nem tud semmit.

17

Következmények makroszinten:

Keményebb költségvetési korlát

• a minisztériumokban, államtitkárságokon, ...
• és még lejjebb pl: kórházigazgatónál.

Mindenki lojális akar lenni, de csak fölfelé. (szervilizmus)

🡺 Minden szinten a restriktív allokátor válik dominánssá.

(: A kisebb-nagyobb ellátórendszerek alacsonyabb költséggel működnek. 🡺 alacsonyabb ktgvetési deficit.

): Rosszabb teljesítményt nyújtanak.

): A társadalmi tűréshatárba ütközést jelző információk csak jelentős késéssel jutnak el az allokációs hierarchia

csúcsára (, ha egyáltalán eljutnak ...)

18

Következmények az egyes intézményeken belül:

• Eltűntek a jó vezetők, akik képesek több forrást kiharcolni.
• Helyükbe léptek azok, akik nem is akarnak, mégis jól fizetettek.
• A rögzített mennyiségű forrásért zajló verseny lerombolja a kooperatív viselkedést, de jobb hatékonysághoz nem vezet.
• az intézményvezetők leereszkedő, dzsentroid módon kommunikálnak, ami tovább gátolja az együttműködést.
• A kreatívabb munkatársak felmondanak 🡺 kontraszelekció.
• Az „elmarketingelés” (pl: kommunikációs protokollok, információtorzítás) miatt a lényeges problémákról sem lehet szabadon szót ejteni, de nem is cél, hogy lehessen.
• A megmaradt dolgozók éppúgy elégedetlenek, mint az ellátást igénybe venni kénytelen társadalom.

19

A Pécs – Szeged vasútvonal (Ma már járhatatlan.)

20

Társadalmi következmények:

21

A kormánypártra leadott szavazatszám

a társadalmi jóléttől függ.

De most nem a munkanélküliségre és az inflációra koncentrálunk. ...

... hanem a jövedelmekre és a jövedelemeloszlásra

22

Tfh: a felttes 50%-os bérprémiuma elfogadott.

Nézzünk egy példát, ahol legyen x = x*

23

Köszönöm a figyelmet.

24

Tessék választani! Melyik jobb? (Én sajnos nem tudom.)

• a nemzeti expanzió rendszere:

a hierarchia csúcsán kompetitív,

az alsóbb szinteken kooperatív,vagy

• a nemzeti „együttműködés” rendszere (NER),

ahol mindez fordítva van?

Függelék: A főbb ellátórendszerekhez allokált források 2014 – 2016.

25

Forrás: Európai Bizottság

26