1590-BEN ITT NYOMTATTÁK ÉS ADTÁK KI AZ ELSŐ TELJES, MAGYAR NYELVŰ BIBLIÁT,
MELYET Károli GÁSPÁR GÖNCI LELKIPÁSZTOR FORDÍTOTT
LEGÉRTÉKESEBB NEMZETI-KÖNYVÉSZETI MŰKINCSEINK EGYIKE
VIZSOLY, AZ ELSŐ TELJES MAGYAR NYELVŰ BIBLIA SZÜLETÉSÉNEK HELYE
VIZSOLY − A REFORMÁCIÓ ÉS A MAGYAR NYELVŰ BIBLIA BÖLCSŐJE. ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA 1220-BAN MÁR ÁLLT,
A FALUT EGYHÁZASVIZSOLY NÉVEN EMLÍTIK
KEDVEZŐ FEKVÉSE A KÖZÉPKORBAN FELSŐ-MAGYARORSZÁG EGYIK ÁRUFORGALMI KÖZPONTJÁVÁ
TETTE, BORTERMŐ VIDÉK ÉS ISPÁNSÁGI, NÁDORI SZÉKHELY, PÁLOS KOLOSTORRAL,
A HERNÁDON GÁZLÓVAL, HÍDDAL
A BIBLIA LEFORDÍTÁSA NEMZETI NYELVEKRE A REFORMÁCIÓ LÉNYEGÉHEZ TARTOZOTT.
A Károli-BIBLIA MAGYARORSZÁGI ELŐZMÉNYEI: Y − A REFORMÁCIÓ ÉS A MAGYAR NYELVŰ BIBLIA BÖLCSŐJE. ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA 1220-BAN MÁR ÁLLT, A FALUT EGYHÁZASVIZSOLY NÉVEN EMLÍTIKA
A KÁROLI GÁSPÁRT MEGLŐZŐ MAGYAR BIBLIAFORDÍTÓK SZOBRAI
A VIZSOLYI LÁTOGATÓKÖZPONT KERTJÉBAN
A VIZSOLYI BIBLIA MEGALKOTÓINAK EMLÉKMŰVEI A TEMPLOMKERTBEN: KÁROLI GÁSPÁR FORDÍTÓ),
MANTSKOVITS BÁLINT (NYOMDÁSZ), SZENCZI MOLNÁR ALBERT ÉS RÁKÓCZI ZSIGMOND FEJEDELEM
A magyar biblia kiadásának gondolata 1585 körül fogalmazódott meg, és öt év alatt valósult meg. A Vizsolyi Biblia Károli Gáspár fordításaként szerepel, bár egy munkaközösség végezte Göncön. Részlet az eredeti kézírásos fordításból.
A bibliakiadás a XVI. század legjelentősebb hazai munkája volt a hazai nyomdászatban.
Részlet az eredeti kézírásos fordításból, az eredeti kiadás címlapjával
A kinyomtatott 7-800 példányból kb 60 maradt fenn, a magyar köz-és és irodalmi nyelv alapja lett. 2412 oldalból, négy és fél millió betűből áll, 3-4 nyomdász napi tízezer betűt szedett, a kézisajtón napi kb. 500 oldalt nyomtattak ki.
A nyomdák többsége elsősorban a reformáció hitének
terjesztését szolgálta, gyakran a Biblia kiadására
létesültek – így a vizsolyi is. A XVI. században 29 nyomdahely volt Magyarországon.
Kálvin-csillag a könyvesház homlokzatán és a templomon. Ez a magyar reformátusok
legelterjedtebb jelképe
Kálvin János (1509-1564) genfi reformátor képe a vizsolyi emlékhelyen
Az ELSŐ ROMÁN STÍLUSÚ KIS TEMPLOM ALAPJAIT GÓTIKUS SZENTÉLLYEL,
CSÚCSÍVES BOLTOZATTAL ÉS TORONNYAL BŐVÍTETTÉK,
MAIA VIZSOLYI HÍVEK 1875-BEN BEFOGADJÁK A REFORMÁCIÓ TANÍTÁSAIT, 1587-TŐL RÁKÓCZI ZSIGMOND
ERDÉLYI FEJEDELEM A VÁROS FÖLDESURA, AKI KÁROLI GÁSPÁRT ÉS A BIBLIAKIADÁST ANYAGILAG TÁMOGATJA
Mantskovits Bálint 1588-ban Rákóczi Zsigmond hívására Vizsolyba költöztette nyomdáját, a bibliakiadást művelt protestáns főurak is támogatták, a munkához épületet és védelmet nyújtottak.
A XVI. századból kb. 900 magyarországi nyomtatványról tudunk, melyek 29 nyomdahelyen készültek. 1570-ig csak protestáns nyomdák működtek, nem kellett a király, csak a helyi földesúr engedélye. Az eszközök óriási értéket képviseltek, nagyon vigyáztak rájuk.
KÁROLI KORABELI NYOMDAI ESZKÖZÖK A BIBLIA MÚZEUMBAN
Nyomdai eszközök
Vizsoly történelmi jelentőségére, a reformációra és a nyomdára utaló szimbólumok az
udvari díszkapun: a zászlót tartó győztes bárány, csillag, nyomdagép, toll és Biblia.
A templom térszerkezete: torony, hajó, szentély, félköríves apszissal, mely keleti irányú.
A XVI. században került a reformátusok használatába.
A román és a gótikus stílus elemeit foglalja magában.
Az ELSŐ ROMÁN STÍLUSÚ KIS TEMPLOM ALAPJAIT GÓTIKUS SZENTÉLLYEL,
CSÚCSÍVES BOLTOZATTAL ÉS TORONNYAL BŐVÍTETTÉK,
MAI FORMÁJA 1320 KÖRÜL KÉSZÜLT EL, VÉDHETŐ ERŐDTEMPLOMKÉNT
A TEMPLOM ÉSZAKI OLDALA
A TEMPLOM DÉLI OLDALA
A KELETELT TEMPLOM AZ APSZISSAL
CSÚCSÍVES BOLTÍVEK:
A BEJÁRATI ÉS A BEFALAZOTT BÚCSÚJÁRÓ KAPU A VÉSÉSEKKEL
MAGYARORSZÁGON ITT TALÁLHATÓ A LEGTÖBB HELYREÁLLÍTOTT FRESKÓKINCS
ÉVSZÁZADOK EGYÜTTHATÁSA: A ROMÁN, A GÓTIKUS ÉS A BAROKK STÍLUS ELEMEI
A DIADALÍV KÖRÜLI FRESKÓK TÉMÁI: SZENT KRISTÓF, SZENT GYÖRGY, JÉZUS SZÜLETÉSE ÉS A HÁROMKIRÁLYOK
KRISZTUS FELTÁMADÁSA, ALATTA A KÁLVÁRIA-JELENETTEL
PANTOKRÁTOR: A MINDENSÉG URA
A BOLTÍV FRESKÓJÁN AZ EURÓPA-SZERTE RITKA HATSZÁRNYÚ SZERÁF-ÁBRÁZOLÁS
A TEMPLOM SZENTÉLYE
FELADATOK VIZSOLYBAN
− Református templom
− Könyvesház, látogatói centrum
− Biblia múzeum
− Templomkert, szoborkert
TALÁLKOZZUNK VIZSOLYBAN!