Szavazatszámláló Bizottsági Feladatok Összefoglaló
Országgyűlési választások – 2026
Kaposmérői Közös Helyi Választási Iroda
Dr. Mészáros Renáta
HVI vezető
Az SZSZB szerepe
Az SZSZB tagjai
A delegált tagok nem megfigyelők, ugyanolyan tagok, mint a választott tagok!
Az SZSZB működése
Korlátozások
Szavazóhelyiség berendezése
Szavazás előtti feladatok
A szavazás megkezdése
Választópolgár azonosítása
Névjegyzék kezelése
Szavazás folyamata
Mozgóurnás szavazás
Rendkívüli események
Szavazás lezárása
Szavazatszámlálás
Jegyzőkönyvek
Szavazás utáni feladatok
Fontos alapelvek
AZ SZSZB �VÁLASZTOTT ÉS DELEGÁLT �TAGJAINAK�JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI AZONOSAK !
Az SZSZB feladatainak elvégzésében minden választott és megbízott (delegált) tag joga és kötelessége részt venni.
Az SZSZB tagjainak pártatlanul kell
ellátniuk a feladataikat!
A pártatlanság értelmében az SZSZB tagjai sem a szavazat
leadása során, sem azt megelőzően semmilyen módon nem
befolyásolhatják a választópolgárokat abban, hogy mely
jelöltre vagy listára szavazzanak.
Az SZSZB elnöke felel a rend fenntartásáért, és e körben másokra kötelező intézkedéseket tehet.�Ha az SZSZB-nek nincs elnöke, vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.�Ha a szavazóhelyiségben sem az elnök, sem az elnökhelyettes nincs jelen, a jelenlévők közül az SZSZB legidősebb választott tagja�(korelnök) látja el az elnöki feladatokat.�Az SZSZB tagjai választási csalás gyanúja esetén az SZSZB�testületi döntésétől függetlenül egyénként is tehetnek feljelentést, illetve értesíthetik a rendőrséget az általuk észlelt eseményekről.
Az SZSZB működése
Több körzet esetén: választott tagok száma a 3 fő ! + 2 fő delegált tag = 5 fő SZSZB
1 körzet esetén HVB=SZSZB 5 fő választott
TÖBB KÖRZETNÉL:
Ha a munkában részt vevő tagok száma nem éri el az 5 főt, vagy a választott tagok száma a 3 főt, az SZSZB elnöke a jegyzőkönyvvezető útján haladéktalanul értesíti a HVI vezetőjét.
Legalább 3 tagnak folyamatosan
jelen kell lennie a szavazóhelyiségben.
Az SZSZB mellett a helyi választási iroda (HVI) tagja jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el. A jegyzőkönyvvezető nem az SZSZB tagja.
A jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntésében nem vesz részt, szavazati joga nincsen.
Az SZSZB tagjai a szavazóhelyiségben
csak a HVI-től kapott tollat használhatják.
A szavazóhelyiségben és annak�épületében biztosítani kell a�pártatlanságot.
Sem a szavazóhelyiségben (beleértve az SZSZB-tagok és a megfigyelők ruházatát), sem annak előterében nem lehet olyan tárgy (jelkép, jelvény, dekoráció), amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Az SZSZB rendszeresen ellenőrizze, nem helyeztek-e el valamely szavazófülkében kampányeszköznek minősülő anyagot (pl. jelölt, jelölő szervezet szórólapja), vagy nem
hagytak-e benne szavazólapot.
A közterületi plakátokat az SZSZB tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el.
Ha a választópolgárok sérelmezik a közterületi plakátok
elhelyezését az SZSZB-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az
országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz
(OEVB) nyújthatnak be kifogást. Az SZSZB a szavazóhelyiségen
kívül nem intézkedhet kampánytevékenységgel kapcsolatban.
Ha a megjelenő tagok száma nem éri el az 5 főt, az SZSZB elnöke�a jegyzőkönyvvezető útján haladéktalanul értesíti a HVI vezetőjét.�Ha a megjelenő választott tagok száma nem éri el a 3 főt, az�SZSZB elnöke a jegyzőkönyvvezető útján haladéktalanul értesíti a�HVI vezetőjét.
Az SZSZB a szavazáshoz előkészíti a�szükséges kellékeket.
Az SZSZB a szavazáshoz előkészíti
• a számlálólapot,
• a névjegyzéket,
• a szavazólapokat,
• a bélyegzőt,
• a borítékokat,
• az egyéb nyomtatványokat,
A mozgóurna iránti kérelmeket el
kell bírálni.
Az SZSZB megkapja a HVI-től a csütörtök 16 óra után beérkezett mozgóurna iránti kérelmeket is. E kérelmeket az SZSZB még a szavazás megkezdését megelőzően elbírálja.
A választópolgár által aláírt kérelmet – legkésőbb 12.00 óráig – bárki leadhatja az SZSZB-nek.
A mozgóurna iránti kérelem kizárólag akkor elfogadható, ha írásban nyújtják be (akár a hivatalos nyomtatványon, akár más írott formában). A döntés kézbesítésére és a meghatalmazottra vonatkozó részeket nem kell kitöltenie a választópolgárnak.
A mozgóurna iránti kérelem elbíráslása
1. Ellenőrizni kell, hogy a választópolgár szerepel-e a névjegyzéken.
Ha a mozgóurnát kérő személy nem szerepel a névjegyzéken, akkor a kérelmet el kell utasítani.
2. Ellenőrizni kell, hogy a választópolgár még nem írta alá a névjegyzéket.
Ha a mozgóurnát kérő személy már szavazott, akkor a kérelmet el kell utasítani.
3. Ellenőrizni kell a választópolgár személyes adatait.
4. Ellenőrizni kell a mozgóurnaigény indokát.
Mozgóurnát csak az kérhet, aki
• egészségi állapota vagy
• fogyatékossága vagy
• fogva tartása
miatt gátolt a mozgásában. Az indokot a kérelemnek tartalmaznia kell.
Az SZSZB nem jogosult a kérelmen megjelölt ok valószerűségének vizsgálatára. Kizárólag aszerint vizsgálhatja a választópolgár által megjelölt okot, hogy az megfeleltethető-e valamely fenti, a törvényben felsorolt oknak. Elutasítani csak az olyan indokkal kitöltött kérelmet lehet és kell, amely nyilvánvalóan nem sorolható egyik törvényes ok körébe sem, pl. a választópolgár vendégségbe várja rokonát, ezért nem akar elmenni otthonról, vagy munkavégzés miatt nem hagyhatja el munkahelyét. Ha a kérelem nem tartalmazza a mozgóurnaigény indokát, vagy az indok nem elfogadható, a kérelmet el kell utasítani.
Kik lehetnek jelen?
A szavazás megkezdésétől a
szavazás befejezéséig a szavazóhelyiségben
az alábbi személyek
lehetnek jelen:
• az SZSZB tagjai
• a jegyzőkönyvvezető(k)
• a HVI tagja (csak szükség esetén,
időlegesen)
• a nemzetközi megfigyelő és kísérőszemélyzete
(tolmács)
• a választópolgárok
• az önálló szavazásra képtelen
választópolgár segítője
• a sajtó képviselője.
A szavazás megkezdése előtt a
szavazóhelyiségben az alábbi
személyek lehetnek jelen:
• az SZSZB tagjai
• a jegyzőkönyvvezető(k)
• a HVI tagja
• a nemzetközi megfigyelő és kísérőszemélyzete
(tolmács).
A szavazatszámláláskor a
szavazóhelyiségben az alábbi
személyek lehetnek jelen:
• az SZSZB tagjai
• a jegyzőkönyvvezető(k)
• a HVI tagja (csak szükség eseté n,
időlegesen)
• a nemzetközi megfigyelő és kísérőszemélyzete
(tolmács)
• a sajtó képviselője.
Az SZSZB 6.00 órakor�kinyitja a szavazóhelyiséget.
ha valamilyen rendkívüli esemény miatt nem lehet megkezdeni a szavazást 6.00 órakor, akkor a tényleges nyitás időpontja (a rendkívüli eseményt jegyzőkönyvben kell rögzíteni).
Alá kell írni az általános szavazóköri jegyzőkönyv (ÁLT SZK)
mindkét példányán az „Aláírás a szavazóhelyiség nyitásakor” rovatot!
Az „Aláírás a szavazás lezárásakor” és az „Aláírás a jegyzőkönyv
másolatának átvételekor” rovatot ilyenkor még TILOS aláírni!
Az urnák lezárása
Az SZSZB ellenőrzi a szavazás céljából megjelenő első választópolgár személyazonosságát.
Az első választópolgár nem lehet sem az SZSZB tagja, sem a jegyzőkönyvvezető!
Az urnazáró jegyzőkönyv (UZ SZK) mindkét példányának „A” mezőjében fel kell tüntetni az elsőként szavazó választópolgár nevét és névjegyzékbeli sorszámát!
Az SZSZB és az elsőként szavazó választópolgár együttesen megvizsgálja az urnák (a szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurna) állapotát, valamint azt, hogy azok üresek-e.
Az SZSZB az urnákat az elsőként szavazó választópolgár�jelenlétében lezárja.
Ki kell tölteni és alá kell írni az
ellenőrző lapot!
Az ellenőrző lapot a mozgóurnába
kell dobni!
Annyi ellenőrző lapot kell kitölteni, ahány mozgóurnát az SZSZB
használni tervez a nap folyamán. Az ellenőrző lapot az SZSZB jelen
lévő valamennyi tagja – tehát nemcsak a mozgóurnát később
kiszállító SZSZB-tagok, hanem az összes tag –, valamint az elsőként
szavazó választópolgár is aláírja.
Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig az SZSZB látóterében vannak, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni.
Ezt követően a választópolgár
aláírja a névjegyzéket és
megkapja a szavazólapokat.
Ellenőrizni kell a választópolgár�személyazonosságát!
A személyazonosság igazolására a magyar hatóság által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak:
• személyazonosító igazolvány
• útlevél
• vezetői engedély
A DÁP applikáció választási eljárásban nem alkalmas a
személyazonosság igazolására!
A lakcím vagy személyi azonosító lakcímkártyával történő
igazolása már nem szükséges.
Az egyes okmányok igénylése során a kérelem benyújtásakor
kapott kérelem adatlap (A4-es nyomtatott lap) nem alkalmas a
személyazonosság igazolására!
Vissza kell utasítani a választópolgárt, ha
• nincs nála személyazonosításra alkalmas igazolvány
• igazolványa érvénytelen
• az igazolvány nem a megjelent választópolgáré
A szavazóhelyiségben csak az�szavazhat, aki a névjegyzékben�szerepel!
Az SZSZB nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe!
Ha a névjegyzéken nincs nemzetiségi választópolgár, akkor
• minden választópolgár 1 egyéni szavazólapot és 1 pártlistás szavazólapot kap.
Ha a névjegyzéken van nemzetiségi választópolgár, akkor
• a választópolgárok 1 egyéni szavazólapot és 1 nemzetiségi listás szavazólapot kapnak (pártlistásat nem) – e választópolgárok adatai szürke háttérrel kiemelésre kerültek, ami felhívja az SZSZB figyelmét e speciális körülményre.
Ha a névjegyzéken van olyan választópolgár, aki csak egyéni szavazólapot kaphat:
• a választópolgárok csak 1 egyéni szavazólapot kapnak (listásat nem) – e választópolgárok adatai szürke háttérrel kiemelésre kerültek, ami felhívja az SZSZB figyelmét e speciális
körülményre.
Az átjelentkezett választópolgárok névjegyzéke tartalmazza annak megjelölését, hogy a választópolgár melyik egyéni választókerület szavazólapján szavazhat.
Szavazási igazolás iránti igény
Előfordulhat, hogy a választópolgár olyan tartalmú igazolás
kiállítását kéri a SZSZB-től, amely tanúsítja, hogy részt vett a választáson.
Az SZSZB szavazási igazolás kiállítására – hatáskör hiányában – nem jogosult.
Meg kell keresni a választópolgárt a
megfelelő névjegyzéken.
A választópolgár a névjegyzék
aláírásával igazolja a szavazólapok
átvételét.
Az írásképtelen választópolgár helyett az SZSZB két tagja írja alá
a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
Vissza kell utasítani a választópolgárt, ha
• a választópolgár az igazolványán szereplő adatokkal nem található a névjegyzéken (kivételeket lásd következő dia ☺)
• megtagadja a névjegyzék aláírását
• már szavazott
Ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző napokban megváltozott (pl. házasságkötés miatt, az anyakönyv javítása miatt), és az igazolványa még az előző nevét tartalmazza,
a választópolgár egyéb adatai alapján (születési név, születési hely és idő, anyja neve) kell megállapítani a személyazonosságát. Ebben
az esetben – ha a választópolgár egyértelműen azonosítható a névjegyzéken – az eltérés ellenére is szavazhat!
Ha olyan választópolgár jelenik meg a szavazóhelyiségben, aki mozgóurnát igényelt
• ha még a névjegyzékben szerepel (az SZSZB még nem törölte a
névjegyzékből és nem vette fel a mozgóurnát igénylő
választópolgárok jegyzékébe), akkor szavazhat a
szavazóhelyiségben; a szavazólapok átvételének igazolásául a
névjegyzéket kell aláírnia (ezt követően a mozgóurnát igénylő
választópolgárok jegyzékébe már nem vehető fel),
• ha már a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében
szerepel (az NVI vagy az SZSZB már törölte a névjegyzékből és
felvette a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe),
akkor
szavazhat
a szavazóhelyiségben, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke (még/már) a szavazóhelyiségben van.
A szavazólapok átvételének igazolásául a
mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell aláírnia, de a szavazatát nem a mozgóurnába,
hanem a szavazóhelyiség urnájába kell dobnia.
nem szavazhat
a szavazóhelyiségben, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke
nincs a szavazóhelyiségben.
A választópolgárt nem lehet visszavenni a
névjegyzékbe, hanem vissza kell utasítani, és fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe.
Ettől függetlenül
a) a mozgóurnával – ha még nem történt meg – fel kell keresni a választópolgárt, és abba leszavazhat vagy
b) megvárhatja – a szavazóhelyiségen kívül – a
mozgóurna visszaérkezését, és akkor már
szavazhat a szavazóhelyiségben.
1. A szavazólapokat a bal felső sarkukon, a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel, a
választópolgár jelenlétében le kell bélyegezni.
2. Az SZSZB a szavazólapokat átadja a választópolgárnak.
3. A választópolgár kérésére az SZSZB borítékot is ad a választópolgárnak.
A borítékot nem kell automatikusan átadni a választópolgárnak,
csak ha kéri!
Ha a választópolgár nem kér borítékot, akkor – a szavazás
titkossága érdekében – fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a
szavazólapokat kitöltés után hajtsa félbe.
4. Az SZSZB – ha ezt a választópolgár igényli – megmagyarázza a szavazás módját.
A magyarázat nem irányulhat a választópolgár döntésének befolyásolására, nem tartalmazhat olyan buzdítást, agitációt vagy utalást, amely alkalmas aválasztópolgár döntésének befolyásolására!
1. Fel kell hívni a választópolgárt a szavazófülke használatára.
Ha a választópolgár a felszólítás ellenére sem
használja a fülkét, nem kötelezhető annak használatára.
2. Csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
Az ún. családi szavazás tilos, az a szavazás titkosságának sérelmét jelenti.
3. Tollal kell szavazni.
A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is.
A választópolgár bármilyen színű tollal szavazhat.
4. Kitöltés után a választópolgár a szavazólapokat az urnába dobja.
5. A szavazás önkéntessége, titkossága.
6. Az SZSZB rendszeresen ellenőrizze a szavazófülkéket.
7. A rontott szavazólapot az SZSZB kicseréli.
Az SZSZB a rontott szavazólap helyett újat egy választópolgárnak
szavazólap-típusonként csak egyszer adhat ki.
Mi a hiba a képen?
Szavazás mozgóurnával
1. Indulás előtt össze kell készíteni a szavazólapokat a mozgóurnás szavazáshoz.
A nemzetiségi választópolgárok számára az egyéni mellett a nemzetiségüknek megfelelő listás szavazólapot kell vinni!
A választópolgár által esetlegesen elrontott szavazólap kicserélése
érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál
tízzel több szavazólapot visz ki az SZSZB két tagja.
Ha tíznél kevesebb választópolgárt keres fel az SZSZB a
mozgóurnával, akkor legfeljebb a választópolgárok száma
kétszeresének megfelelő számú szavazólapot kell kivinni
2. A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapokat előzetesen, a szavazóhelyiségben
bélyegzőlenyomattal látja el az SZSZB.
3. A szavazólapok mellett megfelelő számú borítékot is kell vinni a mozgóurnával.
De a mozgóurnás szavazás során is csak a választópolgár kérésére kell borítékot adni a szavazáshoz.
A mozgóurnát az SZSZB két tagja viszi ki.
Két választott tag vagy két ellenérdekű delegált vigye ki a mozgóurnát!
Vigyék magukkal:
• a szabályszerűen lezárt, ellenőrző lapot tartalmazó mozgóurnát
• a megfelelő számú, lebélyegzett szavazólapot
• a választópolgárok számának megfelelő számú borítékot
• a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét
• több hivatalos tollat
Csak az szavazhat mozgóurnával, aki a mozgóurnát igénylő választópolgárok
jegyzékében szerepel.
A mozgóurnás szavazást lebonyolító SZSZB-tagok a szavazás
helyszínén újabb szavazási igényeket nem fogadhatnak el.
Különösen körültekintően kell eljárni pl. szociális intézmények esetében.
A személyazonosság igazolása tekintetében a névjegyzéknél ismertetett szabályokat kell alkalmazni.
Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell biztosítani a választópolgár számára.
A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy az SZSZB tagjai
minden igénylőhöz eljussanak a mozgóurnával, és 19 óráig visszaérjenek
a szavazóhelyiségbe.
A mozgóurnás szavazás során fel nem használt és visszahozott,
előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazóhelyiségbe történő
visszaérkezéskor át kell húzni, rá kell írni, hogy mozgóurnás maradék
(elég a „MUM” rövidítés)
Az SZSZB tagjai a segítségnyújtás során semmilyen módon nem
befolyásolhatják a választópolgárokat abban, hogy kire
szavazzanak – ilyen befolyásolás sem a szavazat leadása során, sem
azt megelőzően nem megengedett.
Az önállóan szavazni képtelen
választópolgár segítőt vehet igénybe
a szavazáshoz.
Az önállóan szavazni képtelen
választópolgár az SZSZB tagjainak
segítségét kérheti a szavazáshoz.
Az SZSZB szükség esetén – a
választópolgár befolyásolása nélkül –
megmagyarázza a szavazás módját.
A rend fenntartása a szavazóhelyiségben
Az SZSZB elnöke felelős a rend fenntartásáért a szavazóhelyiségben,
a szavazást zavaró események megelőzéséért és elhárításáért.
Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
Az SZSZB-nek biztosítania kell a szavazás törvényességét, meg kell akadályoznia, hogy a szavazóhelyiségben tartózkodók közül bárki befolyásolni próbálja a többi választópolgárt. Kényszert azonban az SZSZB tagjai rendfenntartási célból sem alkalmazhatnak, ha azonban bűncselekmény elkövetése közben érnek tetten valakit, a rendőrség megérkezéséig az illető feltartóztatása érdekében szükséges és arányos kényszer alkalmazható.
Rendkívüli események
a választás törvényességét, szabadságát vagy a szavazás titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti:
- törvénysértés, beleértve valamely alapelv megsértését (a választás tisztaságának, a szavazás titkosságának, önkéntességének, a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek a megsértése, a fogyatékossággal élő választópolgár nem megfelelő segítése, a sajtó tevékenységének korlátozása) vagy
- egyéb rendkívüli esemény, amely nem minősül törvénysértésnek: pl: rosszullét miatt mentőt kell hívni, bombariadó, kampánytevékenység a szavazóhelyiségben, haláleset a szavazóhelyiségben, ittas személy inzultálja az SZSZB tagokat….
A szavazás felfüggesztése
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók:
Az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az SZSZB elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.
Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események,
amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:
• ha az SZSZB szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma 3 alá csökken,
• ha haláleset történik,
• ha bombariadó van.
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az
iratokat zárolni kell (az urna nyílását le kell ragasztani, a választási
iratokat a szállítódobozba kell zárni), és a felfüggesztés tényéről a
HVI vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.
Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.
A rendkívüli eseményről az SZSZB
jegyzőkönyvet állít ki.
Bármely SZSZB tag kérheti a jegyzőkönyvvezetőtől az általa
tapasztalt törvénysértés jegyzőkönyvezését.
Ha az SZSZB rendkívüli esemény jegyzőkönyv felvételét nem tartja indokoltnak, az azt kezdeményező tag a jegyzőkönyvvezetőtől kérheti a jegyzőkönyv kiállítását.
Ebben az esetben az SZSZB elnöke helyett a jegyzőkönyv felvételét kérő tag
írja alá a jegyzőkönyvet, és azt nem kell továbbítani a HVI számára.
Ha a jegyzőkönyvvezető nem tesz eleget az SZSZB tagjának a rendkívüli esemény jegyzőkönyvezésére irányuló kezdeményezésének, akkor az érintett SZSZB tag jogosult az urnazáró szavazóköri jegyzőkönyv (UZ SZK) mellékleteként
írásbeli nyilatkozatot tenni.
Fontos, hogy a jegyzőkönyvben rögzített esettel kapcsolatos eltérő
véleményét az SZSZB (vagy annak más tagja) is jegyzőkönyvezze.
A jegyzőkönyvvezető jelenti a HVI-nek, ha a szavazóhelyiség előtt hosszabb
sor alakul ki.
A SZAVAZÁS LEZÁRÁSA
A szavazás 19.00 óráig tart.
Abban az esetben, ha 19.00 órakor még sorban állnak a választópolgárok a szavazáshoz, a 19.00 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
A szavazás lezárásának időpontját fel kell vezetni az általános szavazóköri jegyzőkönyvbe.
A szavazásról a szavazóköri jegyzőkönyveket
két példányban kell kiállítani.
A jegyzőkönyveket tollal kell kitölteni.
A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint
annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet minden SZSZB-tag aláírta.
A jegyzőkönyv javítása:
1. hiba áthúzásával (satírozás nem jó),
2. a helyes, valós adat beírásával,
3. az SZSZB elnöke és a jegyzőkönyvvezető kézjegyének feltüntetésével és
4. lebélyegzéssel
A jegyzőkönyvet előre aláírni tilos!
A SZAVAZATSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE:
1. Az urnák nyílását le kell zárni.
2. Meg kell számolni és csomagolni kell a fel nem használt szavazólapokat.
3. Meg kell számolni és csomagolni kell a mozgóurnázásból megmaradt,
az át nem vett, a fülkében hagyott és a rontott szavazólapokat.
4. A rontott szavazólapok számát rögzíteni kell az általános szavazóköri jegyzőkönyvben.
5. Meg kell számolni a visszautasított választópolgárokat, jegyzőkönyvezni kell a visszautasítottak számát, csomagolni kell a visszautasítottak jegyzékét.
6. El kell csomagolni.
Ki kell alakítani a megfelelő
munkaterületet a szavazatszámláláshoz
(pl. asztalok összetolása),
amelyről mindent el kell pakolni.
Tollat csak a jegyzőkönyvvezető használhat (a jegyzőkönyvek kitöltéséhez),
egyébként ceruzát kell használni!
Előszőr a mozgóurnát kell
felbontani, és meg kell keresni az
ellenőrző lapot.
Ha nincs ellenőrző lap a mozgóurnában, a benne lévő valamennyi szavazólap érvénytelen!
Fel kell bontani a szavazóhelyiségben
használt urnákat….
….és azok tartalmát össze kell keverni az ellenőrző lapot tartalmazó mozgóurnák tartalmával.
A szavazólapokat minden esetben
legalább kétszer meg kell számolni!
A szavazólapokat szét kell válogatni:
Bélyegzőlenyomat nélküli
Szavazólapok (érvénytelen)
Lebélyegzett, de érvénytelen
szavazólapok
Érvényes szavazólapok
jelöltenként külön-külön
Az érvénytelen szavazólapok
hátoldalára rá kell írni az
érvénytelenség okát.
Az SZSZB jelen lévő tagjai
aláírják a szavazólapok hátoldalát.
Az SZSZB jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal látják el a szavazóköri jegyzőkönyvön az „Aláírás a jegyzőkönyv kiállításakor” rovatot.
A jegyzőkönyvet le kell bélyegezni.
A jegyzőkönyvvezető haladéktalanul továbbítja a HVI-hez
a jegyzőkönyv adatait.
A nemzetiségi listás
szavazatokat nemzetiségenként
külön-külön kell megszámlálni.
Legalább kétszer meg kell
számolni.
A szavazólapokat tartalmazó
műanyag urnára / dobozra rá kell
írni a település nevét és a
szavazókör sorszámát.
Az egyéb választási iratokat a kézikönyv szerint el kell csomagolni.
A jegyzőkönyvek egy-egy másolati példányát – kérésükre és ingyenesen – át kell adni a delegált tagoknak.
Ha helyben rendelkezésre áll fénymásoló, akkor le kell másolni a
kitöltött jegyzőkönyveket, a másolatot az SZSZB elnöke hitelesíti
bélyegzőlenyomattal és aláírásával.
Ha fénymásolásra nincs lehetőség, kézzel kell kitölteni a hivatalos jegyzőkönyvön felül további példányokat a delegáltak kérése
alapján, ezeket a másolatokat is az
SZSZB elnöke hitelesíti
aláírásával és bélyegzőlenyomattal.
Az SZSZB tagjai (a hivatalos másolat igénylése helyett vagy mellett)
jogosultak arra, hogy a jegyzőkönyveket lefényképezzék.
A tag a jegyzőkönyv másolatának átvételét aláírásával ismeri el a jegyzőkönyv
1. és 2. példányán.
Az iratokat be kell szállítani a HVI-hez.
A szállítás az SZSZB testületi feladata, abban minden SZSZB-tag jogosult és köteles részt venni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy gépkocsiban kell helyet foglalnia valamennyi SZSZB-tagnak.
ÉRVÉNYES ÉS ÉRVÉNYTELEN SZAVAZATOK:
Érvényesen szavazni a körbe tett két, egymást metsző vonallal lehet.
A szavazat érvényességének megítélésekor a szavazólap körein belüli részt kell vizsgálni, a körökön kívüli részt (valamint a kiesett jelölt neve melletti kört) nem kell figyelembe venni, az ott elhelyezett jelölések nem érintik a szavazat érvényességét.
Ha tehát a szavazólapon kiesett jelölt is szerepel, akkor a rá leadott szavazat érvénytelen, azonban egy másik jelöltre leadott érvényes szavazatot nem teszi érvénytelenné.
Azt kell vizsgálni, hogy a két vonal metszéspontja a körön belül (érvényes szavazat) vagy azon kívül (érvénytelen szavazat) van.
Ha a metszéspont a kör vonalán van, akkor azt érvényes szavazatnak kell elfogadni. Kétség esetén érdemes egy mobiltelefon kameráját a szavazatra irányítani, és a kép nagyításával („zoom” funkció) döntést hozni.
Ha a látássérült
személy vakvezetőkutyával érkezik, a kutyával együtt engedje őt be a szavazóhelyiségbe.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Jó munkát kívánok a választás lebonyolításához!